Nálunk megúszta a Mol, amit a horvátoknál nem

Első fokon bűnösnek találta a zágrábi bíróság Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt az ellene folyó korrupciós perben. Az ítélet kimondja, hogy Sanader visszaélt a hatalmával, amikor a horvát állam eladta a Molnak az INA olajvállalat kisebbségi részvénycsomagját, és a Reuters tudósítása szerint azt is, hogy Sanader kenőpénzt fogadott el a Moltól. Ha ugyanez lesz a jogerős ítélet is, a horvát politika megpróbálhatja felhasználni a Mol ellen. Magyarországon korábban ismeretlen tettes ellen nyomozott az ügyészség, de az eljárást megszüntette, és a horvát ítélet miatt még nem feltétlenül kell újraindítani.

Tíz év börtönre ítélték Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt kedden Zágrábban abban a két, egy eljárásban egyesített ügyben, amelyben a vád szerint a volt horvát kormányfő kenőpénzt fogadott el az osztrák Hypo banktól egy állami kölcsönfelvétel tető alá hozásáért, majd évekkel később a Moltól is, az INA olajcég tulajdonrészének megvásárlásáról szóló szerződés megkötésekor. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet értelmében Sanader már nem távozhatott szabadlábon, függetlenül attól, hogy fellebbez-e. Délben a volt miniszterelnök rabszállítója megérkezett a Remetinec börtönbe. Utolsó interjúját szabadlábon az [origo]-nak adta.

A bíróság kimondta, hogy Sanader bűnös mindkét ügyben. A Hypo-ügyért 3 és fél, a Mol-ügyért 7 és fél évet rótt ki, együttesen azonban tíz év börtönre ítélte a politikust. A Mol-ügyben azért, mert visszaélt a hatalmával, és a pártja elnökségét, illetve a kormány tagjait is meggyőzte, hogy a Mol átvehesse a "kiemelten fontos nemzeti vállalat", az INA irányítását. Sanader bűnös, mert "átadta az INA irányítását a Molnak": a kormány ülésén előterjesztette a Mol követeléseit, és keresztülvitte a saját javaslatait. Eközben "valótlanul hivatkozott arra, hogy a szerződések Horvátország érdekeit szolgálják".

Ivo Sanader az ítélethirdetéskor Zágrábban

"Kétséget kizáróan" bizonyítottnak látta a bíróság, hogy Sanader ötmillió euró kenőpénzt kapott. A Mol teljes egészében irányítja az INA-t, ami egy bűncselekmény elkövetésének következménye. A Mol célja, hogy megszerezze az irányítást, legitim cél volt, de ezt nem lehet bűncselekményekkel elérni - mondta ki a bíró. Azt is hozzátette, hogy az INA-Mol szerződés ilyen módon való megkötése nem állt Horvátország érdekében. Az ítélet értelmében Sanadernek öt nap alatt be kell fizetnie az államkasszába 3,6 millió kunát.

A bíró szerint az INA-n belüli jelenlegi döntéshozatal bizonyítja, hogy a szerződés káros Horvátország számára: az igazgatóság magyar elnökének a szavazata a döntő, és ő "mindig a magyar érdekeket fogja védeni". Azt is megemlítette, hogy Sanader és Hernádi több ízben találkoztak, és ezek a találkozók olyan személyek találkozói voltak, akiknek közös, nem csak üzleti érdekei vannak.

Itthon nem találtak semmit

Az ügyben Magyarországon is folyt eljárás, a horvátok jogsegélykérelme alapján. Az ügyészség ismeretlen tettes ellen nyomozott, meghallgatta többek között Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját is, majd bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.

A korábbi magyar ügyészségi döntés és a mostani horvát bírósági ítélet ellentmondása miatt még nem kell, hogy új eljárás induljon Magyarországon - mondta az [origo]-nak Bárándy Péter büntetőjogász, hangsúlyozva, hogy a konkrét ítéletet nem látta. A magyar ügyészség ugyanakkor dönthet arról, hogy újraindítja a nyomozást, ha ezt valamiért szükségesnek látja. Ezenkívül akkor lehet a Mol vagy akár egy konkrét személy ellen folyó ügy a döntésből, ha Magyarországon vagy Horvátországban feljelentést tesz valaki. Az ügyészség azonban csak akkor fog elkezdeni nyomozni, ha úgy látja, új adat vagy részlet merült fel a korábbiakhoz képest.

Egy neve elhallgatását kérő ügyvéd - hangsúlyozottan nem a konkrét ügyről, hanem az elvi lehetőségekről - azt mondta, hogy az ügyészség mérlegelésétől függ, hogy mit tekint olyan új adatnak, amely indokolja az újraindítást. Mivel Magyarországon szabad bizonyítás van, akár egy külföldi eredetű adat is lehet ilyen.

Mol: tiszteletben tartjuk a döntést, de nem történt bűncselekmény

A Mol a bírósági döntésre reagáló közleményében kijelenti, hogy véleménye szerint "nem történt bűncselekmény, hiszen a MOL nem adott semmilyen juttatást politikusoknak, vagy döntéshozóknak azért, hogy konszolidálja és megmenthesse az INA-t".

