Az adatok valószínűleg nem okoznak nagy meglepetést a piacon, mert megfelelnek a legutóbbi elemzői várakozásoknak, de a júliusi 5,8 százalékos éves inflációs ráta után nem tükröznek pozitív tendenciát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú inflációs célja 3 százalék, ennek elérésétől az utóbbi időben folyamatosan távolodik a magyar gazdaság.
Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint szeptemberben még 6 százalék körül (akár kissé e szint felett) alakulhat az éves árindex, majd októbertől várható lassulás. "Az év egészében azonban így is bőven az MNB 3 százalékos célja felett alakul az infláció, és a cél elérése 2013-ban sem valószínű" - tette hozzá Trippon.
Monetáris politikai szempontból az elemző szerint az adat semleges, mivel az augusztusi kamatdöntés is bizonyította, hogy a tanácstagok többsége számára a piaci folyamatok és a borús növekedési kilátások a meghatározóak. Az alapkamatra vonatkozó előrejelzését ezért a CIB nem módosította, év végéig még egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre lát esélyt.
Hasonló kamat- és inflációs pályára számít Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője is, aki szerint a pénzromlás üteme novembertől kezdhet el mérséklődni. Az idei éves átlagos infláció szerinte 5,7 százalékos lehet, 2013-ban pedig kissé 4 százalék feletti lehet a ráta. Az inflációs cél elérésére leghamarabb 2014 elején számít Suppan.
Egy hónap alatt az üzemanyagok ára ugrott meg legjobban
Egy hónap alatt - 2012. júliushoz viszonyítva - a fogyasztói árak 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek ára 0,9 százalékkal csökkent, meghatározóan az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs 7,3 százalékos árcsökkenése következtében.
Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, a fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedtek. Árcsökkenés volt a sajtok (2 százalék) és a párizsi, kolbász (1,5 százalék) esetében. Növekedett a sertészsiradék (2,2 százalék) és a sertéshús (1,8 százalék) ára.
A főcsoportok közül az egyéb cikkek drágultak a legnagyobb mértékben, 1,6 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal nőtt. Az átlagnál nagyobb mértékben emelkedett a szeszes italok, dohányáruk (0,5) és a szolgáltatások ára (0,3), ez utóbbin belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 2,6 százalékkal kellett többet fizetni. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért átlagosan 1,8 százalékkal kellett kevesebb fizetni. A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek körében szintén árcsökkenés volt megfigyelhető (0,2-0,2 százalék).
Egy év alatt a tojás és a zsír nagyot drágult
12 hónap alatt, 2011. augusztushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (32,3), a sertészsiradék (25,1), a csokoládé, kakaó (19,6), az idényáras élelmiszerek (13,2) és a sertéshús (10,4) ára. A liszt olcsóbb 8,5 százalékkal olcsóbb lett.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 14,1 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén átlag felett, 7,9 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 13,5 százalékkal drágultak. A háztartási energia átlag feletti 6,2 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 9,4 százalékkal, a távfűtés 8,4 százalékkal drágult. A szolgáltatások esetében 4,1 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,1 százalékkal, a csatornadíj 5,3 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek szintén átlag alatt drágultak (3,5), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. augusztushoz képest.
Az unióban nálunk a leggyorsabb a pénzromlás
Az EU 27 tagországában 2012. júliusban a fogyasztói árak - az előzetes harmonizált adatok szerint - átlagosan 2,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011. júliusban. A legkisebb áremelkedést Svédországban (0,7) és Görögországban (0,9), a legnagyobbat Magyarországon (5,7), valamint Máltán (4,2) mérték.