Arrogáns primadonnával táncol a csőd szélén Argentína

Tizenegy éve összeroppant Argentína egy államcsődben, és most újra a fizetésképtelenség fenyeget. A kormány egy arrogáns, mindenkivel ütköző elnök asszony kezében van, akinek néhány hónapon belül jelentős összeget kellene előteremtenie, hogy kifizethesse a meg nem alkuvó hitelezőket. Ő azonban csak gyarmatosítóknak és keselyűknek hívja őket.

Rájár a rúd Cristina Fernández de Kirchner argentin elnökre, mert kormánya nemcsak, hogy szinte mindenkivel összeveszett már, akivel lehetséges, de még az is előfordulhat, hogy neki jut a 11 év után újra előkerülő szerep, hogy bejelentse: államcsődbe jutott Argentína.

A gyakran modellként öltözködő elnök asszony 2007-től tölti be a posztját, elődje az azóta elhunyt férje, Néstor Kirchner volt. Külön kellemetlen Cristina Fernández számára, hogy a család éppen azon az elégedetlenségi hullámon emelkedett az ország élére, amely a 2001-es argentin államcsőd után söpört végig az országon - az ő hatalmának a végét is hasonló jelentheti. Az akkori tüntetések jelszava a "dobjuk ki mindet" volt, és ez a jelenlegi tüntetéseken is mind gyakrabban előkerül. Az elnök asszony, ha nem vigyáz, könnyen két államcsőddel kereteztetheti be politikai karrierjét.

Jelenleg azonban semmi jel nem utal arra, hogy vigyázna. "Senki nem fenyegethet, legkevésbé a huligánok" - ilyen szavakkal förmedt Cristina Fernández az ellene tüntető tömegekre a múlt héten. Ingerültsége némileg érthető, mivel az eddig is súlyos konfliktusokkal terhelt elnöksége talán a legkeményebb fejezetéhez érkezett, most ugyanis neki kellene megvédenie az országot a pénzügyi összeomlástól.

Az 1,3 milliárd dolláros csontváz

Argentína csak nagy erőfeszítés árán tudná kifizetni azt az 1,3 milliárd dollárt (280 milliárd forint), amelyet korábbi adóssága törlesztéseként kellene rövid idő alatt előteremtenie. Egy New York-i bíróság ítélete szerint az Elliot Associates befektetési alapnak attól függetlenül jár ez a pénz, hogy nem volt hajlandó belemenni az adósságelengedésbe Argentína 2001-es csődje után.

A 2000-es években a korábbi 100 milliárd dolláros argentin adósság 93 százalékát átütemezték, de az Elliot Associates a maradék 7 százalékba tartozott. A bíróság az idén novemberben úgy döntött, hogy az argentin kormánynak legkésőbb az átütemezett törlesztéssel egy időben, vagyis december 15-ig az Elliot Associates 1,3 milliárd dollárját is ki kell fizetnie, pontosabban letétbe helyeznie, mert a bírósági eljárás még nem zárult le jogerősen.

Néhány nappal ezelőtt aztán a fellebbviteli bíróság február 27-ére változtatta a fizetési határidőt, vagyis így legalább nem kell a decemberi 3 milliárd dolláros, más hitelezőknek járó törlesztéssel egy időben még ezt az összeget is kifizetni. Ez azonban nem oldotta meg végleg Argentína gondjait, a pénzt elő kell teremteni.

Cristina Fernández de Kirchner

A kormány azonban üti a vasat, Cristina Fernández nemes egyszerűséggel "jogi gyarmatosításnak" nevezte az eredeti bírósági ítéletet, Hernan Lorenzino gazdasági miniszter pedig azt mondta, "nem hinném, hogy helyes vagy legitim keselyű alapoknak fizetni".

A Fitch hitelminősítő a múlt héten egy kézmozdulattal rögtön nyolc fokozattal a befektetésre ajánlott szint alá minősítette az argentin papírokat, a közleményben pedig azt írták, hogy a durva leminősítés azt jelzi: a Fitch lehetségesnek tartja az argentin államcsődöt. Ez akkor következne be, ha akár az átütemezés szerinti, akár a bíróság által megerősített törlesztést nem teljesítené az argentin kormány.

Minta 11 évvel ezelőttről

A februári haladékkal Cristina Fernández kormánya legalább azt megúszta, hogy a 2001. decemberi államcsőd 11. évfordulóját újabb államcsőddel ünnepelje meg. Az ezredfordulón az ázsiai válság hatásai agyonnyomták az eladósodott Argentínát. A gazdasági növekedés lelassult, a költségvetés hiánya növekedett, a munkanélküliség 20 százalék fölé emelkedett, az ország pedig a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult.

Tüntetés a megélhetésért és a korrupció ellen

Az IMF viszont 2001. december 5-én megunta, hogy a kormány csak a pénzét költi, de nem teszi meg a kilábaláshoz szükséges reformokat, és leállította a hitelprogramot. Argentína csak az egekbe szökött állampapírhozamok árán tudta volna finanszírozni magát, vagyis csak ideig-óráig. Még abban a hónapban bankpánik alakult ki, amely miatt korlátozták a betétkivételt. Az év utolsó hetére nem maradt más választása az akkori kormányzatnak, mint hogy bejelentette, nem tudja törleszteni az adósságát, az ország államcsődöt jelentett.

