Oszkó: Ötvenezer újabb munkanélküli jöhet

Ha semmit nem csinálna a kormány, akkor csak vegetálna a magyar gazdaság, a versenyszektorban 50 ezer embernek szűnne meg a munkahelye, a költségvetési hiány a beígértnél érdemben pár százmilliárd forinttal nagyobb lehet, az államadósság 80 százalékos szinten ragad be - ezt mutatja az az elemzés, amelyet a Bajnai Gordon volt miniszterelnök nevével fémjelzett Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest készített.

A két szervezet az augusztus végéig elfogadott törvények alapján készítette el az elemzést, így az nem tartalmazza a munkahelyvédelmi akcióterv és a jövedéki adó megemelésének a hatását.

(A munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos lyukat üt a költségvetésen, de némiképp segíti a munkahelyek megtartását.)

A tanulmány azt mutatja meg, hogy hova jutna az ország, ha a kormány nem avatkozna bele a folyamatokba. Így azt is meg lehet ítélni, hogy mekkora költségvetési kiigazítást kell végrehajtania a kabinetnek ahhoz, hogy a deficitet a beígért, az államadósság csökkenését biztosító pályán tartsa, és mit kell tennie ahhoz, hogy a magyar gazdaság lábra kapjon, a magánvállalkozások pedig állásokat teremtsenek.

Idén 1 százalékos gazdasági recesszióra, az utána levő pár évben pedig mindösszesen 1 százalék körüli, szerény növekedésre van esély a mostani folyamatok alapján - mondta az elemzés bemutatásakor Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, az alapítvány felügyelőbizottságának elnöke. Az erőtlen gazdaság, bizonytalan, kedvezőtlen kilátások pedig azt is jelentik, hogy az üzleti szféra inkább leépítésben fog gondolkodni, mint létszámfelvételben. 2015 végéig 50 ezer fős elbocsátás jön ki a számokból a versenyszektorban, nekik csak az nyújtana segítséget, ha a közmunkaprogramokban el tudnának helyezkedni.

A nem túl derűs gazdasági kilátások a költségvetési folyamatokra is veszélyt jelentenek. Mint arra Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) vezetője (korábban a Költségvetési Tanács elemzői stábjának a vezetője, amely stábot 2010 végén a kormány feloszlatott) rámutatott, a hiány évente a GDP fél-egy százalékával, vagyis durván 170-340 milliárd forinttal lépné túl a konvergenciaprogramban ígért szintet.

A deficit ráadásul még nagyobb lehet, mert a 300 milliárdos lyukat ütő munkahelyvédelmi akcióterv még nincs is beszámolva, a pár tízmilliárd forint pluszbevételt jelentő jövedékiadó-emelés csak szépségtapasznak tekinthető ilyen értelemben. (Az államháztartási egyenleget pedig még ronthatja néhány kockázatos ügy, így például az, ha a telekomadót az Európai Bíróság közeljövőben várható ítélete szerint az államnak vissza kell adnia a cégeknek, vagy ha az elektronikus útdíjrendszer nem tudna időben, jövő júliusban elindulni.) Így a költségvetési kiigazítási igény összhangban van azokkal a számokkal, amelyek a költségvetésben 500-600 milliárd forintos lyukat látnak, és amelyeket az IMF, az Európai Bizottság és a Magyar Nemzeti Bank készített az elmúlt hetekben.

A kormány a hamarosan bejelentendő intézkedéscsomagjával ezt a hatalmas költségvetési foltot próbálja meg részben befoltozni. Információink szerint - a Magyar Nemzet értesülésével összhangban - a kormány nem vállalja fel azt, hogy az óriási lyukat teljesen eltüntesse, helyette egy köztes megoldás felé hajlik azzal, hogy a hiánycélt felemeli, és így 150 milliárd forintos kiigazítást úszhat meg.