A tyúkok az elgázosítást választanák

Kíméletesebb eljárásnak tartják a gázzal történő kábítást az állatvédők, ezért nem lenne meglepő, ha előbb-utóbb minden baromfi-feldolgozónak ezt a módszert kellene alkalmaznia az Európai Unióban. A magyar csirkések azonban árammal ütik ki az állatokat, ezért igen sokba kerülne nekik az átállás, és ez a baromfihúst is megdrágítaná. Kötelező átállásról azonban nincs szó, csak most sokan kongatják a vészharangot. 

Vihart kavart a baromfi elkábításáról szóló uniós álláspont az utóbbi napokban. A Napi Gazdaság hétfői cikke szerint az Európai Unió hamarosan kötelezővé teheti a baromfi gázzal történő elkábítását.

Magyarországon ez a technológia nem honosodott meg, nálunk áramütéssel oltják ki az állatok életét a feldolgozás előtt, ha valóban születne egy ilyen előírás, akkor jelentős kiadással kellene számolniuk a csirkefeldolgozó cégeknek. Ez komoly érvágást jelentene a takarmánydrágulás miatt amúgy is pénzügyi gondokkal küzdő szektornak, és nyilvánvalóan megdrágítaná a baromfihús bolti árát is.

Az EU is tudja, hogy nem lehet megvalósítani

Az uniós rendeletből azonban mindez nem olvasható ki - e szerint a magyar baromficégek ráérnek. A 2009 végén kelt rendelet úgy fogalmaz, hogy a vízfürdős kábítás (magyarul az áramütéses eljárás, amikor egy vízzel telt kádba vezetik be az elektromos áramot, és így ölik meg az oda belógatott állatokat) fokozatos megszüntetését ugyan valóban támogatja az EU, ám azt is leszögezi, hogy az ezt felváltó módszer jelenleg gazdaságossági szempontból nem valósít­ható meg az unión belül.

"Az elmúlt napok sorozatos félreértéseinek az adhatott alapot, hogy az ominózus rendelet bevezető részében - amely nem kötelező érvényű - valóban szó van a vízfürdős kábítás fokozatos kivezetésének igényéről, azonban azt is rögzíti a jogszabály, hogy erről még - tudományos alapokra helyezett - vitát kell folytatni a jövőben" - közölte az [origo] kérdésére a Vidékfejlesztési Minisztérium. Bár az uniós jogszabály valóban tartalmaz 2013-tól bevezetendő lépéseket, ezek nem vonatkoznak a kábítási eljárásokra, így ennek nem lesz hatása a baromfiágazatra, sem arra, hogy mennyibe kerül majd a baromfi a boltokban.

Nem árt felkészülni

Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnökségi tagja szerint a kérdés most azért kerülhetett elő, mert az európai baromfifeldolgozók elmúlt napokban megrendezett nápolyi konferenciáján elhangzott egy kijelentés, amely szerint Brüsszel 2013-tól szeretné bevezetni az unióban működő baromfifeldolgozóknál a gázos kábítást. "Egyelőre csak ajánlásról van szó, nem direktíváról, azaz nem kötelező az átállás" - tette hozzá Bárány, aki úgy számol, hogy az átalakítás Magyarországon milliárdos kiadást jelentene a cégeknek.

Arra azonban nem árt felkészülni, hogy előbb-utóbb mégis ebbe az irányba mozdulnak el a szabályok, ugyanis Bárány szerint Nyugat-Európában a feldolgozók már most is 65-70 százalékban gázzal dolgoznak. "Ha ez az arány 90 százalékos lesz náluk, akkor könnyen kötelezővé teheti Brüsszel a gázos technológiát, a a magyar cégek pedig versenyhátrányba kerülhetnek" - veti fel a szakember.

Gáz vagy áram?

