Újra itt a lex Járai

A fideszes Papcsák Ferenc úgy módosítaná a biztosítási adót, hogy a változtatás nagy haszonélvezője a jobboldalhoz sorolt emberek nevével fémjelzett CIG biztosító és az MKB biztosító lenne. A lex Járait két éve már egyszer megpróbálta elsütni a kabinet, de az utolsó pillanatban meghátrált.

Egy olyan módosító javaslatot nyújtott be a fideszes Papcsák Ferenc a jövő évi adócsomaghoz, amely az induló vagy nemrég indult biztosítók adóját a normál adó negyedére, felére mérsékelné. Az indítvány egyik legnagyobb haszonélvezője a CIG Pannónia biztosító lenne, amelynek tulajdonosai között és vezetésében több olyan személy is van, akik a mostani kormányoldalhoz köthetők.

Az adó több mint felét megúszná a CIG és az MKB

A kormány jövőre vezeti be új adóként a biztosítási adót, amely a casco után 15, a vagyon- (például a lakásbiztosítás) és a balesetbiztosítás után pedig 10 százalékos lesz. Papcsák a biztosítási adóról szóló törvényt egészítené ki egy új paragrafussal. Indítványa dióhéjban: 1 milliárd forintos díjbevételig a normál biztosítási adó negyedét, 1-8 milliárd forintos forgalom után pedig a felét kellene fizetnie a biztosítótársaságnak, 8 milliárd forint feletti díjbevételt kellene csak a normál adókulccsal leadózni. A javaslat lényege, hogy a sávos adózás annak a biztosítónak kedvez, amelyet nemrég alapítottak, mert viszonylag kevés ügyfele, kicsi díjbevétele van.

Az elmúlt években alig alapítottak új biztosítót, a kevesek egyike a CIG Pannónia, öt éve alapították, ráadásul a CIG aktív azon a területen is, a nem-életbiztosítások terepén, amelyre a biztosítási adó vonatkozik, így Papcsák javaslata nekik és az MKB szintén ötéves általános biztosítójának kedvezne a leginkább. A Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján fellelhető legfrissebb adatok alapján - amelyek az első fél év díjbevételét mutatják - a nagyobb szereplők közül a CIG-re és az MKB biztosítójára passzol leginkább a sávos adó: nekik fél év alatt durván 900 millió forintos olyan díjbevételük volt, amelyre a biztosítási adó vonatkozik.

A nagyobb, mondjuk tízmilliárdos díjbevételű biztosítótársaságokra is élne a negyed és a fél adókulcs 1 illetve 7 milliárd forintig, de ők az összes adóterhelésükhöz képest relatíve kevesebbet nyernek a Papcsák-féle módosítóval, mint az eleve alacsony díjbevételt termelő biztosítók.

A CIG a Portfolio.hu pénzügyi-tőzsdei portál számításai szerint 2-300 milliós adófizetési kötelezettségét 125-175 millió forinttal tudná mérsékelni Papcsák indítványa, vagyis a javaslat kevesebb mint a felére csökkentené a CIG adóját. A CIG-hez hasonló összegű díjbevétellel büszkélkedő MKB is ennyit nyerne vele.

Papcsák szerint az egészre azért van szükség, mert a biztosítók indulásához jelentős tőkére van szükség, és csak 8-10 év után hozza be az árát a befektetés, ezért az indulást meg kell könnyíteni, hogy nagyobb legyen a verseny a piacon. Az indoklás azonban sántít, mert a nem-életbiztosításoknál, vagyis ott, ahol a biztosítási adó szóba jön, és amiből engedne Papcsák, jóval rövidebb idő alatt is megtérül a befektetés.

A jobboldaliak által fémjelzett CIG-nek két éve már nagy gesztust próbált tenni a kormány

A CIG Pannóniát több olyan név is fémjelzi, akik a mostani kormányoldalhoz közel állónak mondhatók. A biztosító felügyelőbizottságának elnöke Járai Zsigmond, aki Orbán Viktor kormányfő korábbi közeli tanácsadója volt, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere. Az alapítók között ott találjuk Martonyi János jelenlegi külügyminisztert és Szapáry Györgyöt, aki szintén tanácsadója volt Orbánnak. A CIG tanácsadó testületében tag Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, aki a Fidesz 2010-es választási programjához előszót írt, és jó kapcsolatot ápol Orbánnal.

A CIG-et nem először próbálja helyzetbe hozni a mostani kormány. 2010 őszén jött elő először a lex Járaival Rogán Antal, a Fidesz mostani frakcióhelyettese, a kormány támogatta is az indítványt, a parlamentben első körben át is ment, de végül, az utolsó pillanatban, a végszavazás előtti percekben elálltak tőle.

Az EU is jelezte akkor informálisan, hogy uniós jogot sérthet a nyilvánvalóan egy-két biztosítóra szabott törvény. Akkor ugyanis kevésbé cizellálta a kormányoldal, mint most: akkor egyszerűen a három éven belül alakult biztosítókat - 2010-ben a CIG még éppen nem volt hároméves - mentesítették volna a pénzügyi szektorra kivetett különadó alól.