Szuperszerda jön

Több sorsfordító döntés is november 7-én szerdán dől el. Magyrar idő szerint hajnalban kiderülhet ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Koradélután eldől, hogy az Európai Bizottság szükségesnek lát-e egy újabb magyar megszorító csomagot, este pedig az athéni parlament szavaz az ottani megszorításokról - ha elbukna a javaslat, újra fellángol az euróválság. Ráadásként a magyar kormány dönthet az önkormányzati adósságok átvételéről.

Elnököt választ Amerika - elkerülhető a patthelyzet?

Magyar idő szerint szerdán hajnalban kiderülhet, hogy Barack Obama vagy Mitt Romney lesz-e az Egyesült Államok következő elnöke. A befektetők hangulatát, és ezen keresztül például a forint árfolyamát elsősorban nem a leendő elnök személye határozza meg, hanem, hogy milyen gyorsan születik meg az eredmény.

A közvélemény-kutatások kimondottan szoros harcot prognosztizálnak a demokrata és a republikánus jelölt versenyében, így akár meg ismétlődhet a 2000-es, hónapokig tartó választási huzavona. (Akkor George W. Bush és Al Gore között annyira szoros volt az eredmény, hogy sokan megkérdőjelezték Bush győzelmét, és Floridában kétszer is újraszámolták a szavazatokat. Az eredmény - Al Gore visszalépésével csak decemberben vált biztossá.)

A távolabbi amerikai és világgazdasági kilátások szempontjából azonban sokkal fontosabb, hogy mi történik az úgynevezett költségvetési szakadékkal (fiscal cliff). A még George W. Bush elnök által a költségvetésbe épített automatikus szabályok szerint jövőre megszűnnek bizonyos adókedvezmmények és életbe lépnek szövetségi költségvetési megszorítások. Ennek eredményeként csökkenhet az államadósság, a gazdasági növekedés üteme viszont akár több százalékponttal is lassulhat. Az pedig egyelőre nem világos, hogy Obama vagy Romney mit kezd ezzel a helyzettel.

Magyarország sorsáról is dönt az EU

Szerdán kora délután eldől, hogy hogyan vélekedik a legutóbbi két Matolcsy-csomagról az Európai Bizottság. A tét többrétű: egy harmadik megszorító csomag, a kohéziós források felfüggesztése és a túlzott deficiteljárás kérdése forog kockán. Az optimista forgatókönyv szerint az Európai Bizottság november 7-én megjelenő országjelentése nem talál majd kifogást a magyar költségvetésben. Ennek alapján pedig a pénzügyminiszterek december eleji tanácskozásukon javaslatot tehetnek a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére.

A pesszimistább forgatókönyvben a bizottság nem találja rendben a jövő évi költségvetési hiányt, ezért egy harmadik kiigazító csomagot is elvárna. A kormány a korábbi nyilatkozatok fényében ezt is bevállalná, azt ugyanis mindenképpen el akarja kerülni, hogy a bizottság beváltsa a fenyegetését és uniós forrásokat fagyasszon be Magyarország előtt.

Angela Merkel német kancellár egyébként szerdán délelőtt tart beszédet Brüsszelben, az uniós tagállamokra vonatkozó úgynevezett őszi prognózist 11-kor ismertetik, a sajtótájékoztató pedig délután 1-re várható, a részletes jelentés 2-kor jelenik meg. Az őszi prognózisban a problémás országok - például Spanyolország - kilátásai is nagy figyelmet kaphatnak, a nemzetközi hangulatot, így a forint árfolyamát ez is nagyban befolyásolhatja.

Athén szavaz az ötödik nyugdíjcsökkentésről

Görögországban éjszaka hoznak fontos döntést. A kedden kezdődött 48 órás általános sztrájk második napján a görög parlamentnek egy irdatlan nagy (2016-ig 13,5 milliárd eurós, mintegy 3800 milliárd forintos megtakarítást eredményező) csomagot kell megszavaznia ahhoz, hogy az ország megkapja az Európai Unió és az IMF következő, 31,5 milliárd eurós hitelrészletét, ezzel megőrizze az eurót és ne kelljen csődöt jelentenie.
A parlamenti vita várhatóan szerdán egész nap zajlik majd, maga a szavazás késő éjszakába is nyúlhat a Guardian tudósítása szerint. A képviselők előtt fekvő kormányjavaslat egymást követően, ötödször vágná meg a nyugdíjakat, emelné a nyugdíjkorhatárt, csökkentené a béreket és a szociális juttatásokat (például a családi pótlékot), valamint megszüntetné az évi 5 ezer euró alatti jövedelmek adómentességét. Bár Antonisz Szamarasz miniszterelnök ígérete szerint minderre utoljára van szükség, a várhatóan erőszakba is torkolló tüntetések közepette megtartott szavazás kimenetele korántsem biztos.

A BBC arról számolt be, hogy a hárompárti koalíció legkisebb pártja, a Demokratikus Baloldal már jelezte, hogy nem fogadja el az intézkedéseket, és a második legnagyobb kormányzó párt (a szocialista Paszok) soraiban is akadnak lázadó képviselők. A kormányfő viszont azzal érvel, hogy az euró megőrzése az abszolút prioritás, "mert ha ezt nem sikerül elérni, minden más értelmetlenné válik".

Ha a 300 fős athéni parlament - amelyben egyébként sima többség is elég a csomag életbe léptetéséhez - elutasítaná a megszorításokat, akkor a kormányfő szerint a görög államkassza november végére kiürül. Ez esetben megint reális veszélyként merülne fel Görögország euróövezeti tagságának megszűnése, a befektetők idegessé válnának és zuhanni kezdene az euró árfolyama (a dollárral és a fonttal szemben már kedd reggel egy hónapos méylpontra esett a kurzus), ami a forintnak sem tenne jót. Ha a csomag átmegy, akkor egy időre megnyugodnának a befektetők, és elhárulnának az akadályok az elől, hogy az Eurócsoport véglegesítse a görögöknek szánt segélyprogramot a következő, november 12-i ülésén.

Orbánék is döntenek

A november 7-i kormányülésen a hazai önkormányzatok adósságának részleges átvállalása is napirendre kerül. Az előzetes bejelentésnek megfelelően a teljes önkormányzati tartozásnak durván a fele kerülnek közvetlenül az államhoz, ami első körben jó hír a hitelező bankok számára, hiszen az állam jobb adós, mint a napi gondokkal küzdő települések. Mivel azonban Orbán Viktor fenyegető kijelentéseket tett az adósság sorsával kapcsolatban, a kérdés még nyitva áll: tesz-e az adósság átütemezésére javaslatot a kabinet, vagy leíratja-e a tartozások egy részét a bankokkal.