Jó hír a CIG-nek: adómentes lesz a unit-linked életbiztosítás

Az adótörvény módosítási javaslatok egyike az adómentesen adható béren kívüli juttatások közé sorolta a befektetéshez kötött életbiztosításokat. Ez mindenképpen lökést adhatna az utóbbi negyedévekben a visszaesés jeleit mutató unit linked termékek értékesítésének. A MABISZ által publikált statisztikákból levezetve az látható, hogy a CIG Pannónia van a leginkább kitéve ennek a biztosításfajtának, így vélhetően a cégnél nagyon örülnek a döntésnek. A szakma azt kifogásolja, hogy ez a jogszabályváltozás nem jó irányba tereli a termékinnovációt, ugyanis az adóoptimalizáció helyett inkább a termékek versenyképességére kellene koncentrálni a hosszú távú sikerek eléréséhez. 

A tegnapi MABISZ konferencián a szervezet elnöke, Kisbenedek Péter "nagyon merész" vállalkozásnak nevezte az olyan törvényalkotói magatartás, amely az egyes piaci szereplők rövid távú érdekeit támogató szabályokat fogad el. Az elnök szerint a lakosság megtakarítási hajlandósága csökken, ugyanakkor a biztosítók által ajánlott befektetéshez kötött életbiztosítási termékek nem versenyképesek a bankok és az alapkezelők által nyújtott megtakarítási formákkal. Szerinte nem tartható egy olyan rendszer, amely adóoptimalizációs szempontokat helyez előtérbe egyes termékek versenyképességének növelése érdekében.

A MABISZ elnöke arra a hosszú ideje tartó szakmai vitára utalt, amely a kockázati és unit-linked életbiztosítások adómentességével kapcsolatban zajlik. A hétfőn elfogadott adótörvény-módosítások alapján a törvényhozás egyértelműen letette a voksát a unit-linked termék mellett, ugyanis 2013 januárjától a munkáltató már mindenfajta trükközés nélkül (eddig is voltak ugyanis jogi kiskapuk) adhat adómentes juttatásként befektetéshez kötött életbiztosítást az alkalmazottainak.

Az eddigi jogi kiskapu

A cafeteria elemek között rég óta adómentesen nyújtható béren kívüli juttatásnak minősült a kockázati életbiztosítás. Elméletileg az ilyen biztosítások csak és kizárólag halál esetén fizetnek,vagyis nincsen visszavásárlási értékük, azonban egy jogi kiskaput kihasználva az úgynevezett whole life biztosításokat is ebbe a körbe lehetett sorolni. Ezek a biztosítások tulajdonképpen ötvözik a kockázati és a befektetéshez kötött (unit-linked) termékek jellemzőit, mivel igaz rájuk, hogy halál esetén fizetnek, ugyanakkor hosszú idő után van visszavásárlási értékük is.

A unit-linked, vagyis befektetéshez kötött életbiztosítások tipikusan hosszú távú megtakarítási vagy befektetési célú életbiztosítás. Az ügyfél a megtakarításait a saját maga által választott eszközalapokban gyűjtheti, felvállalva azoknak minden kockázatát és élvezve azoknak minden hasznát is. Ha a biztosított a biztosítási tartam lejártakor életben van, a biztosító kifizeti a számlán nyilvántartott befektetések értékét. Amennyiben a szerződés a lejárat előtt halálesemény miatt szűnik meg, akkor a biztosító kifizeti a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy a számlán nyilvántartott befektetések értéke közül a magasabbat.

A whole life, vagyis egész életre szóló biztosítás a kockázati biztosítás egy speciális fajtája. A biztosítás tartama a biztosított hátralévő élete, így mindenképpen kifizetéssel szűnik meg.

Néhány biztosító, kifejezetten a jogi kiskapu nyújtotta lehetőségek kiaknázása végett, unit-linked életbiztosításokat értékesített whole life termékként. Értékesítői körökből származó információk szerint kezdetben a CIG Pannónia fókuszált leginkább erre az értékesítési csatornára, majd szépen sorban a többi biztosító is kihasználta a tálcán kínált lehetőséget. A MABISZ statisztikáit böngészve kiderül, hogy legnagyobb volumenben a Groupama, az Allianz, az ING és a CIG Pannónia értékesített befektetéshez kötött életbiztosításokat az elmúlt években.

Már nem kell kiskapu: a unit-linked is adómentes lesz

A hétfőn elfogadott adótörvény-módosító javaslatok egyike szerint a rendszeres díjfizetésű, és visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások újra adómentes juttatásnak minősülnek 2013 januárjától. Ezt követően tehát a kiskapuk kihasználása nélkül is el lehetne adni unit-linked életbiztosításokat adómentesen béren kívüli juttatás formájában. Bár ez a lépés első ránézésre pozitívnak hathat, véleményünk szerint a tényleges hatás mérsékelt lehet, mivel a legtöbb biztosító idáig is képes volt olyan terméket előállítani, amit azután adómentesen tudott ajánlani a munkáltatók figyelmébe.

Az ügy kapcsán az mindenképpen érdekes, hogy a néhány héttel ezelőtt beterjesztett módosító ötlethez képest gyökeres fordulat állt be a törvényalkotó hozzáállásában. Akkor még arról volt szó, hogy szigorúbban akarják szabályozni az adómentesen adható biztosításokat, hogy ne lehessen a kiskapuk kihasználásával befektetési típusú terméket eladni kockázati életbiztosítás címszó alatt. A jelenlegi szabályozás viszont teret engedett a biztosítói lobbinak és az adómentesen adható béren kívüli juttatatási formák közé emelte a unit-linked életbiztosításokat.

