Botrány tépázta politikus indul csatába Merkel ellen

Vasárnap hivatalosan is megválasztják a német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltnek Peer Steinbrücköt. A 2013-as választásokon az SPD úgy akarja megverni Angela Merkel konzervatív kancellárt (CDU), hogy egy igazságosabb társadalmat ígér és az alacsony keresetűek pártját fogja. A képbe azonban rosszul illik, hogy az elmúlt években Peer Steinbrück több millió eurót keresett előadásaival. Bankoktól és a csőd szélén álló városoktól is súlyos összegeket fogadott el.

Peer Steinbrück legnagyobb napja 2008 október 5-e volt. Akkoriban a gazdasági válság már elérte Németországot is, egy jelentős bank, a Hypo Real Estate a csőd szélén állt. Pénzügyi szakemberek arról számoltak be a német kormánynak, hogy mind több ember kezdi felvenni a pénzét a bankszámlájáról, mert biztosabbnak tűnik nekik otthon, az ágy alatt tárolni. A bankfiókokban elkezdtek a 200 és 500 eurós bankjegyek elfogyni.

Steinbrück, aki akkoriban szociáldemokrata pénzügyminiszter volt, és Angela Merkel konzervatív kancellár délután együtt álltak a kamerák elé, és kijelentették: A német kormány garantálja a betétesek pénzét. Sok szakértő szerint enélkül a garancia nélkül a lakosság a következő nap megrohamozta volna a bankokat.

A 2009-es választások után Németországban a szociáldemokratákból (SPD) és kereszténydemokratákból (CDU) álló nagykoalíciót leváltották a választók. Angela Merkel a liberálisokkal folytatta a kormányzást, Peer Steinbrück egyszerű parlamenti képviselő lett. Néhány hete viszont az SPD őt nevezte meg kancellárjelöltnek a 2013-as választásokra.

Peer Steinbrück profitálhatna abból, hogy sokan kiváló pénzügyi szakembernek tartják, aki miniszterként biztos kézzel vezérelte Németországot a gazdasági világválságon keresztül. Ez a 65 éves közgazdász előnye, de ez valamilyen módon ez válhat a hátrányává is. Kiderült ugyanis, hogy a volt pénzügyminisztert az elmúlt három évben számos bank, vállalat és vállalkozói szövetség hívta meg, hogy a gazdaság jövőjéről beszéljen. Összesen 89 jól fizetett előadást tartott, ezzel körülbelül 1,2 millió eurót (megközelítőleg 360 millió forintot) keresett. Bochumban a helyi közművek meghívására tartott előadást 25.000 euróért (megközelítőleg 7 millió forintért) - pedig a Ruhr-vidéki város súlyos gazdasági problémákkal küzd. Miközben pénzért szívesen beszélt, a három év alatt Steinbrück a német parlamentben viszont csak négy beszédet tartott.

Peer Steinbrück

A kancellárjelölt kritikusai azóta azt csócsálják, hogyan egyeztethetők össze a szociáldemokrata politikus céljai a jól fizetett előadásokkal. Az SPD fontos kampánytémája lesz ugyanis 2013-ban a rosszul fizetett munkavállalók támogatása. A párt szerint Németországban ez nyolc millió embert érint. A szociáldemokrata jelölt jól dotált előadásai viszont aláássák a hitelességét a szegények pártfogójaként.

A bankok fizették, de szidta őket

Steinbrück ezen kívül szigorúbban akarja szabályozni a bankok működését és a pénzügyi szektort általában. Ezzel akarja megakadályozni, hogy egy új válság esetén újra az adófizetők pénzével kelljen megmenteni a bedőlés által fenyegetett pénzintézeteket. Néhány hete mutatta be 30-oldalas koncepcióját, ami számos pontban túlmutat Angela Merkel tervein (lásd keretes írásunkat). A botrány után viszont sokakban felmerült a kérdés: mennyire szavahihető Steinbrück, amikor számos bank meghívására is tartott rendkívül jól fizetett előadásokat? A legnagyobb német bank, a Deutsche Bank meghívására összesen ötször állt pódiumra, minden alkalommal 15.000 eurót (kb 4,3 millió forintot) tett zsebre.

Steinbrück támogatói viszont azt mondják, hogy a politikus integritásához nem fér kétség. "Steinbrück elég magabiztos ahhoz, hogy banki rendezvényeken is keményen megmondja, miben látja a pénzügyi szektor mulasztásait", mondta például az [origo]-nak nyilatkozva a neves német politológus Peter Lösche. Ennek ellenére ő is úgy látja, hogy az elfogadott honoráriumok nyomat fognak hagyni a jelölt megítélésén, "pláne az SPD-n belül".

Ki hogy áll?

Ha a németek közvetlenül választhatnák meg a kancellárjukat, majdnem minden második (49 százalék) Angela Merkel konzervatív kancellárra szavazna, aki 2005 óta vezeti az országot - derül ki az ARD közszolgálati tévé felméréséből. Szociáldemokrata kihívója, Peer Steinbrück mellett a választók 39 százaléka voksolna. Népszerűségben így mind a két politikus messze megelőzi saját pártját. A konzervatív CDU-nak 39 százalékos a támogatottsága, a szociáldemokrata SPD-nek 30 százalék a pártot választók körében.

