Százötvenezerrel nőtt a szegények száma Magyarországon

Közel 1,4 millióan éltek tavaly a 62 ezer forintos szegénységi küszöb alatt, 150 ezerrel többen, mint egy évvel korábban.

Egy év alatt 1,5 százalékponttal nőtt a jövedelmi szegénységi arány Magyarországon, így 2011-ben 13,8 százaléknál volt ez a mutató - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss elemzéséből. A szegénység korcsoport szerinti vizsgálatából kiderül, hogy az életkor emelkedésével párhuzamosan fokozatosan csökken a szegénységi arány, illetve a kockázat.

Összességében a vizsgált egy év alatt - az egyedülálló személyre meghatározott - havi nettó 62 ezer forintos szegénységi küszöb alatt élők száma csaknem 152 ezer fővel, 1,363 millióra nőtt. Ezen belül a 0-17 éves gyermekek körében 39 ezerrel 418 ezerre, a 18-64 éves korosztályban 106 ezerrel 880 ezerre nőtt a szegények száma a KSH adatai szerint.

Az egyes korcsoportok relatív helyzete meglehetősen stabil, de az elmúlt évben további átrendeződés történt, elsősorban a gyermekek hátrányára. A 0-17 évesek szegénységi aránya a 2010-ben mért 20,3 százalékról 2011-re 23 százalékra nőtt, és jelentősen - 8,6 százalékról 11 százalékra - romlott az 50-64 éves, tehát az idősebb munkavállalási korú népesség helyzete, jóllehet szegénységi kockázatuk még így is átlag alatti, az országos átlag négyötöde. Átlag feletti kockázattal csak a 0-17 éves gyermekeknél (1,67) és a fiatal (18-24 éves) felnőtteknél (1,37) kell szembesülni.

A 65 év felettiek helyzete alig változott (szegénységi kockázatuk az országos átlag harmada), de a nemek szerinti bontás a férfiak előnyének mérséklődését tükrözi. A szegénységi kockázatot tekintve a legjobb eredményt a 65 év feletti férfiak érték el, 3,5 százalékos szegénységi arányuk az országos átlag negyede. Az idős nőknél tapasztalt 5 százalékos szegénységi arány az átlagos szint 36 százaléka. Az idősebbek körében a nők férfiakéhoz viszonyított magasabb szegénységi kockázata részben abból adódik, hogy általában a nők nyugdíjba vonulásukig rövidebb szolgálati idővel és alacsonyabb keresettel rendelkeztek, mint a férfiak, ezért nyugdíjuk is elmarad a férfiakétól, másrészről tovább élnek, így körükben az idős kisnyugdíjasok rétege nagyobb súlyt képvisel. Mindemellett közöttük sok az egyedülálló, özvegy, ami további kockázatnövelő tényező.