Varázslatos vonalak fogságában a német tőzsde

A júniusi mélypontról erőteljes, több mint 20 százalékos emelkedést mutatott be az elmúlt hónapok során az egyik legjelentősebb európai tőzsdeindex, a német DAX. A hosszabb távú grafikonokat végigpörgetve látható, hogy a benchmark nem jár már messze a történelmi csúcsától sem, bár ahhoz még további 12 százalékot kellene emelkednie. A csúcs eléréséhez viszont több markáns szinttel is meg kell küzdenie az indexnek, ráadásul egy bizonyos 12. századi olasz matematikus is alaposan belenyúlt a grafikonokba.

Romló képet mutatnak az indikátorok

A rövidebb időtávot bemutató napi grafikon alapján az elmúlt napokban picit megromlott a technikai kép a DAX esetében. A benchmark megroppantotta az emelkedő trendvonalat, az MACD indikátor eladási szignált jelez, ráadásul az RSI is megtörte a növekvő tendenciát. Az előbbi trendvonal eleste még nem száz százalék, hiszen ha rövid időn belül visszatér a vonal fölé, akkor falsnak lehet minősíteni a mozgást.

Az index (és az emelkedésben bízó tőzsdések) reménykedhetnek abban, hogy 7100-7200 pont körül megállhat az esés. Ezen a szinten húzódik számos erős támasz, mint például a 76,4 százalékos Fibonacci-vonal, az 50 napos mozgóátlag és a márciusi csúcs szintje is.

Amennyiben képes lesz a szeptemberi csúcsot áttörni a részvény, úgy a következő ellenállás 7600 pontnál lehet, majd később a 8000 pontos szint okozhat gondot. Pszichológiai szempontból is keménynek tűnik a 8000 pontos ellenállás, és a közelben húzódik 138,2 százalékos Fibonacci, illetve a korábbi történelmi csúcs is (a Fibonacci-szintekről lásd a keretes írásunkat). A történelmi magasság eléréséhez tehát még számos akadályon kell átverekednie magát az indexnek.

DAX index napi grafikon

A Fibonacci-számok a tőzsdén

Leonardo Pisano Bigollo, vagy ismertebb nevén Leonardo Fibonacci a 12. és 13. század fordulóján élt kiváló olasz matematikus volt, akinek a nevét a róla elnevezett számsorozatról ismerheti a világ (sokan a legjelentősebb középkori matematikusnak tartják). A Fibonacci-sorozat képzése nagyon egyszerű: az első két tag 0 és 1, innentől kezdve pedig mindegyik tag a megelőző két szám összege (0,1,1,2,3,5,8,12,21,34,...)

Fibonacci a sorozatot a közkeletű anekdota szerint egy házinyúl szaporulat növekedéséből kiindulva figyelte meg, de az igazi érdekessége, hogy a természetben szinte mindenhol feldedezhetjük a sorozatban bújkáló sajátos arányosságot, kezdve a faágak elhelyezkedésétől a csigaházak arányain át akár a tobozok leveleinek pozíciójáig. A Fibonacci-sorozat egymást követő tagjainak aránya 1,618-hoz közelít, ami ráadásul nem más, mint a már ókorban is ismert harmonikus arány, az aranymetszés.

A technikai elemzésben sokféleképpen szokták alkalmazni a Fibonacci-számok összefüggéseit, de a leggyakoribb szerepe talán az "ideális" korrekciós szintek meghatározásában van. Eszerint a módszer szerint egy markáns mélypont és csúcspont szintjét összekötve az elmozdulás 23,6, 38,1 és 61,8 százalékánál találhatók a Fibonacci-féle korrekciós szintek (az aranymetszésből is kiszámíthatók ezek a szintek). A korrekciós szintek sokszor szolgálnak támaszként vagy ellenállásként, jelentős részben éppen azért is, mert kellően sok befektető figyeli meg elemzéseiben ezeket a nevezetes szinteket, így önbeteljesítő jóslatként is működhetnek.

Távolabbról tekintve markáns támasz közelében az index

Ami még markánsabbá teszi az előbb támaszszintet (7100-7200 pontos szint), az a hosszú távú grafikonra berajzolt Fibonacci-szintek (második napi grafikon), ugyanis a 23,6 százalékos vonal is itt ólálkodik. Igaz ugyan, hogy némileg alacsonyabb szinten van (7086 pont), mint a korábbi támaszok, de márciusban és 2011-ben többször is fontos támaszként, illetve ellenállásként funkcionált a 23,6 százalékos szint.

A hosszabb távú napi grafikon szerint ha megtörne a támasz, akkor 6427 pont környékén a 38,2 százalékos Fibonacci lehetne fontos menedék. Persze előtte mindenképpen érdemes odafigyelni a jelenleg 6704 pont körül lévő 200 napos mozgóátlagra is.

Érdekes észrevenni a grafikonon, hogy mennyire jól működtek a Fibonacci-szintek, többször elidőzött a markáns Fibóknál a DAX index, és sokszor funkcionáltak támaszként és ellenállásként egyaránt a vonalak.

DAX index napi grafikon

Nagyon erősnek tűnik a 7450 pontos ellenállás

A hosszabb időtávú heti grafikonon is érdekes módon rajzolódnak ki a Fibonacci-szintek. Ha nem tud az index átlépni a 7450 pont körüli ellenálláson, ami már többször is fejtörést okozott a német benchmark számára, akkor a 23,6 százalékos Fibonacci lehet támasz, a márciusi csúccsal kiegészülve. (Ez a szint egybeesik a hosszabb távú napi grafikonon felrajzolt Fibonaccival, mivel a ugyanazt a minimum és maximum pontokat kötöttük össze.)

Ezen az időtávon markánsabb támaszt 6430-6550 pont körül lehet látni, melyet az 50 hetes mozgóátlag, valamint a márciusi mélypontról berajzolt 76,4 százalékos vonal és a történelmi csúcsról behúzott 38,2 százalékos Fibo alkot.

A 2011-es mélypontról indított emelkedő trend folytatásához arra lenne szüksége a DAX-nak, hogy ne essen be az 5900-6080 pont körüli szint alá. Ha ez mégis megtörténik, úgy alacsonyabb mélypont alakulhat ki a grafikonon, ami a trendforduló előszele is lehet.

Az indikátorokat tekintve a hosszabb távú grafikon pozitívabb képet mutat, hiszen az MACD vételi jelzése és az RSI emelkedő trendje egyaránt életben van. Némi óvatosságra az intheti a befektetőket, hogy az RSI letört a túlvett zónából, ami sokszor a mozgás megváltoztatására szokott utalni.

DAX index heti grafikon

Van tehát mivel megküzdenie az indexnek

Több időtávon megvizsgálva a DAX grafikonját az látható, hogy az elmúlt hetek menetelése után erős ellenállások közelébe mászott fel az index. Ha sikerül kitörni a 7450-7500 pont körüli csúcsok fölé, akkor jó eséllyel menetelhet még további 500 pontot is a benchmark a következő komolyabb akadályig. Korrekció esetén viszont a támaszokra érdemes figyelni, hiszen többszörös támaszokat is fel lehet fedezni az árfolyamgrafikonokon.