A botrány azért is volt nagyon kellemetlen, mert a szociáldemokraták még mindig úgy tekintenek magukra, mint a munkások és a kisemberek pártjára, akkor is, ha választóik nagy része már az állami alkalmazottak köréből kerül ki. A párt helyi tagozatainál, például a Ruhr környékén, ahol még mindig meghatározó erő az SPD, a 15.000 euró még havi fizetésnek is erkölcstelenül magasnak tűnik - hát még honoráriumnak egyetlen beszédért.

Steinbrück kampányol

Az elmúlt hetekben Steinbrück elkezdett kínosan ügyelni arra, hogy ne nyújtson további támadási felületet. Lemondott egy előadást egy svájci magánbanknál, mert felmerült a gyanú, hogy a pénzintézet adócsalásnál asszisztált. Néhány nap után kirúgta egy frissen felvett tanácsadóját, mert kiderült, hogy az osztrák Roman Maria Koidl korábban hedge fundoknak (agresszív üzletpolitikájukról ismert befektetési alapoknak) adott kommunikációs tanácsokat.

Ezen kívül amellett kampányol, hogy az összes német parlamenti képviselő legyen köteles nyilvánosságra hozni, hogy mennyit keres mellékes munkákkal. A nagyobbik kormánypárt, a konzervatív CDU, viszont nem nagyon támogatja ezt az elképzelést. A parlamenti statisztikából kiderül, miért: bár az aktuális ciklusban Steinbrück keresett messze a legtöbbet, a tíz legjobban kereső képviselő között ő az egyetlen szociáldemokrata. A többi kilenc helyen konzervatív képviselők találhatók, akik felügyelő bizottsági tagként, vállalkozóként vagy tanácsadóként vittek haza több százezer eurót az elmúlt években. (Egy egyszerű parlamenti jelölt különben 8.000 eurót (kb. 2,3 millió forintot) keres havonta.)

Válságkezelés: Merkel vs. Steinbrück

Amikor a gazdasági válság miatt sok milliárd euróval kellett megmenteni bajba jutott bankokat, sok politikus hangoztatta, hogy ilyen fejleményeket a jövőben meg kell akadályozni. Azóta számos ötlet kering. A szakértők ezeknek viszont csak akkor van értelme, ha nem csak egy országban vezetik be, mert akkor a bankok és pénzügyi cégek egyszerűen átköltöznek a szomszédos országba. Ezért a németek összeurópai együttműködésre törekszenek. De mit akar Merkel, és mit akar a szociáldemokrata kihívója Steinbrück? A legfontosabb javaslatok.

Európai bankmentő alap: Ne az államoknak kelljen megmenteni a csőd szélén álló bankokat, mentsék meg inkább önmagukat! - ez a lényege Peer Steinbrück javaslatának. Az európai bankok a tervei szerint összesen 200 milliárd eurót (57 billió forintot) fizetnének be az alapba - még a következő válság kitörése előtt. Ebből a pénzből lehetne aztán segíteni bajba került pénzintézeteknek.

Nemzetközi hitelminősítők ellenőrzése: A gazdasági válság kitörése óta több kisérlet is volt a három meghatározó nemzetközi hitelminősítő - a Standard & Poor´s, a Moody´s és a Fitch Ratings - befolyásának visszaszorítására. Ezek a cégek kudarcot vallottak például a Lehman Brothers amerikai bank bedőlésének előrejelzésénél. Ennek ellenére máig alig csökkent befolyásuk. A szociáldemokrata Peer Steinbrück ezért független szervezetek, például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által felügyeltetné a hitelminősítőket. Ezenkívül, a profitorientált cégeket közhasznú alapítványokká alakítaná. A terv gyengéje, hogy az nem derül ki, amerikai és brit magáncégek ezt miért tennék meg önszántukból. A szociáldemokrata jelölt ezenkívül támogatja egy európai hitelminősítő alapítását, amit Angela Merkel is támogat. Egy ilyenfajta kezdeményezés viszont tavasszal megbukott - a Roland Berger német tanácsadó cég nem talált elég befektetőt egy hitelminősítő alapításához.

Pénzügyi tranzakciós adó: Ennek az lenne a lényege, hogy minden tőzsdei üzletre, például kötvények és részvények eladására, adót vetnének ki. Eddig tisztázatlan, hogy hány százalékos lenne, az Európai Bizottság egy javaslatában 0,1 százalékról beszélt. Az Angela Merkel vezette konzervatív-liberális német kormány támogatja a tranzakció adó bevezetését, több EU-s tagállam viszont dühödten ellenzi - többek között Nagy-Britannia, ahol sok pénzügyi cég székel. Tizenegy tagállam viszont már csatlakozott a kezdeményezéshez. A szociáldemokrata Steinbrück is támogatja a javaslatot.

Európai bankfelügyelet: Eredetileg már 2013 elejére tervezték egy európai bankfelügyelet létrehozását. De mivel az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a tagállamok fontos kérdésekben még mindig nem egyeztek meg, várhatóan csak 2014-től indulhat el. Angela Merkel és Peer Steinbrück egyetértenek abban, hogy a kisebb bankokat - például a Németországban elterjedt, szövetkezeti alapon működő pénzintézeteket - továbbra is nemzeti szinten ellenőrizzék