Már nincs messze a rekordalacsony kamat

Holnaptól 6 százalék a jegybanki alapkamat. Orbán emberei vélhetően most is legyőzték Simorékat. Decemberben a piac arra számít, kis szünet jön a kamatvágási sorozatban, de már látótávolságon belül van a rekordalacsony kamatszint.

A piaci és elemzői várakozásokat beteljesítve újra csökkentette a kamatot a jegybank. A monetáris tanács negyed százalékponttal, 6 százalékra vágta az alapkamatot.

Ezzel sorozatban a negyedik hónapban vitte lejjebb a kamatszintet a jegybank legfőbb döntéshozó szerve.

Az előző üléseken történtekből kiindulva vélhetően most is megosztott lehetett a monetáris tanács. A négy külsős, a kormányoldal által a jegybankba delegált tagok állhattak a csökkentés mellett, míg az elnökből és két alelnökből álló csoportosulás a szinten tartás mellett kardoskodhatott. Ezt erősíti az, amit Simor András jegybankelnök a kamatdöntés után sajtótájékoztatón mondott: két javaslat volt, a csökkentés szűk többséget kapott a tartással szemben. A pontos arányokat a két hét múlva, a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalakor tudhatjuk meg.

A kamat így már nincs messze az eddigi történelmi mélyponttól, 2010 áprilisában 5,25 százalék volt az alapkamat. Azt azonban nem fogjuk ripsz-ropsz elérni, legalábbis erre számítanak elemzők, többségük ugyanis arra számít, hogy decemberben pihenőt tart az MNB a kamatvágási sorozatban. Az óvatosság azért lehet indokolt, mert a világban a jó hangulat elillanni látszik, az egyik nagy hitelminősítő nemrég minősítette le Magyarországot, az Európai Bizottsággal folytatja a harcot a kormány, az IMF-megállapodás pedig nagyon távolinak tűnik. Simor felhívta a figyelmet a monetáris tanács közleményének utolsó mondatára, amely szerint a további kamatvágás akkor következhet be, ha a nemzetközi pénzpiaci hangulat jó, kedvező mard és az inflációs kilátások összhangba kerülnek a 3 százalékos inflációs céllal. Utóbbival azonban gond van, mert idén és jövőre 5 százalék fölötti drágulás valószínű, és a kormányzat hiánycsökkentő, adóemelő intézkedései is az inflációs nyomást fokozzák.

Jövő év március elején azonban váltás jön a jegybankelnöki poszton, és egy-két hónapon belül a két alelnököt is új váltja. Ez a két mozzanat befolyásolhatja a kamatvágási lépéseket. A mostani külsős tagok mindenesetre már jelezték, ők 4,5-5 százalék körüli kamatot látnának szívesen. Az Equilor brókercég is arra számít, hogy a kamatvágás lassan, de folytatódni fog, és jövő év végén 4,75 százalékot mutat majd a kamatszint. Nemcsak a kormányoldal elszántsága miatt számítanak a kamatvágásokra, hanem azért is, mert a forint stabil maradhat, ha az eurózónában a felmerülő gondokat (görögök újabb megsegítése, spanyol bankok nehéz helyzete) képes lesz kezelni az EU és az IMF. Emellett pedig a magyar kamatszint még mindig érdemben nagyobb az eurózónában vagy az Egyesült Államokban lévő, gyakorlatilag nullaszázalékos kamatnál, ez pedig vonzóvá teszi a magyar papírokat a befektetők szemében.

A forint eddig nem sínylette meg a kamatvágást, de ez bármikor a visszájára fordulhat, ha változik a nemzetközi klíma. Erről bővebben itt írtunk.

A monetáris tanács továbbra is azon az állásponton van, hogy kívánatos lenne, ha a kormány megállapodna az IMF-fel és az Európai Bizottsággal.