Folytatódhat-e a rali a QE3 után?

Időről időre úgy tűnik, szinte mindenki biztosnak veszi, hogy előbb vagy utóbb a Fed bejelenti a mennyiségi lazítások (állampapír-vásárlások) harmadik körét. Erre enged következtetni Ben Bernanke Fed-elnök minden utóbbi nyilatkozata, különösen a múlt pénteki Jackson Hole-ban tartott beszéde. A piacok pozitívan reagáltak minden eddigi utalásra, kérdés azonban, hogy a várva várt bejelentés, ha  egyáltalán egyszer megérkezik, valóban további áremelkedést fog-e indukálni, vagy már beárazták a befektetők ezt a kimenetelt.

Korábban rali jött

Az amerikai állampapír-vásárlások első körét 2009. március közepén jelentette be hivatalosan a Fed, de már három hónappal előtte utalt rá, és négy hónappal előtte már eszközvásárlásokba kezdett, igaz, csak a toxikus eszközökre korlátozódott akkor. A program egy éven keresztül tartott, ami alatt a részvény- és árupiacok szinte folyamatosan emelkedtek, csupán kisebb korrekciókat láthattunk.

Azonban nem kellett sokat várni a második hullámra, ugyanis 2010 augusztusában, szintén Jackson Hole-ban jelentette be Ben Bernanke, hogy jó esély van a QE2 megindítására. Erre két hónapot kellett várni a befektetőknek, és november elejétől kezdve újabb 600 milliárd dollár értékben vásárolt a jegybank állampapírokat.

Mind az első, mind a második lazítás esetében árfelhajtó tényező volt az első egyértelmű utalás és a hivatalos bejelentés is, valamint a program lezárultáig egyértelműen érezhető volt a pozitív hangulat a kockázatos eszközök piacán. Az alábbi ábrán a vonalak az utalás napját, a színezett területek pedig a program végrehajtásának időszakát jelölik.

Tényleg ennyire tuti lenne?

Jelenleg a harmadik körre várva az S&P500 index új csúcson várja a fejleményeket, miután tegnap az ECB lépésének hála sikerül 2008 óta nem látott szintekre ugrania. Az a korábbi kommunikációkból világossá vált, hogy a mennyiségi lazítások a vagyonhatásra irányulnak, vagyis a lakosság által közvetlenül és közvetve tartott befektetések árát szeretnék felhajtani, ezzel erősítve a háztartások vásárlóerejét, így stimulálva a gazdaságot. Kérdés, hogy amikor a vezető amerikai indexek többéves csúcson állnak, mennyire igazolható egy ilyen program.

Azt sem érdemes kihagyni a számításból, hogy több makroadat, különösen a munkaerőpiacról, nem elég rossz ahhoz, hogy indokolttá tegyen egy azonnali beavatkozást. Sőt, az ezen a héten közzétett kirobbanóan jó ADP adat, a rég nem látott mélypont körül mozgó heti munkanélküliségi segélyek száma, és talán a ma közzéteendő NFP szám is kifejezett javulásról árulkodhat, mintegy okafogyottá téve a QE3-at. Ez pedig fenntarthatja az eddigi "lebegtető" kommunikációt a konkrét lépések bejelentése helyett.

Az is kérdés, hogy a november 6-i választások hogyan befolyásolják a döntéshozatalt, a jelenlegi vagy az új elnöknek akarnak segíteni. Míg az utóbbira csak politikai választ adhatunk, az elsőre a válasz az, hogy mivel a piacok várják a bejelentést, komoly negatív hatással bírna, ha elmaradna a bejelentés. Annál is inkább, mert a vezető amerikai tőzsdei sajtóban egymást érik a QE3-at biztosra vevő nyilatkozatok, a CNBC-n nyilatkozó elemzők kijelentő módban beszélnek a QE3 utáni világról. Az ilyen helyzetekben pedig csalódást könnyebb okozni, mint kellemes meglepetést, így előbb-utóbb a Fed már csak emiatt is rákényszerülhet a lépésre.