Hiába írta át a parlament az első fél évben néhányszor az adótörvényeket, bőven lesz mit tanulniuk az embereknek és a cégeknek ősszel is. Még meg sem száradt a tinta a munkahelyvédelmi akciótervet és a kisvállalkozókra szabott két új adót törvénnyé alakító beadványokon (azokat az Országgyűlés tegnap fogadta el, de még nem írta alá az államfő), a kormány újabb, közel háromszáz paragrafusból álló adócsomagot készít - derül ki az [origo] birtokába jutott előterjesztés-tervezetből. Már csak kisebb simításokat végeznek a pakkon, a kormányzati elképzelések szerint a törvényjavaslat még a héten vagy a következő héten a parlament elé kerül.
A kilövésre majdnem kész adócsomag nem a jövő évi költségvetésben tátongó, 5-600 milliárd forintos lyukat kezelné, és nem is olyan intézkedéseket alapoz meg, amelyektől a kabinet az adóbeszedés hatékonyságának - a lapunk által korábban megismert ötletek alapján amúgy is erősen kérdéses sikerű - javítását reméli.
A végső finomításra váró dokumentum javarészt az emberek és a vállalkozások életét megkönnyítő, az adminisztrációs kötöttségeken lazító és ésszerűsítő lépéseket tartalmaz, de egy-két apróbb tehernövelés így sem maradhatott ki. Az elemek másik része az uniós jogharmonizáció köré csoportosul. A javaslat néhány olyan kiskaput is bezár, amely az adócsalásra adott lehetőséget. Ezenkívül az illetékeknél rendszerszintű változásokat hoz. A cégeket érintő újításokat másik cikkünkben foglaljuk össze.
A csomag legnagyobb horderejű és költségvetési kihatású, bő 100 milliárd forintot jelentő eleme az, hogy a személyi jövedelemadóban eltűnik a félszuperbruttósítás (a havi 202 ezer forint feletti jövedelmet fel kell most szorozni 1,27-tel, az így növelt összeg az adóalap), így jövőre mindenkire 16 százalékos szja-teher vonatkozik. Ezt csak megerősíti a csomag, mert már törvénybe van foglalva, és ezzel összefüggésben néhány technikai módosítást hajt végre.
Lazul a haláladó, jól járnak a pénzesebb fiatalok
Az Orbán-kormány vezette be két éve, hogy nem kell öröklési illetéket fizetnie az elhunyt személy gyerekének, anyjának, apjának. A házastárs, ha örökölt, 20 millió forintig szintén megúszta az öröklési illetéket, de ha ennél nagyobb értékű lakást vagy bármely más vagyontárgyat hagyott rá az elhalálozott házastársa, akkor már kellett némi (6-21 százalékig terjedő) illetéket fizetnie. Jövő januártól az örökös házastársa is értékhatártól függetlenül illetékmentességben részesülne.
Az egyenes ági rokonok között az ajándékozás is illetékmentes - ezen nem is változtatnak. Az öröklés és ajándékozás esetében azonban most a fentieken kívül mindenkinek kell fizetnie illetéket, sávosan. Az illeték pedig a rokoni viszonytól, az ajándékba kapott vagy örökölt vagyontárgy értékétől, és attól is függ, hogy lakáshoz vagy máshoz jut az ember. A kirótt tehet lakás esetén 5-30 százalék között, más vagyontárgynál 11-40 százalék között mozog. Jövőre az öröklési és ajándékozási illeték általános mértéke egységesen 18 százalék lesz, lakástulajdon esetén ennek a fele. A váltással azok járnak igazán jól, akik nagy értékű lakást vagy más vagyontárgyat örökölnek vagy kapnak valakitől, akivel nincsenek is közeli rokoni kapcsolatban.
Az első lakáshoz jutó fiataloknak is gesztust tesz a kormány. Most aki lakást vesz, annak 2 százalékos illetéket kell fizetnie 4 millió forintos értékig, ha ennél drágább a lakás, akkor a 4 millió forint feletti rész után pedig 4 százalékot. A 35 évnél fiatalabbak, akik először lesznek lakástulajdonosok, az így számított illetékösszegből kedvezményt kapnak akkor, ha 8 millió forintnál olcsóbb lakást vesznek. Ilyenkor az illeték felét, de maximum 40 ezer forintot elenged nekik az állam. A jövőben 15 millió forint lesz a kedvezményre jogosító lakásértékhatár, és az illeték felét elengedi az állam, nem csak 40 ezer forintot.
Pellengérre lehet állítani az elmaradókat
Törvényi felhatalmazást adnak a helyi önkormányzatoknak, hogy pellengérre állíthassák az adócsalókat. Eddig sok vita övezte azt a néhány próbálkozást, amikor települések feketelistán közzétették a nagyobb adóhátralékot felhalmozó magánszemélyek és vállalkozások nevét, székhelyét, címét. Az adócsomag kimondaná, hogy magánszemélyeknél 50, más adózónál 100 ezer forint feletti, legalább 90 napon keresztül fennálló adótartozásnál a helyben szokásos módon az adóhátralékot felhalmozók főbb adatait a többi lakos tudomására lehet hozni.
Egyszerűbb, kedvezőbb lesz
Most is meg lehet kérni az adóhivatalt, hogy készítse el helyettünk a személyijövedelemadó-bevallást (főként azok kérhetik, akik csak egy munkahelyen dolgoznak, vagy több munkáltatójuk volt, de egymás után). Ma az a szabály, hogy az adóhivatal elküldi az általa elkészített bevallást az adott személynek, akinek át kell néznie, és vissza kell küldenie a hatóságnak, akár javít benne, akár nem. Jövőre ha egyetért a bevallás minden sorával, akkor nem kell visszaküldenie a bevallást. Az adó-, jövedelem-, illetőség- és együttes adóigazolást nyolc helyett hat nap alatt ki kell hogy állítsa az adóhivatal.
Ha a személyijövedelemadó-bevallás elkészítésekor az derül ki, hogy maximum 100 ezer forintot be kell fizetnie az adózónak az államkasszába, akkor kérheti, hogy négy hónap alatt, egyenlő részletekben törlessze adósságát, kérését pedig az adóhivatal automatikusan elfogadja. Jövőre már 150 ezer forintos adótartozásnál is lehet részletfizetést kérni, és lesz rá hat hónap.