Gazprom: élet a Shtokman-projekt után

Szerdán bejelentette az orosz gázipari óriás, a Gazprom, hogy leállítja a Barents-tengeren futó gáz projektjét. A skandináv félszigetről északra fekvő mező kiaknázásáért 51 százalékban felelő orosz vállalat a palagáz piacán kialakult nagy verseny és az emiatt zuhanó gázárak miatt kényszerült az operációk "lefagyasztására".

Az orosz állami gázmonopólium projektjét érintő gondok azzal kezdődtek, hogy az Egyesült Államokban és más országokban is folyamatosan bontakozik ki a "palagáz-forradalom", ami jócskán lenyomta a nyersanyag árát. Egyre több helyen terveznek létrehozni cseppfolyós földgáz szállítására képes terminálokat. A Shtokman-projekt hatékonysága megkérdőjeleződött, hiszen világossá vált, hogy az orosz óriás vélhetően nem tudja tartani a magas árait az európai országoknak szánt export során.
A bezárás nem csupán a Gazpromot, de a norvég Statoilt és a francia Totalt is negatívan érinti, hiszen részesedésük volt a projektben, ami a cseppfolyósított földgázkitermelés terén piaci befolyásukat jócskán erősítette volna. A Statoil 24 százalékát, a Total pedig egynegyedét tulajdonolta az operációnak. A Statoil a napokban publikált közleménye szerint 336 millió dolláros leírást könyvelhetett el a projekten.
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium szerint nem volt fenntartható az az állapot, ami mellett 1000 köbméter gázért az azonnali piacon 320 dollárt kérnek, míg az orosz vállalat szerződéseiben 400-450 dolláros eladási árak szerepelnek.
Az energiaügyi minisztérium a 2030-ra tervezett kitűzött célok módosításán gondolkozik, főként a gázra vonatkozó prognózisokat változtatnák meg a piacon egyre jobban növekvő verseny miatt. A 2009-ben kidolgozott előzetes kalkulációk szerint 2030-ra 530 millió tonna olajat és akár 940 milliárd köbméter földgázt termelhetnek ki az állami tulajdonban levő vállalatok.