Az úgynevezett vízfürdős, áramot alkalmazó technológiánál a csirkéket fejjel lefelé felakasztják egy horogra, majd következik egy pihentető szakasz. Ezután a fejüket beleengedik egy néhány négyzetméteres medencébe, amelybe szabályozott áramot vezetnek. Ettől az állat viszonylag gyorsan, percek alatt elkábul, majd következik a kivéreztetés. A People for Ethical Treatment of Animals (Peta) nevű radikális állatvédő szervezet egyik egy fő érve a módszer ellen, hogy a tyúkokat még élve akasztják fel, és ez sérülést, fájdalmat okozhat nekik. A Peta azt is felhozza érvéként, hogy Amerikában több helyen dokumentálták az élő állatok kínzását. Kritizálják azt is, hogy nem mindig kerül az állat feje a vízbe, így van olyan is, amelyik túléli az eljárást.

A gázos kábítás több időt vesz igénybe. Az állatokat akár fellógatva egy szállítószalagra teszik, amely egy szén-dioxiddal töltött térbe, például alagútba viszi őket, és az áramos megoldásnál lassabban következik be a halál. A vízfürdőbe csak belemártják a csirkét, és az állatok hirtelen áramütést szenvednek, a gázos eljárásnál viszont lassan halad a futószalag a szén-dioxidos térben, ezáltal később következik be a kábulat. A Peta egy másik gázos módszer mellett érvel. Ennél az eljárásnál az élő baromfit nem kell mozgatni, és nem is kerülnek a dolgozók keze közé, mert a ketrecben gázosítják el őket. Így a kínzás esélye is kisebb - teszik hozzá az állatvédők.

A Peta radikális állatvédő szervezet videója az elgázosítás és az áramütés különbségéről. A film az Egyesült Államokban készült.

Fontos különbség, hogy az áramos technológia helyigénye kisebb, ezáltal az átállás egy-egy üzemben komolyabb átalakítást igényel. Több, az élelmiszer-biztonság és állatvédelem területén jártas - a terméktanáccsal esetleg kialakuló vita elkerülése érdekében - név nélkül nyilatkozó állatorvos az [origo]-nak azt mondta, mindkét technológia megfelelő, csak Magyarországon a vízfürdős terjedt el. Egyikük hozzátette, az igaz, hogy a lassabb, gázos eljárás kíméletesebben bánik az állatokkal.

A libáknál még nem próbálták ki

Bárány László szerint egyébként a világon nagyon sok helyen használják az áramütéses módszert is, és szerinte a gázosítással semmivel nem kerülne jobb minőségű csirke a vásárlókhoz. Ráadásul van egy, Magyarország szempontjából kulcsfontosságú aspketusa a kábítási technológiának, mégpedig az, hogy bár a csirkéknél és a pulykáknál valóban használják a gázos technológiát a nyugati országokban, a libáknál és a kacsáknál még nem próbálták ki. Márpedig az utóbbiak piacán Magyarország európai nagyhatalomnak számít, így végképp nem mindegy, hogy versenyhátrányba kerülnek-e a magyar feldolgozók.

Az EU korábbi jogalkotási gyakorlata alapján mindenesetre az valószínűsíthető, hogy ha kötelezővé is teszik egyszer a gázosítást, akkor bőven hagy majd időt Brüsszel az átállásra. Ezzel összhangban fogalmaz egyébként az uniós rendelet is, amely kimondja, az "Európai Bizottság 2013. december 8-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a baromfi esetében alkal­mazott különféle kábítási módszerekről, különösen a csoportos vízfürdős kábítókról, az állatjóléti, valamint a társadalmi-gazda­sági és környezeti hatások figyelembevételével".

A hosszú átmenetre volt példa a tojóketrecek esete is, hiszen itt sem arról volt szó, hogy idén egyik pillanatról a másikra kellett lecserélni a tojást termelő tyúkok ketreceit. A korábbinál nagyobb alapterületű tyúkketrec alkalmazását előíró uniós szabály alkalmazására több mint tíz évük volt a tojástermelőknek, csak többen nem tudták vagy nem akarták a szükséges beruházást megvalósítani. Volt aki arra számított, hogy az EU kitolja a határidőt, és nem fog életbe lépni a korlátozás.