Nagyot bukott Magyarország a versenyképességi listán

Jelentősen, 12 hellyel csúszott vissza Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi ranglistáján, amelyet Svájc vezet. A régióban csak Szlovákiát előzi meg Magyarország, ahol az üzleti életben a politikai instabilitás, a finanszírozás és az adórendszer a legrizikósabb faktor.

Rendkívüli mértékben romlott Magyarország nemzetközi versenyképessége az elmúlt évben, a 48. helyről a 60. helyre csúszott vissza a ranglistán - derül ki a Világgazdasági Fórum felméréséből.

A régióban egyedül Szlovákiát előzi meg Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovénia is előtte végzett, az Európai Unión belül pedig a 23. legversenyképesebb tagállam. A 2003 óta évről évre összeállított listát ismét Svájc vezeti, a második Szingapúr, a harmadik pedig Finnország. Németország a hatodik, míg az EU leggyengébb versenyképességi mutatóival rendelkező tagállama pedig Görögország, amely az idén 95. lett. Az elemzés szerint a magyarországi üzleti életben a három legrizikósabb faktor a politikai instabilitás, a pénzügyi finanszírozás és az adórendszer.

Bizalmatlanság a politikusokkal szemben

A versenyképességet tükröző mutatók csak kismértékben, 1-2 ponttal változtak az elmúlt évhez képest Magyarországon, ám ez a lokálisan csekélynek tűnő változás a globális eredményekben komoly visszaesést eredményezett. A tizenkét vizsgált szempont közül hétnek csökkent az értéke, kettőnek nem változott, és csupán kettőben volt javulás. Rendkívül kedvezőtlen, hogy az alappillérnek számító intézményi háttérben is történtek negatív változások, mivel az itt szereplő fundamentumok az egész ország versenyképességére erősen kihatnak.

Az intézményi háttér mutatói közül a legnagyobb, egyébként kedvezőtlen irányú változás a tulajdonjogok védelmében állt be, amelyhez a WEF hangsúlyozottan beleérti a pénzügyi eszközöket (megtakarítások, különböző pénzügyi eszközök). Az index a tavalyi 4,3 pontról 3,8 pontra csökkent, ezzel pedig Magyarország a világ 144 országa közül a 93. és egyben az egyik legrosszabb Európai Uniós tagállam, egyedül Bulgária van hátrébb ebben az összevetésben.

Régiós országok összevetése

A nagyobb érték a jobb. Zölddel van jelölve a legjobb, sárgával a legrosszabb érték. Forrás: Világgazdasági Fórum

Szintén negatív irányba változott a közintézmények hatékonysága, különösen a jogi intézményrendszert és a korrupciót illetően, de komoly kritika illette a kormányzati intézkedések átláthatóságát, kiszámíthatóságát is. Javulás tapasztalható ugyanakkor a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc megítélésében. Az egész felmérés leggyengébb mutatója is az intézményi háttérben található: a politikusokkal szembeni közbizalom a világon az egyik legrosszabb, Magyarország 128. lett ezen a listán. Igaz, Szlovákiában és Csehországban sem jobb a helyzet, előbbi 136., utóbbi 138. lett, míg az Európai Unióban Görögországban a legrosszabb a politikusok megítélése. Az elemzés szerint a hagyományosan jó infrastrukturális környezet mellett a munkaerőpiac versenyképessége is romlott az előző évhez képest.

A Világgazdasági Fórum felmérése szerint ugyanakkor kedvezően változtak a makrogazdasági mutatók. Az előző évihez képest 2011-ben csökkent az infláció, igaz, még mindig a kedvezőtlen tartományban van. Javult a költségvetési helyzete is, mert többlet alakult ki, ám ez kizárólag a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításának hatásával magyarázható. Ha a nyugdíjpénzek nem kerülnek az államhoz, a hiány a GDP 5,2 százalékára rúgott volna, akkor nem az előkelő 13. helyet foglalná el a listán, hanem Lengyelország és Litvánia közé szorulna a 111. és 112. helyre.