Brüsszel engedélyt adott a Tobin-adóra

Az Európai Bizottság engedélyt adott a pénzügyi tranzakciós adó, az úgynevezett Tobin-adó bevezetésére. A tervek szerint a bankok közötti ügyletek után kellene fizetni a 0,1 százalékos adót, amelynek bevezetését a nyáron kezdeményezte kilenc, az eurózónába tartozó tagállam.

Az Európai Bizottság engedélyt adott a pénzügyi tranzakciós adó (FTT) bevezetésére - közölte kedden a brüsszeli testület. A bizottság szerint a kezdeményezés minden jogi feltételnek megfelel, ezért azt javasolják az Európai Unió Tanácsának, hogy engedélyezze azt. A tanács mellett a megerősített együttműködés elindításához az Európai Parlament jóváhagyása is elengedhetetlen.

Az úgynevezett megerősített együttműködés értelmében legalább 9 tagállamnak kell írásban kifejeznie elkötelezettségét, hogy egy jól meghatározott területen mélyítenék együttműködésüket. Az FTT-ről 10 állam juttatott el ilyen értelmű nyilatkozatot a bizottsághoz; az eredeti javaslat a pénzintézetek közötti tranzakciókra 0,1 százalék, a származékos ügyletekre pedig 0,01 százalék tranzakciós adót vetne ki.

Angela Merkel német kancellár a nyáron jelentette be, hogy Németországon kívül még nyolc más, az eurózónához tartozó állam (Franciaország, Spanyolország, Belgium, Portugália, Szlovénia, Görögország, Ausztria és Olaszország) támogatja egy pénzügyi tranzakciós adó bevezetését. (Az európai tranzakciós adó így teljesen másmilyen lesz, mint a magyar megfelelője. Az európai változat a tőzsdézőket érinti, a magyar mindenkit, aki nem csak készpénzt használ.)

Mi az a Tobin-adó?

A pénzügyi tranzakciós adót Tobin-adóként is szokták emlegetni. A névadó, az 1981-ben a tőkepiacok tanulmányozásáért Nobel-díjjal kitüntetett James Tobin az adó ötletével még akkor állt elő, amikor 1971-ben az USA-ban Nixon elnök megszüntette az aranyalapú dollárt, pontosabban a deviza átválthatóságát aranyra. Tobin a nemzetközi spekulációt akarta lassítani, és stabilizálni akarta az amerikai pénz árfolyamát.

Tobin nem akarta alapvetően átalakítani a szabadpiaci rendszereket, erről harminc évvel később a Spiegel német magazinnak is adott interjút. Ennek megfelelően csökkent többször is az általa kivetni kívánt adó mértéke, egy százalékról 0,1 százalékra vagy 0,25 százalékra.