Andor: Németország is felelős a válságért

A német bérek túl alacsonyak, ez is mélyíti a válságot Andor László, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért felelős biztosa szerint. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában arról is beszélt, hogy a szegénység csapdája Németországban is sokakat veszélyeztet.

A bérszínvonal emelkedésének korlátozására törekvő német gazdaságpolitika is hozzájárult az euróövezeti válsághoz - véli Andor László, az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért felelős biztosa. A magyar uniós biztos a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban pénteken megjelent interjúban kifejtette, Németország az utóbbi tíz évben "rendkívül visszafogott" bérpolitikát követett, hogy "egy-két évre versenyképesebb legyen". Ennek a politikának a hatásai azonban nem korlátozódtak Németországra.

Az euróövezeti "egyensúlytalanság nem csupán a válságállamokban követett hibás politika következménye", Németország is szerepet játszott benne az "egyesek szerint merkantilisztikus" - az export növelésére koncentráló - gazdaságpolitikájával, amely az egyensúlytanság fokozásával hozzájárult a válság kialakulásához - mondta AndorLászló. Hangsúlyozta: az EB a minimálbér bevezetése mellett foglal állást, Németországban azonban még ennél is fontosabb, hogy a béreknek "ismét követniük kell a termelékenységet".

A német szakszervezetek mellett működő Hans Böckler alapítvány gazdaságkutató intézetének tanulmánya szerint 2000 és 2010 között az euróövezeti tagországok közül Németországban nőttek a legcsekélyebb mértékben a bérek. A tagországok többségében évente átlagosan 3 százalékkal, egyes államokban pedig 4 százalékkal emelkedett a bérszínvonal, Németországban viszont csak 1,7 százalékkal. A béremelkedés visszafogását a szakszervezetek is támogatták, mert azt remélték, hogy ennek révén csökken a munkanélküliség.

A politika bevált, hiszen a 82 milliós országban történelmi mélyponton, 3 millió alatt van a regisztrált munkanélküliek száma. Ugyanakkor egyre többen dolgoznak a havonta mindössze 400 euró jövedelmet biztosító "aprómunka" - angolosan minijobnak nevezett - konstrukcióban.

Andor László ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőpiac "egyre inkább széttöredezik" Németországban, a munkavállalók jelentős része beszorulhat a minijob-kategóriába, és így "a szegénység csapdájába" eshet.

Az EB az idén áprilisban javasolta, hogy vezessék be a minimálbér intézményét azokban a tagországokban, ahol ez még nem történt meg. Németországban ismeretlen a valamennyi ágazatban kötelező, államilag rögzített minimálbér. Ugyanakkor egyes szektorokban a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek megállapodása alapján rögzítik az órabér alsó határát. A szakszervezetek évek óta követelik a kormánytól, hogy vezesse be a törvényileg rögzített minimális órabér intézményét, ennek összegét pedig 8,50 euróban állapítsa meg.