Lefulladó autokrácia

Akkor éppen úgy tömegek tüntettek az utcán, mint teszik azt ezekben a hetekben is: novemberben tartották az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes demonstrációját Buenos Airesben. Cristina Fernández főleg a vidékiek és a városi munkások szavazataira támaszkodva könnyedén nyerte a 2011. októberi választásokat, több mint 54 százalékot kapott. Azóta viszont eredményeket nem, csak arrogáns viselkedést tudott felmutatni. "Egyszerűen semmi nem tetszik a kormányzásból, főleg nem az elnök arroganciája" - mondta egy tüntető.

Az argentin középosztály korábban sem szimpatizált az elnök asszonnyal, de Cristina Fernández népszerűsége a szegényebbek körében is apadni kezdett, elsősorban azért, mert nem képes megfékezni a válság hatásait. Az argentin infláció novemberben 10 százalék fölé emelkedett, a 2003 és 2011 közötti, átlagosan 7 százalékos gazdasági növekedés pedig már a múlté, idén és jövőre mindösszesen 3-3 százalék körüli bővülés várható az IMF becslése szerint.

Három hete főleg középosztálybeli tüntetők vonultak fel, a múlt héten pedig 24 órás sztrájkot kezdtek a szakszervezetek. A vagyonosabb rétegeket az bőszítette fel, hogy Cristina Fernández az újraválasztása után rögtön szigorúan korlátozta a dollárváltást, hogy elejét vegye a tőkekiáramlásnak, és megakadályozza a nemzeti bank devizatartalékainak apadását.

A tüntetők az alkotmányt is megvédenék az elnöktől

Bírálói szerint autoriter irányításra tör, befolyásolná a bíróságokat és módosítaná az alkotmányt, hogy harmadszor is elindulhasson az elnökségért. A médiapiac 80 százalékát az ellenőrzése alá hajtotta, a közszolgálati csatornákat pedig propagandagépezetté süllyesztette - állítják ellenlábasai. A névlegesen monopóliumellenes, még nem elfogadott törvény arra kötelezné az elnök egyik legfőbb bírálóját, hogy adjon el több mint 200 sugárzási jogot és televíziótársaságot.

Pankráció otthon és a nemzetközi vizeken

Cristina Fernández de Kirchner nem ma kezdte harcait a politikai arénában, és arrogáns stílusa sem az elnöki évek alatt ragadt rá. Első megválasztása után javaslatot tett arra, hogy az ország elsődleges exportnövénye, a szója állami adóját radikálisan megemeljék. Az utcára vonuló termelőknek csak annyit üzent, hogy nem háboroghatnak az adó miatt, mert amúgy is "bőséges nyereséget" tehetnek zsebre. Az adó végül az argentin törvényhozáson egyetlen szavazaton elbukott, de az elnök népszerűségének nem tett jót az eset.

Az elnök asszony nemzetközi csatákban is szívesen megméretteti magát, ellenfelei közé tartozik az IMF, Nagy-Britannia és a spanyolok is. Áprilisban volt harminc éve, hogy Nagy-Britannia háborút nyert Argentína ellen a Falkland-szigeteken. Az argentinok médiakampánnyal hangoltak az évfordulóra és a londoni olimpiára. A gyeplabdacsapat kapitánya a Falkland-szigeteken edzett egy másfél perces reklámvideóban, amelyet a kormány rendelt meg. A szlogen aztán így hangzott: "Argentin földön edzünk, hogy brit földön versenyezzünk." Kirchner már a háború 26. évfordulóján is bejelentkezett a szigetekért, amelyeket elidegeníthetetlennek nevezett.

Nem bölcs dolog gyalázni az IMF-et

Könnyen lehet, hogy az államcsődből csak a Nemzetközi Valutaalap húzhatja ki az országot, ezért nem volt igazán okos húzás az elnök asszonytól, amikor agresszívan reagált az IMF vezetőjének, Christine Lagarde-nak a nyilatkozatára. Az IMF szerint Argentínának átláthatóbbá kellene tennie az inflációs adatait, Cristina Fernández viszont agresszívan azzal támadt vissza, hogy nem válaszol fenyegetésekre.

Spanyolországgal az YPF energiatársaság miatt rúgta össze a port. Az energiaéhség jelszavával államosítanák az olajipari társaságot, pedig az a spanyol Repsol magáncég tulajdonában van.

Minden konfliktusa ellenére Cristina Fernández de Kirchner tűnik jelenleg az egyetlen alkalmas vezetőnek. Bár 35 százalékra esett a népszerűségi indexe a tavalyi 54 százalékos győzelme óta, még így is a legnépszerűbb politikus. 2007-es első győzelme után sokan vádolták azzal, hogy valójában az elődje kezében van a kormány. A korábbi elnök Néstor Kirchner volt, a férje, aki azonban két éve elhunyt. Az ellenzék szétaprózódott, a kormánypárton belül pedig nincs kinevezett utódja.