Ivo Sanader ítélethirdetését nézik Zágrábban

A cég szerint a vádakra bizonyíték sincs, "hiszen a vád mindössze egy ember vallomására épül, amit két másik tanú és a vádlott cáfolt meg a tárgyalás során. "Hisszük, hogy nem lehet úgy elítélni valakit, hogy sem indíték, sem bűncselekmény, sem bizonyíték nincs. Nem tisztünk ugyanakkor minősíteni a Zágrábi Megyei Bíróság első fokú döntését. Mint Horvátország legnagyobb befektetője tiszteletben kell tartanunk a Horvát Köztársaság független igazságügyi testületének döntését" - teszik hozzá.

A cég szerint "az ügy kevésbé szól a MOL-ról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább egy horvátországi politikai ügyről van szó".

Rászállhat a horvát kormány a Molra

Bár a most lezárult per csak Sanader bűnösségének vagy ártatlanságának eldöntéséről szólt, és nem következik belőle automatikusan eljárás a Mol ellen, az eredménye mégis okozhat fejfájást a magyar irányítású olajcégnek. Az elmúlt két évben Horvátországban számos támadás érte a Molt amiatt, hogy a többségi tulajdonrész birtoklása nélkül is egyedül irányítja az INA-t. Mivel az országban uralkodó közhangulat kedvez a Mol elleni fellépésnek, a jelenlegi horvát kormány megpróbálhatja majd felhasználni az ítéletet az INA privatizációs szerződésének a megváltoztatása érdekében.

Egy olyan bírósági ítélet, amely kimondja, hogy a privatizációs szerződés megkötését visszaélés előzte meg, akár arra is lehetőséget adhatna a kormánynak, hogy semmissé nyilváníttassa a megállapodást. Az ország közelgő uniós csatlakozása miatt nem biztos, hogy bevállal a kabinet egy ilyen, befektetőbarátnak nem nevezhető lépést, de arra lehet számítani, hogy fokozza a Molra nehezedő nyomást, és megpróbál kicsikarni valamilyen módosítást, amellyel nagyobb beleszólást kap az INA ügyeibe. Az INA a Mol egyik legfontosabb befektetése.

Vesna Pusic külügyminiszter az ítélethirdetés után azt mondta, hogy a kormány egyelőre nem kezdeményez tárgyalásokat a Mollal az INA irányításáról a Mol vesztegetését is kimondó ítélet alapján. Hozzátette viszont, hogy "ha lesz jogerős ítélet, akkor majd lehet újratárgyalni a szerződést".

Beszakadt a Mol árfolyama

Az ítélet kihirdetése után zuhanni kezdett a reggel még dráguló Mol-papír árfolyama a budapesti tőzsdén, fél 11-kor már 2,68 százalékos mínuszban volt az előző napi záráshoz képest. Az eséssel magával rántotta a BUX-ot is, a részvényindex fél óra leforgása alatt közel egy százalékkal csökkent.

Kuti Ákos, az Equilor pénzügyi szolgáltató részvénypiaci elemzője kérdésünkre azt mondta, noha az azonnali piaci reakcióból az látszik, hogy a befektetők félnek az INA részvényesi megállapodásának esetleges felülvizsgálatától, nem feltétlenül ilyen borús a helyzet.

"Az utóbbi időben, egyes harcias nyilatkozatok ellenére, érződik egyfajta váltás a horvát politikában: a korábbiaknál mérsékeltebb felügyelőbizottsági tagokat neveztek ki, és a horvátországi, az INA eredményessége szempontjából kulcsfontosságú gázárképletről is reálisabban kommunikál a kormány" - mondta az elemző. Kuti Ákos lehetségesnek nevezte, hogy Sanaderrel elvitetik a balhét, aztán elindítanak egy formális vizsgálatot a Mol ellen, talán valamilyen jelképes bírságot is kiszabnak, de végül minden marad úgy, ahogy van. "A Molnak szüksége van az INA-ra, és fordítva még inkább, vagyis több érv szól az együttműködés folytatása mellett, mint ellene" - tette hozzá.

Pontosan mivel vádolták Sanadert?

A horvát ügyészség eredetileg tizenöt év börtönt kért Sanaderre. A vád szerint Sanader két részletben összesen tízmillió eurót fogadott el Hernádi Zsolttól, a Mol vezetőjétől, cserébe pedig vállalta, hogy a horvát állam eladja a Molnak az INA olajcég egy részét. Sanader és Hernádi egyaránt tagadta, hogy ilyen történt volna.

A kormányfőként és a jobboldali HDZ elnökeként éveken át Horvátország legnagyobb hatalmú emberének számító Sanader elleni eljárás a miniszterelnöki posztról való lemondása után, pártbeli politikai ellenfele, Jadranka Kosor hivatali ideje alatt indult. A vád koronatanúja egy horvát üzletember, Robert Jezic volt, aki valószínűleg vádalkut kötött, hogy megússza más korrupciós ügyeit.

Sanader a per során végig azt hangoztatta, hogy politikai indíttatású eljárásról van szó, amelynek célja az, hogy ellenfelei őt félreállítsák az útból, és a Mol elleni támadásokkal növeljék a népszerűségüket. Egyik ügyvédje tavasszal ugyanerről beszélt az [origo]-nak.