Nem kérnek még az Unió segítségéből a spanyolok

A spanyolok egyelőre nem kérnek az európai uniós segítségből és saját erőből próbálják összeszedni az úgynevezett "rossz bank" beindításához tervezett 60 milliárd eurót. Terveik szerint főleg külső befektetőket szeretnének a spanyol ingatlanpiacra vonzani az eszközkezelőn keresztül, és legalább 14 százalékos hozamot akarnak elérni a felvásárolt problémás hiteleken. 

A spanyolok egyelőre nem kérnek az Uniós segítségből, inkább saját erőből próbálják kezelni a helyzetüket egy úgynevezett "rossz bank" (bad bank) létrehozásával. Az eszközkezelő, amit a spanyol szakzsargon SAREB-nek hív, nagyjából 45-90 milliárd euró értékben fog fertőzött hiteleket felvásárolni a bajban lévő bankoktól.

Mariano Rajoy, Spanyolország miniszterelnöke azt mondta, hogy majd csak akkor fognak újabb segítségért folyamodni, ha az az ország érdeke lesz, de egyelőre maguk is kezelni tudják a problémákat. A júniusban aláírt 100 milliárd eurós mentőcsomag kapcsán kialakított ún. "rossz bank" december 1-jén kezdi meg működését és azokat a banki eszközöket fogja felvásárolni, amelyek gondot okoznak a bankok mérlegeiben.

A különböző ingatlan és föld alapú hiteleket nagyjából 50 százalékos diszkont áron fogja átvenni a SAREB, és a következő 15 évben a befektetőknek a saját tőkére vetítve legalább 14 százalékos hozamot szeretnének elérni. A banki eszközöket olyan áron fogja átvenni az eszközkezelő, ami a külső befektetők számára elég vonzó lesz ahhoz, hogy befektessenek a rossz bankon keresztül az ország gyötrődő ingatlanpiacába, de hogy az alacsony ár még ne okozzon túl nagy veszteséget a bankoknak.

Az eszközkezelő által a különböző eszközökre ajánlott árazási diszkontok

Eszköz típus	Alkalmazott diszkont (átlagos)
Hitelek
Kész házak	32,4%
Be nem fejezett házak	40,3%
Városi földterület	53,6%
Egyéb földterület	56,6%
Egyéb jelzáloghitelek	33,8%
Egyéb jelzálog nélküli hitelek	67,6%
Árverezett eszközök
Új ház	54,2%
Folyamatban lévő építkezés	63,2%
Föld	79,5%

Az eszközkezelő üzleti tervét november során fogják bemutatni a potenciális befektetőknek (ún. road show), felállítják a menedzsment csapatot és elkezdik átvizsgálni a szóba jöhető eszközöket. A tervek szerint az eszközkezelő decemberben kezdi el felvásárolni először a leginkább bajban lévő és az állam által már korábban átvett bankok eszközeit, majd a hónap vége felé a további bankok eszközei is sorra fognak kerülni. Az első körös felvásárlásra szánt összeg 45 milliárd euró lesz, ami a második körös bankok eszközeinek vásárlásával akár 90 milliárd dollárig is bővülhet.

Elemzők szerint a befektetők kevésbé lesznek lelkesek látva az országban még jövőre is fennmaradó recessziós gazdasági környezetet és az éves szinten 10 százalékkal zuhanó ingatlanárakat. Emiatt a SAREB nagy mértékben fog kölcsönfelvételre szorulni az eszközök kivásárlásának finanszírozásához, ami megnövelheti a miniszterelnökre nehezedő nyomást és elősegíthet egy mihamarabbi hitellehívást az európai uniós mentőalapból. Ez azonban pozitív hatással lehetne az ország finanszírozási költségeire, ugyanis az európai Központi Bank elkezdhetne spanyol államkötvényeket vásárolni.

Érdekes, hogy az eszközkezelő felállításának kapcsán egy prezentáció is készült, amiben kiemelik, hogy a SAREB által alkalmazott árak nem jelentenek indikációt a többi banki eszköz értékére vonatkozóan. Ahogy az ír eszközkezelő alap esetében is láttuk korábban, a piac vélhetően ezekből az árakból fog kiindulni. Azt egyértelműen ki lehet zárni, hogy a bankoknál maradó eszközöket a piac máshogy értékelné, mint a rossz bank által átvett eszközöket, emiatt a bankoknak nehézséget okozhat majd a megmaradó eszközök megfelelő áron történő eladása.