Egy év alatt 485 milliárd forintba került, hogy Magyarország elvesztette a hitelességét, és ennek a terheit a vállalkozások és a lakosság viseli, mert az állam nem vállalhat nagyobb, 3 százalék fölötti hiányt - állította számításai alapján Vértes András, a GKI vezérigazgatója a Közgazdász Vándorgyűlésen.
A kutató azt állította, hogy ha lett volna IMF-megállapodás, vagy megőriztük volna a hitelességünket, akkor nem kellene megszorítani a jövő évi költségvetésben. Vértes András a 2011 szeptembere és 2012 szeptembere közötti időszakra számolta ki, hogy a magas magyar kamatokon és a forint gyengülésén mennyit bukott Magyarország. Elmondta azt is, hogy a tényleges veszteség nagyobb is lehet, mert óvatos becslést tett, és a tovagyűrűző hatásokat (például a GDP-re gyakorolt hatást) sem vette figyelembe.
Az állam kamat-többletterhe a forintadósságon 55 milliárd forint, az azóta kibocsátott kötvényeken pedig 220 milliárd forint. Az új állampapírok terhét még nem most fizeti ki az állam, de ez az összeg az, amelyet a magasabb kamatok árán meg kellett ígérni a befektetőknek.
A lakosságra gyakorolt hatás szerinte körülbelül nulla, mert nagyjából ugyanannyi hitelük és megtakarításuk van az embereknek. Vértes András azonban figyelmeztetett, hogy egyéni szinten ez nagyon eltérő lehet, mert nem ugyanannak van hitele, mint akinek megtakarítása. A vállalkozásoknak viszont több a hitelük, így körülbelül nettó 20 milliárd forintot vesztettek a magasabb kamatokon.
A devizaadósság többletterhét a forint gyengülése adta, Vértes András 5 százalékos gyengüléssel kalkulált. Az állam a 4-5 milliárd eurós törlesztésen 65 milliárd forintot bukott, a lakosság a hosszabb futamidejű hitelein 25 milliárdot, a rövid lejáratú hitelekkel rendelkező vállalkozások pedig 100 milliárdot.
Vértes András szerint a Gyurcsány-kormány és az Orbán-kabinet is hibás az ország hitelességének elvesztésében, nincs előrelátó gazdaságpolitika, nincs vonzó perspektíva a beruházóknak, és nincs bizalmat sugárzó üzleti környezet.
A kormány több lépéssel (például végtörlesztés, visszamenőleges jogalkotás) rombolta a jogbiztonságot, miközben a gazdasági eredmények nem jöttek. Nincs növekedés, nagy a munkanélküliség, romlott a banki hitelek minősége - sorolta Vértes. Azt is mondta, hogy a költségvetés helyzete javult ugyan, de csak a magán-nyugdíjpénztári pénzek átirányításával, egy fillérrel sem többel.