Elkapkodták az olasz kötvényeket

Nagyszabású kötvényaukción van túl Olaszország, mely 5 és 10 éves kötvényeket adott ma el az október végi kibocsátáshoz képest lényegesen alacsonyabb hozammal. 2010 novembere óta ez volt a legjobb aukciója Olaszországnak. Az érdeklődés viszont nem volt kiugró, ettől függetlenül sikerült eladni közel 6 milliárd eurónyi állampapírt.

2010 novembere óta nem sikerült ennyire olcsón forrást bevonnia Olaszországnak, mint ahogyan az ma összejött. 5 és 10 éves kötvényeket adtak el, közel 6 milliárd euró értékben. Az állampapírok iránt ugyan a korábbi, október végi kibocsátás alkalmával magasabb volt a kereslet, de a tervezett kibocsátási mennyiséget nagyjából elérte Olaszország.

A 2017 novemberében lejáró állampapírokból 3 milliárd eurót adott el Olaszország 3,23 százalékos hozam mellett, szemben a korábbi 3,8 százalékos hozammal. A 2022-ben kifutó kötvényekből pedig 2,98 milliárd eurónyi talált gazdára 4,45 százalékos hozam mellett.

Az ECB elnöke, Mario Draghi a nyáron jelentette be, hogy készek bármi áron megvédeni az eurózónát és minden tőlük telhetőt megtesznek ezért. Szeptember elején a jegybank tartotta a szavát: bejelentette a kötvényvásárlási tervét. Ugyanakkor már a július végi Draghi beszéd után hozamcsökkenés kezdődött a periféria országok kötvénypiacain, köztük az olasz kötvénypiacon is. A befektetők emiatt arra kezdtek spekulálni, hogy hamarosan megjelenik vevőként a jegybank, ez viszont a kötvényárfolyamokat megemelte, a hozamok pedig lefelé nyomta.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).