Fittyet hány Orbán a sertésesek kérésére

Mégis bevezeti a fordított áfát a kormány a sertéságazatban, bár a sertéstartók szakmai szövetsége kifejezetten tiltakozott a lépés ellen, mert likviditási gondot okoz a termelőknek.

Bár a Vidékfejlesztési Minisztérium augusztus közepén bejelentette, hogy a sertéstartók észrevételeit figyelembe véve nem kezdeményezi a fordított áfa bevezetését a sertéságazatban, a tárca most mégis arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány kedden tárgyalt ennek lehetőségéről a szakértői hatástanulmányok vizsgálata után, és az élősertésre, valamint a félsertésre vonatkozóan támogatta a fordított áfa bevezetését. Ezt most kérni kell az Európai Bizottságtól, az eljárás akár egy évet is igénybe vehet, de egy-két hónap alatt is jóváhagyja a kérelmet Brüsszel.

A döntéssel párhuzamosan a VM azt a feladatot vállalta magára, hogy fordított áfa bevezetése miatt a sertéstartóknál felmerülő átmeneti jellegű likviditási problémák kezelésére megoldást keres.

A normál áfafizetésnél a termelő áfával növelten értékesíti áruját, a termelő bevallja és befizeti az áfát, és az előállításhoz felhasznált takarmány, energia, gépek áfatartalmát visszaigényli. A vevő később, amikor a termelőtől, áfával növelten megvett árut feldolgozva eladja akár egy másik kereskedőnek, akár magánszemély fogyasztóknak, akkor az áfát befizeti, és visszaigényli azt az összeget, amelyet az ő szállítója felszámított. A fordított áfánál a termelő áfa nélkül, a nettó áron adja el az áruját a vevőnek, és a vevő lesz az, aki az áfát befizeti.

A sertéstartók kifejezetten ez ellen ágáltak

A gabona-, olajos- és fehérjenövény-szektorban az idén év közben bevezetett fordított áfa az első tapasztalatok alapján komoly tisztulást hoz a magyar mezőgazdaságban, javítja a tisztességes vállalkozások helyzetét, és növeli az adóbevételeket - áll az agrártárca közleményében. E tapasztalatok alapján a kormány megítélése szerint a fordított áfa érdemben segíthet a sertéságazatot sújtó feketegazdaság visszaszorításában is. Ezen túlmenően a hatóságok a hagyományos ellenőrzési eszközök fokozott használatával valamennyi áfacsalási mód ellen határozottan fellépnek.

Mivel a fordított áfa bevezetéséhez az Európai Unió jóváhagyása szükséges, a kormány ezt az adózási módot a jóváhagyás után kívánja bevezetni.

A Magyar Sertéstartók Szövetsége korábban tiltakozott az élő sertés kereskedelmében a fordított áfa bevezetése ellen. A szövetség szerint azoknak a sertéstartóknak, akik keverék takarmányt vásárolnak, a számlák után keletkező 27 százalékos forgalmi adót meg kell fizetniük az eladónak, ahogy a gyógyszer, az áram és egyéb számlák után is. Ugyanakkor (áfa nélkül) nettó áron kellene értékesíteni a sertéseket, ezért forráshiányosakká és állandó áfa-visszaigénylőkké válnának.

A sertéstartók felhívták a figyelmet arra is, hogy ha az élő állatokat nettó áron kell számlázni a húsiparnak, az felerősítené a számla nélküli sertéseladási szándékot, amely együtt járna a termeléshez vásárlandó alapanyagok feketekereskedelmével is.

A fordított áfa bevezetése a húsokra azzal kapcsolatban merült fel az elmúlt hetekben, hogy agrárlobbik 5 százalékos áfakulcsba szeretnék soroltatni a tőkehúsokat, feldolgozatlan élelmiszereket. Ez legalább 60, de pesszimista becslések szerint akár 100 milliárd forint bevételkieséssel is járhat az állam szemszögéből, a fordított áfa viszont ezzel szemben a költségvetésnek jelentene egy egyszeri, pár tízmilliárdos pluszbevételt, ráadásul hosszabb távon a fehéredés révén évi rendszeres többletbevételeket is generálhatna.