Recesszióban ragadt a magyar gazdaság, 1,5 százalékkal csökkent a GDP

A várakozásoknak megfelelően 1,5 százalékkal hanyatlott a magyar gazdaság a harmadik negyedévben, vagyis tovább tart a recesszió. Az aszály miatt a második negyedéves GDP-adatot is rontani kellett. Régiós összevetésben is rosszul állunk, az elmúlt hét évben rendre Magyarország szerepelt a legrosszabbul. 

A harmadik negyedévben 1,5 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye 2011 azonos időszakához képest. Negyedéves összevetésben - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint - 0,2 százalékkal csökkent a GDP - közölte az előzetes adatot a KSH csütörtök reggel. A friss adat rosszabb a piaci várakozásoknál, a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők 1,3 százalékos visszaesésre számítottak éves szinten.

A KSH jelentéséből kiderül, hogy a visszaesést jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság hanyatlása, az aszálykárok miatt a második negyedéves adatot is 1,3-ről 1,5 százalékra rontotta a KSH. Az idén először első negyedévben csökkent a hazai GDP, akkor 0,7 százalékos volt a visszaesés éves üteme, ezt követte a második negyedéves, egy százalék feletti zsugorodás.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH-adatot kommentálva közölte: "A magyar gazdaság továbbra sem tudott elszakadni az alapvetően nemzetközi trendek által jelzett növekedési pályától. A részletes adatokat a KSH csupán december 7-én ismerteti, így a gazdasági teljesítmény pontos szerkezete nem ismert." A szaktárca megerősítette, hogy az aszálykárok rontották a mezőgazdaság teljesítményét, míg a nettó export segítette a gazdaságot.

Utolsó helyen

Az újabb kiábrándító adat szerint Magyarország továbbra is sereghajtó a régióban. Igaz, a cseh és a román gazdaság is rosszul szrepelt a harmadik negyedévben, előbbi 1,5, utóbbi 0,6 százalékkal hanyatlott. Az autóipar jó teljesítménye miatt a szlovák gazdaság azonban 2,2 százalékkal bővült. A második negyedévben a magyarhoz hasonló gyenge teljesítményt egyedül Csehország produkált. A másik három ország, Románia, Lengyelország és Szlovákia akkor sokkal jobban szerepelt. Mindannyian bővülést értek el, bár utóbbi két ország veszített a korábbi lendületéből.

Régiós országok GDP-je éves összevetésben

	2011. első negyedév	2011. második negyedév	2011. harmadik negyedév	2011. negyedik negyedév	2012. első negyedév	2012. második negyedév
Magyarország	2,5	1,5	1,4	1,4	-0,7	-1,3
Szlovákia	3,4	3,5	3	3,4	3	2,7
Lengyelország	4,1	4,7	4,3	4,3	3,6	2,1
Csehország	2,8	2	1,3	0,6	-0,7	-1,2
Románia	1,3	1,4	3,2	2,1	0,8	1,7

Forrás: KSH

A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb, október közepén megjelent előrejelzése szerint a régióban továbbra is Magyarország lesz a sereghajtó. A pénzügyi szervezet előrejelzése szerint a lengyelek és a szlovákok az idén és jövőre is bő 2 százalék feletti növekedést érhetnek el. Románia az idei 0,9 százalékról 2013-ban 2,5 százalékos növekedéssel számolhat. Az IMF szerint a csehekkel azonos pályát futhat be Magyarország: mindkét ország ebben az évben 1 százalékos visszaesést lesz kénytelen elkönyvelni, de jövőre már 0,8-0,8 százalékos gyarapodásra van kilátás. A piac ennél rosszabbra számít Magyarországon, a Reuters által megkérdezett elemzők 2012-re 1,1 százalékos hanyatlást, jövőre pedig 0,4 százalékos növekedést vártak októberben, vagyis a most megjelent adat megjelenése előtt.

A németek növekednek

A német GDP a harmadik negyedévben 0,4 százalékkal nőtt éves szinten - közölte csütörtök reggel a német statisztikai hivatal. A naptárhatástól tisztított GDP pedig 0,9 százalékkal bővült, ami magasabb az elemzők által várt 0,8 százalékos növekedésnél. A német gazdaságot a külkereskedelem és a belső fogyasztás húzta, míg az alacsonyabb feldolgozóipari beruházások gátolták a növekedést. A német statisztikai hivatal ennek ellenére a német gazdaság további lassulását jelzi. A második negyedévben a német GDP éves összehasonlításban 1 százalékkal, negyedéves viszonyításban 0,3 százalékkal nőtt, míg az első negyedévben rendre 1,2, illetve 0,5 százalékos volt a növekedés. A német gazdaság teljesítménye kulcsfontosságú Magyarország szempontjából, mert a magyar export egyik legnagyobb felvevőpiaca.

Bár az ezredforduló körül a magyar gazdaság a régiós élbolyban volt, az Eurostat adatai szerint Magyarország egyszer sem volt az első helyen a GDP-növekedést nézve 1996 óta. 1997 és 2004 között 3,1-4,8 százalék között mozgott az éves növekedés, ez a második és harmadik helyre volt elég. Ebben az időszakban Románia volt a csúcstartó, amely 2004-ben 8,5 százalékos pluszt ért el, a legrosszabb teljesítmény is a románokhoz fűződik, 1997-ben ugyanis közel 5 százalékkal hanyatlott az ottani gazdaság. 2005 után Magyarország az ötös fogat legrosszabbul szerepelő tagja volt, kivéve 2010-et, akkor ugyanis a románok 1,6 százalékos visszaesésével kerültek az utolsó helyre. (Az ábrán is látszik, hogy a közeljövő sem kecsegtet túl sok jóval, nem várható, hogy a magyar gazdaság bármelyik régiós versenytársát lekörözze.)

A gazdasági teljesítménnyel összefüggő versenyképesség terén sem áll túl jól Magyarország, amely a Világgazdasági Fórum legfrissebb - októberben közzétett listáján - jelentősen, tizenkét hellyel esett vissza tavalyhoz képest. Magyarország így a 60. lett, messze elmaradva a 39. helyen álló csehektől és a 41. helyre sorolt lengyelektől, de megelőzte a 71. Szlovákiát és a 78. Romániát. A Világgazdasági Fórum elemzésében közölte, a nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen magyar versenyképességi pozíció okai összetettek. Magyarország hasonló versenyképességi problémákkal küszködik, mint a közép-európai országok többsége: a közbizalom súlyos hiánya, a politikai döntéshozók rendkívül negatív megítélése, illetve a korrupció kiterjedtsége általában jellemző a visegrádi régióra.