Orbán tárt kapukkal várja az arabokat

Az energetikában, mezőgazdaságban, egészségiparban, környezetvédelemben biztatóan alakulnak a magyar-arab kapcsolatok, jelezte Orbán Viktor miniszterelnök az első arab-magyar fórumon, ahol üzletemberek tucatjai ismerkedtek egymással. Az arabok felé gesztust is tesz a kormány, nagyszabású diákcsereprogramot indít.

Orbán Viktor szerint az arab-magyar üzleti kapcsolatok előtt semmilyen politikai, jogi vagy gazdasági akadály nincs, "Magyarországon a kapu szélesre van tárva". A miniszterelnök erről az első arab-magyar gazdasági fórumon beszélt, amelyen tizenhat arab országból csaknem kétszáz üzletember, diplomata és politikus vesz részt. A tanácskozáson az arab gazdasági szereplők 87 kiemelt beruházási lehetőséggel ismerkedhetnek meg.

Közép-Európa olyan térség, azon belül pedig Magyarország olyan állam, amely jó lehetőségekkel, komoly növekedési kilátásokkal, a nyugat-európaihoz mérhető infrastrukturális fejlettséggel és szakmai felkészültséggel, munkaerővel rendelkezik - mondta a tanácskozást megnyitva a kormányfő. Szerinte, ha az arab üzletemberek felismerik az európai gazdaság átrendeződését, és konkrét üzleti kapcsolatokat tudnak létrehozni Magyarországon, öt-tíz év múlva azt mondják majd, hogy életük döntését hozták meg, amikor Közép-Európát, azon belül is Magyarországot választották befektetési helyszínnek.

Az arab világ egyszerre jelent Magyarországnak piacot, az optimális együttműködéssel pedig egyszerre jelenthet tőkeerős befektetéseket is - mondta a miniszterelnök, aki szerint jól alakulnak az üzleti kapcsolatok az energiaszektorban, a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén, valamint az egészségiparban, ám az arab világgal fenntartott kereskedelmi forgalom mértéke - amely 2011-ben hárommilliárd amerikai dollár, vagyis durván 660 milliárd forint volt - ma még messze elmarad az együttműködésben rejlő lehetőségektől.

Megnyitójában jelezte, hogy a következő hónapokban több arab országgal is kormányközi megállapodást írnak alá diákcserékről, így magyar egyetemek és főiskolák sok száz arab országokból érkező diákot fogadhatnak majd, és fordítva, Magyarország is küld magyar hallgatókat arab felsőoktatási intézményekbe.

Szavait azzal zárta, hogy Magyarország tudja a helyét, tudja, milyen helyet foglal el a világgazdaságban, mekkora a nemzeti összterméke. "Nem kergetünk tehát illúziókat, mi nem akarjuk önöket elkábítani olyanfajta lehetőségek felvillantásával, amelyek egyébként egy tízmilliós ország (...) esetében irreálisak" - magyarázta, kiemelve: a magyar kormány arra akarja felhívni a figyelmet, hogy Európában a következő években áthelyeződnek a gazdasági súlypontok, és az Európai Unión belüli növekedés nagy része Közép-Európa térségéből származik majd.

Az első arab-magyar gazdasági fórum arab gazdasági szereplői 87 kiemelt beruházási lehetőséggel ismerkedhetnek meg - közölte a tanácskozáson Szijjártó Péter. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárának ismertetése szerint az 1,94 milliárd euró összértékű kiemelt beruházás közül 35 turisztikai célú, 17 a megújuló energiaforrásokat és a zöldenergiát érinti, 14 az információs és kommunikációs technológiát, valamint az elektronikát, 11 az élettudományokat és a biotechnológiát, további 10 pedig a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral kapcsolatos.