A CIG Pannónia fellélegezhet

Becslésünk szerint a jelenlegi portfóliójában a CIG Pannóniát érinthette volna leginkább kellemetlenül az a változás, amely gátat szabott volna a unit-linked termékek adómentes értékesíthetőségének. Köztudott, hogy a biztosító korábban nagyon sok befektetéshez kötött terméket tudott eladni a béren kívüli juttatási csomagokon keresztül. Bár a pontos adatok nem ismertek, több tényező is erre utal. Példának okáért 2011 év elején a CIG Pannónia lett a befutó a BKV által kiírt pályázaton, melynek értelmében nagyjából 12 000 BKV alkalmazottnak szállított "befektetési egységekhez kötött élethosszig tartó életbiztosítást" a biztosító.

A leginkább érintett biztosítók között lehet még az AVIVA, az AXA, a UNIQA és az Allianz is, mivel ezen cégek életbiztosítási portfóliójában a unit-linked termékek aránya viszonylag magas szinten van. A CIG Pannóniánál ez a szint közel 100 százalék, ami egyben rávilágít arra is, hogy a cég milyen nagymértékben függ a befektetéshez kötött életbiztosítások értékesítésétől (és ezen keresztül a Brokernet sikerességétől).

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a legtöbb biztosítónak az élet üzletágon kívül a nem-élet üzletága is jelentős díjbevételt generál. Ezeknél a cégeknél kevésbé lesz fájdalmas a törvénymódosítás hatása. Ezzel szemben a szinte csak az életbiztosításokra fókuszáló szereplők jobban ki vannak téve az élet üzletágat érintő szabályozási változásoknak. Az ING, az AVIVA, az AXA és a CIG Pannónia lehetnek azok a szereplők, amelyek leginkább érintettek az ügyben, mivel az élet üzletág több mint 85 százalékát adja ezen biztosítók összes díjbevételének.

A unit-linked sztori tovább él

A törvénymódosítás elfogadásával a befektetéshez kötött életbiztosítási termék talán kapott egy életmentő lökést. Az értékesítők egykori kedvenc termékének jelentősége talán fennmaradhat a jövőben is, bár a hullámzó részvénypiaci hozamok és a jóval versenyképesebb egyéb megtakarítási termékek térnyerése az utóbbi időben megtépázták a termék renoméját.

Fontos még kiemelni, hogy korábban rengeteg befektetéshez kötött terméket lehetett eladni a lakosságnak, akik közül többen megégették magukat. Annak ellenére, hogy a kockázatok ismertek voltak, sokan hitték azt, hogy csodaterméket vásárolnak, amivel nem lehet veszíteni. A könnyen meggyőzhető ügyfelek nem mérték fel megfelelő módon, hogy milyen veszteségekkel tudnak csak kiszállni a kezdeti években, nem érzékelték, hogy milyen magasak a kezdeti költségelvonások és még azt se gondolták át, hogy a tőzsdék nem csak felfelé mehetnek (bár a termék alap koncepciója pont a hosszú távú megtakarításra ösztönöz, a negatív részvénypiaci hozamok láttán kevesen tudtak higgadtak maradni és 20-30 éves időtávban gondolkodni).

Biztosítási szakemberektől azt lehetett hallani, hogy a részvénypiacok felfutásának idején a termék szinte "eladta önmagát", elég volt csak a kiváló múltbeli hozamokkal érvelni, manapság azonban már sokkal több munkát igényel az új ügyfelek megszerzése. Jelenleg egyre kevésbé lehet már a különböző egzotikus részvénypiacokat eladni unit-linket köntösbe csomagolva, ami az összpiaci értékesítési statisztikák visszaeséséből is jól látszik.

A negyedéves adatok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban már kevésbé volt jelentős a növekedés. Ez egyrészt abból adódhat, hogy kevesebb új terméket tudnak eladni az értékesítők, másrészt a már meglévő szerződések tulajdonosai is dönthettek úgy, hogy nem fizetik tovább az évfordulókon az esedékes biztosítási díjakat (látva a gyenge részvénypiaci hozamokat).

A megújítási adatok és az új értékesítési statisztikák külön-külön nem ismertek, de a CIG Pannónia példájából az látszik, hogy csökken a megújítási hajlandóság. Ezen kívül szintén szembetűnő, hogy az év első felében az új szerzések is látványosan visszaestek tavalyhoz képest. Mivel a CIG Pannóniánál jelenleg az árbevétel majdnem 100 százaléka befektetéshez kötött termékek értékesítéséből adódik, a cég vesszőfutása a unit-linked termékek hanyatlásával hozható párhuzamba.

Nem biztos, hogy ez hosszú távon is jó lesz így

A szakma egybehangzó véleménye szerint a unit-linked életbiztosítás, mint befektetési alternatíva, nem versenyképes a bankok és alapkezelők termékeivel szemben. A MABISZ és a PSZÁF is azt kifogásolják, hogy az adóoptimalizációs lehetőségekre alapuló termékfejlesztés miatt háttérbe szorulnak a versenyképességi szempontok. Rövid távon a befektetéshez kötött életbiztosítások jelentősége fennmaradhat az adómentesség miatt, azonban az iparág egészének hosszú távú érdekével ellentétes lehet a hatás. Egyelőre az látszik, hogy a biztosítók még mindig nincsenek arra rákényszerítve, hogy olyan termék fejlesszenek ki, amely megfelelő alternatívája lehet például az inflációkövető magyar állampapíroknak, vagy egyes alapkezelők termékeinek.