Összevesztek a görögök megmentésén

Az eurózóna országai csak 2014-ig finanszíroznák Görögországot, a Nemzetközi Valutaalap ennél azonban hosszabb távú elkötelezettséget vár el tőlük.

Brüsszeli sajtóértesülések szerint komoly nézeteltérés támadt a Nemzetközi Valutaalap és az eurózóna pénzügyminiszterei között Görögország finanszírozásával kapcsolatban.

A felek abban nem értettek egyet, hogy meddig dolgozzanak ki konkrét tervet Görögország finanszírozására. A múlt héten az eurót használó országok pénzügyminiszterei (Eurogroup) még hajlottak arra, hogy 2020-ról 2022-re tolják ki annak határidejét, hogy Görögország GDP-je 120 százalékára csökkentse államadósságát a jövőre várhatóan 190 százalék körüli szintről.

A tárgyalások menetét ismerőkre hivatkozva brüsszeli sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy ettől a pénzügyminiszterek keddi rendkívüli találkozójukon már elálltak, viszont csak arra szeretnének konkrét, mintegy 15 milliárd eurós kötelezettséget vállalni, hogy 2014-ig finanszírozzák Görögországot, a további terhek vállalásáról később döntenének. A magát a pénzpiacokról finanszírozni képtelen Athén finanszírozásának két évvel történő meghosszabbítása viszont több mint kétszer ennyivel, összesen nagyjából 33 milliárd euróval drágítaná meg a dél-európai ország megmentését. A Nemzetközi Valutaalap, amelyet Christine Lagarde képvisel a tanácskozáson, hosszabb távra szóló elkötelezettséget akar látni az eurózóna pénzügyminisztereitől.

A görög kormány a nyár óta vár arra a nagyjából 31,5 milliárd euróra, amely az országnak odaítélt második hitelcsomag következő részlete lenne, és amely nélkül Athén azt állítja, ebben a hónapban kifogy a pénzből. Ennek kifizetése viszont csak akkor történhet meg, ha a pénzügyminiszterek és az IMF dűlőre jutnak egymással arról, hogy hogyan tegyék fenntarthatóvá a görög gazdaságot, beleértve az államadósság csökkentését is.