A kiegyezésig nem hiteleznek a bankok

A bankoknak van pénzük, de nem fogják hitelezésre fordítani, amíg nem tudnak kiegyezni a kormánnyal - mondta Király Júlia MNB-alelnök. Szerinte a jegybank árstabilitással tudja segíteni a gazdasági növekedést, nem pedig infláció gerjesztésével.

Amíg nem lesz tartós kiegyezés a bankszektor és a gazdaságpolitikai döntéshozók között, addig nem lesz aktív, növekedésösztönző hitelezés Magyarországon - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az Inforádio Aréna című műsorában.

Király Júlia úgy fogalmazott, jelenleg inkább a hitelkínálat jelenti a korlátot a magyarországi hitelezés beindításához, de ez nem azon múlik, hogy a bankoknak ne lenne elég tőkéjük vagy felhasználható pénzállományuk.

Az alelnök szerint az anyabankok 3 milliárd eurónyi tőkét "toltak be" az elmúlt években a magyar leánybankjaikba, a magyar bankok önmagukban elég tőkeerősek. A bizonytalan és kiszámíthatatlan környezet akadályozza a bankok hitelezési tevékenységét.

Az MNB alelnöke azt mondta, hogy a jegybank az árstabilitás fenntartásával tehet a legtöbbet a gazdasági környezet stabilizálásáért, azzal, hogy "a jegybank úgy hozza le a kamatot, hogy előbb stabilizálja az árakat és a gazdasági környezetet".

A nyugati központi bankok által indított nem szokványos monetáris intézkedésekre utalva úgy fogalmazott, hogy azokban az országokban azért van szükség ezekre a lépésekre, mivel az alapeszközzel már nem tudnak mit elérni. "Ha közel kerülünk a nulla százalékos kamathatárhoz, el kell gondolkodni, hogy mivel lehet további lépéseket tenni" - tette hozzá.

Király Júlia szerint Magyarországon a sérülékenység olyan nagyfokú, hogy az ilyen lépések sokat rontanának a gazdaság helyzetén. Véleménye szerint abból a sajátos helyzetből kell kiindulni, hogy Magyarországon jelentős a sérülékenység és magas az eladósodottság. A jegybank ezek enyhítésével járulhat hozzá a gazdasági kilábaláshoz.

A jegybank az inflációscél-követési politikáját a 2001. évi bevezetés után, amikor nagyon magas szintről hozta le az inflációt, nagyon sikeresnek tartotta. Később már nem volt sikeres abban, hogy 5-6 százalékról a célt jelentő 3 százalékra mérsékelje az árdrágulás ütemét - tette hozzá.

Király Júlia szerint a magyar gazdaságot annyi sokk érte, azaz annyiszor volt egyedi áremelés, áfaemelés vagy inflációs hatású kormányzati intézkedés, hogy a gazdaság azt tanulta meg, hogy "itt folyamatosan emelkednek az árak". Emiatt a várakozások egyre inkább fölfelé tolódnak, ahelyett, hogy az MNB 3 százalékos célja körül "horgonyzódnának" - mutatott rá. "Még hosszú idő lesz, mire sikerül a jegybank meglévő hitelességével a várakozásokat lehorgonyozni a 3 százalékos inflációs célhoz" - vélte.

Arra a felvetésre, hogy érdemes lehet-e lazítani - akár átmenetileg - a követett infláció mértékén, Király Júlia leszögezte: "Meg vagyok győződve, hogy a jegybank a gazdaság stabilitásához nem tud máshogy hozzájárulni, mint az árstabilitással. Lehet magas inflációt gerjeszteni, ami tovább bizonytalanságot szül, de tartós növekedést nem lehet ezzel teremetni" - jelentette ki.

Úgy fogalmazott: a jegybanknak a tartós növekedés, a potenciális növekedés biztosításában van szerepe, és nem egy pillanatnyi, egyszeri nagy felugrásban. Sajnos abból nagy visszazuhanás következik - tette hozzá.