A multik nagy kaszálásának vége

Parragh László kamaraelnök szerint folyamatosan csökken a Magyarországra érkező külföldi tőke mértéke, miközben egyre több tőkét vonnak ki az országból. Az elnök viszont nem szeretné, ha újra a régi modellre állna vissza Magyarország, inkább egy magyar cégekre építőúj modellt támogatna.  

"A partinak vége. A külföldi tőke magyarországi nagy kaszálása 2008 körül véget ért" - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az 50. Közgazdász Vándorgyűlésen. Magyarázata szerint a külföldi tőke Magyarországon átlagosan több mint 40 százalékos megtérülésben is bízhatott három év alatt a válság előtt, azután viszont már csak 16 százalékban több szektor átlagát tekintve.

A tőkeáramlás mutatói is azt mutatják, hogy a külföldiektől függ Magyarország. A Parragh László által kigyűjtött adatok szerint a külföldi tőke 2007-ben volt csúcson Magyarországon, a beáramló jövedelem és az itt újra befektetett tőke mértéke csökkent, a kiáramló tőke mennyisége viszont nőtt.

Kínlódni kell az új modellért

Parragh László egy új gazdasági modell felépítését szorgalmazta, amelyben a magyar cégek hangsúlyosabb szerepet kapnak. "Meg lehet csinálni Európa legbankbarátabb kormányzását, de újra neki fogunk futni a falnak, ha a problémákat nem oldjuk meg. A korábbi modellhez nem térhetünk vissza" - reagált Patai Mihály, a Bankszövetség elnökének előadására, aki a bankok számára szeretne kedvezőbb feltételeket, mert anélkül nem lesz erős gazdaság. "Sokba fog kerülni időben, kínlódásban, szenvedésben, hogy új modellt építsünk föl" - fogalmazott Parragh László.

Elmondta azt is, hogy szerinte a válságban Magyarországot a vállalkozások erőn felüli teljesítménye mentette meg. Ezen belül is főleg az exportálók szerepeltek jól. A vállalati hitelezés szűkülése befagyással ért fel - mondta a hitelszűkéről Parragh. Szerinte a magyarországi bankok döntő többsége (89 százalék) külföldi tulajdonban áll, és egyre nagyobb lett a külföldi menedzsmentek aránya is. Mivel zárt részvénytársaságok, ezért a magyar tulajdonszerzés szinte lehetetlen, még ha lenne is rá forrás. Pedig Parragh szerint növelni kell a hazai, ezen belül is a szövetkezeti hitelintézetek szerepét Magyarországon, és pénzügyi eszközökkel segíteni kell, hogy a hazai cégek zöme magyar hitelintézettől vegyen fel hitelt.

Az uniós pénzeket a kamaraelnök a gazdaságfejlesztére fordítaná. "Az uniós pénzek felét legalább a gazdaságfejlesztésre kellene fordítani. A cégek majd termelnek adót, amiből lehet szépészeti beruházásokat tenni" - magyarázta Parragh. Elmondta, hogy katasztrofálisnak tartja az uniós pénzeket elosztó intézményrendszer működését. Szerinte a támogatásintenzitás kisebb, mint amit lehetne adni, azaz egy projektben
nagyobb arányban lehetne uniós pénz, mint ahogy most van. "Kérjük mi a cégektől azt, amit Brüsszel tőlünk, nem kell nagyobb elvárás" - mondta, és sajnálkozva hozzátette, hogy a cégek fele már csak legyint, és nem indul pályázaton, mert annyira bonyolultnak tartja azt.