Matolcsy: Valószínűleg nem lesz MNB-adó

2020-ra ötmillió adózó munkahely elérése a kormány célja Matolcsy György szerint, aki egy bizottsági meghallgatáson arról is beszélt, hogy valószínűleg nem lehet kiterjeszteni a jegybankra a tranzakciós illetéket.

A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon, ez pedig egyben teljes foglalkoztatást jelent - mondta Matolcsy György éves meghallgatásán az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában. A hétfői ülésen a nemzetgazdasági miniszter kiemelte, a cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban. Matolcsy György hangsúlyozta, jövőre a kormány azt szeretné, hogy legalább 300-400 ezer között legyen a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma, és ez a szám évről évre emelkedjen.

A Költségvetési Tanáccsal, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) arról folyik a vita, hogyan valósítható meg jövőre a 3 százalék alatti költségvetési hiány - mondta Matolcsy György. "Nem titkolom, hogy vannak olyan pontok, amelyeken hosszan fogunk vitatkozni" - fogalmazott Matolcsy György, hozzátéve, hogy "ők mondjuk egy pénzügyi tranzakciós illetéket ördögtől valónak tartanak egyes esetekben most, aztán később majd nem".

Elmondta: egyelőre tárgyalások folynak arról, hogy pontosan kire veti ki a kormány pénzügyi tranzakciós illetéket. A foglalkoztatás bővítésének finanszírozásába be kell vonni a pénzügyi szektort - jelezte a miniszter. Matolcsy György az ülésen arról is beszélt, hogy "valószínűleg nem" lehet kiterjeszteni a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) a pénzügyi tranzakciós illetéket, de a munkahelyvédelmi akcióterv ezen bevételi lába - attól függetlenül, hogy a teljes pénzügyi rendszer vagy csak 70-80 százaléka fizeti a tranzakciós illetéket - stabil.

Ingatag lábakon állt az MNB-adó

Az Európai Központi Bank (EKB) júliusban közölte, hogy szerinte uniós jogot sért a jegybankadó, mert ezzel lényegében a jegybank finanszírozza az államot, amit pedig tilt az uniós alapszerződés. Korábban Simor András az MNB elnöke is jelezte, hogy ebben a formában nem megfelelő az adó kivetése.

Az EKB véleményét felértékelte az, hogy elemzők szerint akadály lehet az IMF-fel és az Európai Bizottsággal zajló tárgyalásokon. Varga Mihály, az IMF-EU tárgyalásokat vezető miniszter az EKB-vélemény kiadása után három nappal már azt mondta, hogy Magyarország tudna engedni a jegybankot terhelő tranzakciós illetékből, ha ettől függne a nemzetközi szervezetekkel folyó tárgyalások sikeres kimenetele.

Az MNB megadóztatása más lépések mellett a kormány új munkahelyvédelmi akciótervének 300 milliárd forintos költségét hivatott ellensúlyozni. A kormány arra számított, hogy a jegybank megadóztatása 120 milliárddal javítja az államháztartási egyenleget. Cséfalvay Zoltán, az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára augusztus közepén szintén nem tartotta kizártnak, hogy a kormány eltörli az MNB-re kiterjesztett tranzakciós adót, de hozzátette, hogy a Költségvetési Tanácsnak benyújtott legutóbbi háttérszámítások alátámasztanák ezt a lépést.

Ragaszkodnak a munkahelyvédelmi akciótervhez

Matolcsy György hétfőn azt mondta, hogy az ősszel elfogadandó, 2013. január elsejétől hatályba lépő munkahelyvédelmi akciótervet a kormány szeretné elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) is. Matolcsy kiemelte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv teszi lehetővé az utóbbi két évben elindított, jelentős eredményeket hozó foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét Magyarországon.

A munkahelyvédelmi akciótervről azt mondta: az lehetővé teszi majd a foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét, mivel az üzleti szektorban csak akkor lehet bővíteni a foglalkoztatást, ha célzottan - vagyis a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportoknál - csökkentik az élőmunkát terhelő járulékokat.

Matolcsy György hangsúlyozta: a kormány ott avatkozik be, ott véd majd munkahelyeket, és teszi lehetővé újak létrehozását az üzleti szektorban, ahol elfogadhatatlanul alacsony a foglalkoztatottság.

Meglepő bejelentések jönnek

Matolcsy György az ülésen szólt arról is, hogy a következő 6-18 hónapban jelentős külföldi befektetésekről dönthetnek, részben a keleti nyitás keretében. Kifejtette: a kínai nyitás hozadéka már most látható, és olyan fejlesztési beruházási döntések előtt állnak, amelyek meglepőek lesznek, és Északkelet-Magyarországra fognak összpontosulni, jellemzően hátrányos helyzetű régiókba. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a következő hetekben a jövő évi minimálbérről is elkezdődnek az egyeztetések a megfelelő fórumokon.