Tagadják a galambok, hogy ők Orbán emberei

Csak megközelítésben, és nem a célokban van különbség a monetáris tanács azon külsős tagjai szerint, akik a Reutersnek adtak interjút. A három, legutóbb kamatcsökkentésre szavazó tag visszautasította, hogy politikai befolyás alatt állnának, és az inflációt sem tartották olyan nagy veszélynek, mint Simorék.

A jegybank továbbra is inflációs célkövetési politikát folytat, ám a gazdasági növekedés beindítása érdekében óvatos kamatcsökkentési ciklusba kezdett - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának három külső tagja a Reuters brit hírügynökségnek adott közös interjúban.

Az augusztusi és a szeptemberi kamatdöntő ülésen a jelenlegi kormány által delegált négy külsős tag leszavazta a régebbi belsős tagokat, és kétszer 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről döntött. A jegybank elemzői stábja emelkedő inflációs ütemmel számol, amely kérdésessé tette az elemzők szemében, hogy az MNB még a 3 százalékos inflációs cél eléréséért küzd. Tekintve, hogy a kormány a kamatcsökkentés mellett érvelt, vannak piaci pletykák, amelyek szerint a külsős tagok politikai nyomásra vállalták a kamatcsökkentést.

A jegybanktörvény értelmében a monetáris tanácsnak a 3 százalékos inflációs ráta eléréséért kell küzdenie. A külsős tagok viszont úgy látják, hogy a kamatcsökkentéssel is elérhető a cél. "Az inflációs célkövetésen alapuló monetáris politika csak akkor lehet sikeres, ha nem követel túl nagy áldozatokat a gazdaságtól" - mondta Bártfai-Mager Andrea, aki először nyilatkozott a sajtónak az óta, hogy 2011 márciusában kinevezték a monetáris tanács tagjának.

Gerhardt Ferenc azt mondta, hogy az inflációs célkövetést egy pillanatra sem kérdőjelezték meg. "Nem erről van szó. A megközelítésben azonban vannak különbségek" - fogalmazott. A külsősök arra hivatkoztak, hogy a jegybanki elemzők anyagában van egy forgatókönyv, amely kisebb inflációval számol. (Az inflációs jelentés számol egy valószínűsíthető pályával, de egy rosszabb, és egy jobb forgatókönyvet is leír egyes gazdasági mutatók alapján. A külsős tagok a kedvezőbb alternatívára alapozva döntöttek.)

A külsős tagok szerint ugyanis az adóemelések, az élelmiszer- és az energiaárak növekedése ugyan gyorsította az inflációt, de ezek tartós hatása kisebb lehet a vártnál. Simor András jegybankelnök az egri Közgazdász Vándorgyűlésen bemutatott egy ábrát előadásában, amely azt mutatja, hogy a nem egyszeri (külső) árhatások, és nem is az adóemelések miatti inflációs ütem is emelkedett az elmúlt negyedévekben. Simor András elnök és a két alelnök a kamat tartására szavazott a legutóbbi két alkalommal. (Az érvekről pro és kontra itt olvashat.)

A külsősök szerint a rossz gazdasági környezet fogja majd vissza az árhatásokat. "Egy olyan gazdasági környezetben, ahol magas a munkanélküliség, tartósan lassú a gazdasági növekedés, és a növekedési kilátások is gyengék, az ársokkok másodkörös hatásait nem szabad túlbecsülni" - fogalmazott Bártfai-Mager Andrea, aki hozzátette, hogy a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs célja 2014 második negyedévében teljesülhet. Az MNB stábjának számításai szerint 2014 második felében teljesülhet az inflációs cél.

Kocziszky György nála is optimistább volt, és szerinte már 2014 első negyedévében teljesülhet az inflációs cél. A gyengélkedő gazdaság lehetővé teszi a lazább monetáris politikát, és a világgazdasági válság nem hatott negatívan a termelési kapacitásokra - tette hozzá. Mint mondta, "a 25 bázispontos csökkentés nem segít egyik napról a másikra, de hosszabb távon igen".

A tanácstagok szerint a további kamatdöntések a magyar gazdasági adatoktól és Magyarország kockázati prémiumától függnek majd. "Ha Európára tekintünk, rengeteg hely van még a kamatcsökkentésre" - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc.

Arra számítanak, hogy a kormány megállapodást köt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami tovább csökkentheti Magyarország kockázati felárát, miközben az euróövezeti válság fejleményei újabb kockázatokat rejtenek.

"Ne felejtsük el, hogy az országnak méretes adósságállománya van, és ezt valahogy csökkenteni kell. De nem lehet adósságot csökkenteni, ha nincs gazdasági növekedés" - mondta Gerhardt Ferenc. "Nem lehet ezeket a tényezőket figyelmen kívül hagyni, jóllehet a fő feladatunk, hogy őrizzük a forint értékét, és harcoljunk az infláció ellen" - tette hozzá.

A tanácstagok visszautasították azt a feltételezést, hogy politikai befolyás alatt állnának. Bártfai-Mager Andrea az interjúban azt mondta, hogy ez a vád "rendkívül káros a monetáris politikának - nem nekünk személyesen -, mivel egy olyan tényezőt kever bele, ami nem része, és mi sem így működünk".