Vasmarokkal is nehéz lesz ennyit beszedni

Nagyobb mozgásteret adott magának a kormány azáltal, hogy feljebb tolta a költségvetési hiánycélt. A 400 milliárdos kiigazító csomag mérete így akár már elég is lehet a lyuk betömésére, de a csomag elemeivel kapcsolatban nagy a bizonytalanság.

Jól reagált a forint árfolyama Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter péntek reggeli közel 400 milliárdos csomagjára, és az első elemzői reakciók is inkább pozitívak. "Kiindulásképpen elég ahhoz, hogy megnyugtassuk a befektetőket, de a csomag megvalósíthatósági kockázatai nagyobbak, mint a korábbi megszorítócsomagok esetében" - kommentálta a 397 milliárdos tervezett kiigazítást Kuti Ákos, az Equilor Zrt. vezető elemzője.

Véleményével nincs egyedül: a Citibank közgazdászai is úgy fogalmaztak, hogy a csomag mérete nagyjából megegyezik az általuk számolt kiigazítási szükséglettel, de azzal kapcsolatban erős kételyeik vannak, hogy például reális-e a 95 milliárd forintra várt plusz áfabevétel, illetve az Államkincstártól remélt 30 milliárdos tétel beszedése.

A lyuk méretén már talán nem lesz vita

A kormány számításának kiindulópontjával, vagyis azzal, hogy összesen mennyi pénzt kell pótlólagosan előteremtenie a kabinetnek ahhoz, hogy tartani tudja az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélt, alapvetően nem vitatkoznak az elemzők, és mint a Citibank rámutat: szűkülhet a kormány és a nemzetközi hitelezők közötti véleménykülönbség a költségvetés tarthatóságáról. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy magát a hiánycélt 2,2 százalékról 2,7 százalékosra enyhítette a kormány (a GDP arányában), ezáltal 100-150 milliárd forintos levegőhöz juttatta magát.

A bankok és a jegybank megúszták

Nem kaptak a nyakukba újabb terhet a magyarországi bankok, és a jegybank is megmenekült a tranzakciós illetéktől. A Citibank elemzői üdvözölték, hogy a vállalati és a pénzügyi szektor terhei nem súlyosbodnak, a MNB szintén üdvözölte a csomag ezen elemét, és Brüsszel is pozitív hangú közlemény adott ki. Üdvözölte az Európai Bizottság (EB), hogy "a magyar kormány nem szándékozik kivetni a pénzügyi tranzakciós illetéket a Magyar Nemzeti Bank műveleteire" - írta pénteken kora délután a BruxInfo. Az EB szóvivője, Olivier Bailly azt mondta, reméli, hogy a bejelentés alapján a kabinet "késlekedés nélkül elkészíti a kérdéses törvény módosítását, és napokon belül el is fogadja azt a parlament". Bailly a kormány péntek délelőtt bejelentett intézkedéscsomagjának további részleteit nem kommentálta.

Így történhetett, hogy az eddig becsült 500-600 milliárd forintos lyuk, amelyet ugyan kormányzati képviselők korábban is kisebbnek igyekeztek láttatni, körülbelül akkorára zsugorodott, mint amekkorát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelzett előre néhány hete. A jegybank stábja akkor úgy számolt, hogy 2,4-2,7 százalékos hiánycélhoz durván 440 milliárdos beavatkozásra van szükség.

A pénteken bejelentett 397 milliárd tehát nagyságrendileg akár elég is lehet az új célok eléréséhez, kérdés, hogy bejönnek-e a frissen vázolt kormányzati várakozások. (Ezeket részletesen itt megtalálja.)

Felülterveztek pár tételt

Mivel a csomag elemeinek egy része már korábban kiszivárgott, számos becslés is napvilágot látott az egyes intézkedések várható költségvetési hatásairól. Ezek (jóllehet ugyanúgy gazdasági minisztériumi forrásokból származtak) szinte minden soron kisebb összeget mutatnak a kormány most közzétett számainál. Csak pár példa: a közszféra létszámfogyásánál pár ezer milliárd forint helyett már 30 milliárddal számolnak, a pedagógus-életpályamodell halasztásánál helyett a korábbi 60 pedig 73 milliárd a terv.

A tranzakciós illeték átszabásánál szintén kérdéses, hogy bejön-e az a 30 milliárd forint, amelyet a készpénzforgalom háromszoros (1 ezrelék helyett 3 ezrelékes illetékkel történő) megadóztatásától remél a kabinet. Az MNB adatai szerint tavaly 6303 milliárd forintot vett fel Magyarországon a lakosság készpénzben, vagyis ez után 18,9 milliárd forint illetéket kellett volna befizetni, ha lett volna 2011-ben ilyen illeték. Ez messze van a 30 milliárdtól, és még azzal a hatással sem számol, hogy az emberek egy részét éppen a magasabb illetékteher fordítja majd el a készpénzhasználattól.

A csomag leghangsúlyosabb eleme az adóbeszedés hatékonyságának a növelése. Ebből - több különböző intézkedés formájában - 120 milliárdos pluszbevételt vár a kormány, a hivatalos indoklás szerint "a gazdaság fehérítése, az adóelkerülés visszaszorítása, az adóbeszedés hatékonyságának érdemi javítása" révén.

Ez különösen azért tűnik túlzóan nagy összegnek, mert a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban már eleve az szerepel, hogy az adóhivatal az adóbeszedés hatékonyságának javításával jövőre 150 milliárddal több pénzt szedne be, mint az idén. Arra, hogy a hatékonyság ilyen mértékű növelése erősen kétséges, már Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is figyelmeztetett, pedig akkor még szó nem volt erről a további 120 milliárdos bevételnövekedésről.

Elérnének minden fekete dobozt

Igaz, ezúttal legalább konkrét eszközöket rendelnek a kitűzött célhoz. A remélt pluszt a sertéskereskedelemre kiterjesztendő fordított áfafizetés mellett (10 milliárd) főleg azzal érné el a kormány, hogy a Magyarországon működő 400 ezer pénztárgép mindegyike és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolatot teremt.

A változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénztárgépekben jelenleg kötelező úgynevezett fekete dobozban tárolt adatok "közvetlenül és azonnal a NAV-hoz jutnak", ezzel "kockázatossá téve a pénztárgépbe ütött bevételek eltitkolását" - írta honlapján a bejelentést kommentálva az Országos Kereskedelmi Szövetség. Az OKSZ szerint a lépés azért helyes, mivel "a feketézés visszaszorítását célozza".

Arról, hogy az új rendszer informatikai követelményeinek kialakítása mekkora költséggel jár majd, a szövetség azt írta, hogy a részletek ismerete nélkül ez egyelőre nem határozható meg.