A Gazpromtól félti a kormány az ország vésztartalékait

Úgy fest, a Mol gáztárolójára akar lecsapni az állam, de az E.On átvételéről a németekkel korábban elindult tárgyalások végére az összes nagy hazai tárolót is megszerezheti. Az [origo] kormányzati forrásokból úgy értesült, a kabinet így akarja megakadályozni, hogy  a Gazprom vegye meg a Mol tározóját.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a múlt pénteken benyújtott törvénymódosító javaslata az államhoz vonná a magyarországi földgáztárolókat. Rogán Antal hétfőn a parlament gazdasági bizottságának ülésén mondta, hogy csak a törvénymódosítás után létesült biztonsági gáztározók kerülnek állami tulajdonba, a meglévő tározóra csak elővásárlási joga lesz az államnak.

A törvényjavaslat szövege azonban nem ilyen egyértelmű. A már meglévő tárolókra vonatkozóan valóban elővásárlási jogról is szó van benne, de kételyeket teremt, hogy a szövegben szerepel egy olyan mondat is, hogy a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény "szerinti biztonsági földgáztároló kizárólag a Magyar Állam tulajdonában állhat." A hivatkozott tároló márpedig a Mol többségi tulajdonában van jelenleg.

A Mol eladta volna?

Rogán szerint az indítvány annak megakadályozását szolgálja, hogy valaki átjátsszon egy gáztározót egy külföldi érdekcsoport tulajdonába. Egyelőre a külföldi szereplők közül csak az orosz Gazpromról lehet tudni, hogy érdeklődik a magyarországi gáztárolási kapacitások iránt, ennek az igénye már a Déli Áramlatról szóló 2008-as szerződésben is benne van. A múlt héten Orbán Viktor tárgyalt is a Gazprom vezetőjével.

Az [origo] az ügyre rálátó kormányzati forrásból is úgy értesült, hogy a kabinetnek konkrét információja is van arról, hogy a Mol el akarta adni tározóját a Gazpromnak. A cég belépése a magyar tározópiacra azonban nemzetbiztonsági szempontból előnytelen lenne. A tározók fő célja, hogy csökkentse Magyarországot függőségét az orosz gázimporttól.

Az információt iparági szereplők is megerősítették, hozzátéve, hogy a kormány feltehetően egy ahhoz hasonló helyzetet igyekezett megelőzni, mint amikor 2009-ben az orosz Szurgutnyeftyegaz 1,44 millió euróért megvette az OMV 21,22 százalékos Mol-részvénycsomagját. A pakettet - egészen a tavalyi visszavásárlásig - többszöri próbálkozásra sem sikerült az orosz vállalattól visszaszerezni. Hasonló kiszámíthatatlanság a források szerint a biztonsági gáztározó esetében pedig még kínosabb lenne.

Lázár javaslata a területre rálátó források szerint a későbbiekben az E.On stratégiai tározója esetében is jól jöhet, szerintük ugyanis előbb-utóbb ez is megmozgatja majd a keleti energiaszolgáltatók fantáziáját. Az uniós államok energetikai hálózatainak összekapcsolása után érvelésük szerint stratégiailag sokkal kedvezőbb lehet Magyarország pozíciója, ha nemcsak a vezetékek futnak majd át az országon, de jelentős tárolókapacitás is lesz magyar kézben.

Saját javaslatát Lázár János egy szerdai háttérbeszélgetésen az energiabiztonság erősítése miatt nevezte lényegesnek, az államtitkár szerint ugyanis az ország kiszolgáltatottságát növelné, ha a gáztározó-kapacitás felett nem az állam rendelkezne.

Alkuhoz is jó lehet

Magyarország 2015-ig kap gázt az oroszoktól, az az utáni időszakra meg kell állapodni a Gazprommal. Amennyiben Gazpromot továbbra is érdeklik a tározók, akkor a hosszú távú gázszállítási megállapodás körüli tárgyalási játszmában jól jöhetnek az államnak - mondta Drucker György.

