Álom marad a panelban hizlalt disznó

Októbertől sehol sem lehet megtiltani a mezőgazdasági haszonállatok tartását, de az állatok jogai, a drága takarmány, vagy az ólak padozatára vonatkozó előírások szigora eltántoríthatja a kertes házak lakóit. Nem lesz könnyű a kormánynak felélesztenie a háztáji állattartás hagyományait, ráadásul a szomszédok eddig is sokszor keresztbe tettek egymásnak.

Előreláthatólag nem fogják ellepni a sertések és a juhok a városi házak kertjeit, mert bár október 1-jétől az önkormányzatok nem korlátozhatják a mezőgazdasági haszonállatok tartását, több tényező is a tömeges sertéstartás elterjedése ellen hat.

A legtöbb településen eddig helyi rendelet szabályozta, konkrét utcákra lebontva, hogy lehet-e állatot tartani, vagy sem, ha igen, milyen számban. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) módosításával azonban a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket - például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma - hatályon kívül kell helyezni.

A kormányzati intézkedés célja az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlyának helyreállítása, a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztése, a mezőgazdasági munka szerepének erősítése, a háztáji állattartás növelése.

Nem éri meg

A kormány szándékait azonban keresztülhúzhatja, hogy ma luxus otthon sertést vagy tyúkot tartani. "Nagyon nem éri meg anyagilag, a takarmány borzasztóan drága. Mire megérik a felnőttkort, egy tyúk öt-hatezer forintra jön ki, a vágnivaló csirke darabja pedig kétezer-kétezer ötszáz forintra, a boltban olcsóbb" - mesélte az [origo]-nak egy harmincas évei közepén járó banki alkalmazott, aki több mint 30 évig egy fővárosi panellakásban élt, majd négy évvel ezelőtt Veresegyházra költözött egy családi házba. Jelenleg 27 tyúk kapirgál a kertjük végén található ólban, amelyhez kifogástalanul karbantartott gyepen át vezet az út.

A megengedőbb szabályozásról még nem hallott, de nem szeretne disznót vagy kecskét tartani. "Disznót csak akkor érné meg tartani, ha én termelném a kukoricát, de ahhoz teljes ember kell. Kecskénk azért nincs, mert nem lenne időnk minden reggel és este megfejni" - mondta a fővárosban dolgozó férfi, akik a tyúkokat saját és három kisgyerekük örömére tartják, hobbiként.

Moslékot már nem ehetnek, a takarmány pedig drága

A drága takarmányt említette visszatartó erőként egy csongrádi nő is, aki egy állattartásban amúgy hagyományokkal rendelkező alföldi városban él. Korábban évekig pereskedett a szomszédjaival, mert azok megakadályozták, hogy disznót tartson. De mára esze ágában sincs állatokkal bíbelődni, pláne úgy, hogy hivatalosan az európai uniós előírások nem teszik lehetővé, hogy a moslékot odaadják az állatoknak.

Egy Nógrád megyei település városrendezési osztályának vezetője azt mondta, hogy ők nem fognak majd kijárni megnézni, hogyan tartják az állatokat, és mit adnak nekik enni, csak ha valaki, akár névtelenül, panaszt tesz. Ekkor ha kell, intézkednek. "Eddig ez úgy ment, hogy ha együtt tartottál disznóölést a szomszédoddal, tarthattál állatot, ha nem, állandóan hadakozhattál" - szűrte le eddigi tapasztalatait.

Nem is könnyű disznóólat építeni

A törvény egyértelműen rendelkezik, az önkormányzatok a tartás tényét nem, de a módját azért szabályozhatják - mondta az [origo]-nak Garai Tamás, Veresegyház jegyzője. Bár most már megengedett a város területén a haszonállatok tartása, de annak sok és szigorú feltétele van - mondta -, ezeket a feltételeket pedig nem biztos, hogy mindenki meg tudja teremteni. "Nem úgy megy, hogy van egy kis kertem, odateszem a malacot. Annak a helyét meg kell teremetni, legyen szilárd padozat, ki kell elégíteni a helyigényét, és a vizeletet is össze kell gyűjteni. Biztos, hogy most néhányan fellelkesülnek, de sok probléma lesz még ebből" - jósolta.

Konfliktusokra számítanak az egyre több lakóparkkal rendelkező dunakeszi önkormányzatánál is. "Tradicionálisan voltak olyan városrészei Dunakeszinek, ahol lehetett állatot tartani, az új részeknél azonban nem jellemző, hogy igényelnék az állattartást. Abszurd helyzet lenne, ha valaki lakópark közepén szeretne állatot tartani. Eddig inkább abból volt gond, ha hangosan ugatott a kutya" - mondták.

Az állatoknak is vannak jogaik

A szabályok megváltozása a vidékfejlesztési tárca szerint sem jelent feltétel nélküli állattartást. Így az nem veszélyeztetheti az emberek és az állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet. Emellett ezután is be kell tartani a közegészségügyi és az állatjóléti előírásokat.

Az utóbbiról a 32/1999-es rendelet részletesen szól. Ebben a sok apró előírás mellett szerepel például, hogy egy 110 kilónál nehezebb sertésnek legalább egy négyzetméteres férőhely kell, a kocáknak pedig több, mint a kétszerese. Meg van határozva, hogy a padozat mekkora része legyen tömör, amely rész pedig rácsos, ott a nyílások szélessége hány milliméter lehet. Szabályozva van, hogy az ólban a fényerőnek napi nyolc órában legalább 40 luxnak kell lennie, és azt is biztosítani kel, hogy a turkáláshoz és a játékhoz elég anyag legyen. A tojótyúkoknak legalább 15 centiméternyi ülőrudat kell biztosítani, a rudak közti távolságnak pedig legalább 30 centiméteresnek kell lennie.

Olcsóbb megvenni a boltban, mint otthon bíbelődni vele

Ha a leendő állattartó átrágta az ide vonatkozó jogszabályokat, tudja azt is, hogy ha nem emberi tartózkodásra szolgáló, 50 négyzetméteresnél kisebb, és 250 centiméteres építménymagasságnál alacsonyabb építményt, mondjuk egy ólat épít, akkor bejelentési kötelezettsége van az építési hatóság felé. Ennek az eljárási díja tízezer forint. És még így is előfordulhat, hogy olyan méretű telke van, hogy a településen irányadó beépítési százalék nem teszi lehetővé számára a jogszerű állattartást.

Ha valaki úgy érzi, hogy a szomszédjában tartott állatokat nem megfelelően tartják, azok büdösek, hangosak, akkor úgynevezett birtokvédelmet kérhet a jegyzőtől. Annak ilyen esetben kötelező eljárnia, és akár meg is tilthatja az állattartást. Határozata ellen bírósághoz lehet fordulni. Ha valaki szerint megsértették az állatjóléti szabályokat, akkor a megyei kormányhivatalnokokhoz fordulhat, amely a bejelentés indokoltsága esetén állatvédelmi bírságot szabhat ki. Ha az ól van rossz helyre építve, akkor akár építésügyi hatósági bírság lehet az ügy vége.