Drucker György úgy tudja, hosszabb ideje napirenden lévő kérdés volt, hogy a Mol meddig kívánja fenntartani az MMBF Zrt.-ben meglévő részesedését. Ez az a cég, amelyik a szőregi tározót kezeli, és a gázpiaci cégeket tömöríti a Mol többségi tulajdona mellett. Az energiapiaci szakértő szerint a Mol korábban azt gondolhatta, hogy hoz némi pénzt, ha a letermelt szőregi mezőn földgáztárolót alakítanak ki, de mint kiderült, olyan sokat nem, hogy minden áron ragaszkodjanak hozzá. Most, hogy esetleg van rá potenciális vevő, a Mol túladhatna ezen a tárolón. (A Mol kérdésünkre nem kívánta kommentálni a módosító javaslatot és a tározók ügyét.)

A gáztárolásért beszedhető díjat az állam határozza meg, így a kormánynak már ma is döntő befolyása van a tárolási tevékenységre. A gáztárolás Drucker György szerint nem olyan nagy üzlet a válságban, mert visszaesett fogyasztás, és az állam is csökkentette a tárolásért felszámolható díjat.

Az E.On-nal meglenne a teljes pakk

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint is egyértelműen a Mol tárolójának megszerzése a kormány célja, szeretné ugyanis a teljes stratégiai készletezést állami tulajdonban tudni. Orbán Viktor augusztusban jelentette be, hogy a kormány megszerzi a német energiaóriástól a gázüzletágat. Bár a kormányfő nem beszélt a részletekről, az [origo]-nak piaci szakértők azt mondták, szinte biztos, hogy a Moltól 2005-ben a németekhez került üzletrészekről lehet szó, elsősorban a Gazprommal kötött hosszú távú szerződésről és az E.On négy, összesen 4,2 milliárd köbméter kapacitású gáztárolójáról. A Napi Gazdaság információja szerint már ajánlatot is tett az állam a német cégnek.

Az E.On gáz-nagykereskedelmi üzletágára ráadásul már most is elővásárlási joga van az államnak, a tározókra viszont nincs. Elképzelhető, hogy a módosító javaslatnak ennek a pótlása is célja.

Hegedűs szerint kérdéses azonban, hogy mi értelme van megszerezni ezeket, és az sem világos, hogy honnan lesz rá pénze az államnak. A módosító javaslat mindenesetre felveti annak a lehetőségét, hogy a mostani tulajdonosok ingyen adják át a tározókat: áfát ugyanis nem kellene fizetni utána, mert közcélú adományozásnak minősítenék, a társasági adót pedig csökkenti, mert elszámolható költséget jelentene.

Volt egy rossz telünk

Az 1,9 milliárd köbméter kapacitású biztonsági tárolót 2009-ben adták át, miután az erre kiírt tendert a Mol nyerte meg. A tárolót az MMBF Földgáztároló Zrt. üzemelteti, amely 72,5 százalékban a Mol, 27,5 százalékban a gázpiaci szereplőket tömörítő Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) tulajdonában van.

A biztonsági gázkészletezés célja, hogy az ország ne kerüljön olyan helyzetbe, mint 2008-2009 telén, amikor Ukrajna és az orosz Gazprom vitája miatt szinte leállt a magyarországi gázellátás is. Akkor csak az ipari nagyfogyasztókat kapcsolták le a gázellátásról, és iskolaszünetet is elrendeltek, a lakosságot azonban nem érintette a válság. A tárolók célja az, hogy ha újra leállna az orosz gázimport, akkor is hetekig fedezni lehessen a gázigényeket. A válság előtti téli csúcsfogyasztás napi 90 millió köbméter körül alakult, a válságban ez 70 millió körüli szintre csökkent. A biztonsági készlettel több mint két hétig lehetne ellátni az országot, ha korlátoznák a fogyasztást, akkor még tovább.