Az uniós országok állam-, illetve kormányfői péntek hajnalra Brüsszelben megállapodtak az euróövezet továbbfejlesztésének menetrendjében, ám konkrét tartalmi kérdésekről nem született döntés.
Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetőket összefogó testület, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jövő júniusi uniós csúcstalálkozóig megállapodást kíván tető alá hozni a tagállamok között az eurózóna gazdasági növekedését és a foglalkoztatás bővítését célzó intézkedések ügyében.
Ennek keretében mechanizmust alakítanak ki a tagállami kormányok és az európai intézmények közt a reformok ügyében kötött szerződések betartásának ellenőrzésére, valamint hogy a reformok támogatása érdekében szolidaritási alapot hoznak létre. Szorosabban össze kívánják hangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját, és jövő júniusig harmonizálni akarják az egyes országok betétgarancia-rendszereit is.
Először az EU, utána az eurózóna
Angela Merkel német kancellár pedig azt mondta, júniusra szintén tisztázódnia kell annak, hogy miképpen növelhető a versenyképesség a gazdaságpolitikai harmonizáció révén. Ha ehhez az EU-alapszerződés módosítására is szükség lesz, akkor annak megtörténte csak a 2014-es európai parlamenti választások után reális - tette hozzá. Francois Hollande francia államfő pedig azt közölte, szerinte a most lefektetett megállapodások képesek a piaci bizalom helyreállítására.
A csúcstalálkozó résztvevői a hosszú távú feladatok közé utalták az eurózóna saját költségvetésének megteremtésére irányuló javaslatot - fogalmazott Van Rompuy, és hangsúlyozta: a tagállami vezetők most az eurózóna "elmélyítése" érdekében gyorsan megvalósítható reformokra összpontosítottak. Úgy vélekedtek - derült ki mások nyilatkozataiból is -, hogy először az egész Európai Unió költségvetésének a kérdéseit kell tisztázni, és csak azután lehet megvizsgálni az euróval fizető országcsoport költségvetésének ügyét. Mint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fogalmazott, a csúcsvezetők most csak a legközelebbi lépések megtételére összpontosítottak.
Az adófizetők nem fizessenek a bankcsődökért
Az uniós pénzügyminiszterek által előzetesen megvitatott bankfelügyeleti kérdésekről Merkel azt mondta, egyfelől szükség van olyan előírásokra, amelyek a bankok közvetlen feltőkésítését szabályozzák, másfelől jogi kereteket kell alkotni az európai felügyelet alá kerülő bankok esetleges szanálásának mechanizmusára. Ezek a mechanizmusok nem vezethetnek az adófizetők terheinek növekedéséhez: azoknak kell viselniük a terheket, akik a bankok tevékenységében mutatkozó negatív jelenségekért felelősek - jegyezte meg a kancellár.
Herman Van Rompuy összegzése szerint az uniós csúcsvezetők - támaszkodva arra, hogy a pénzügyminiszterek előzőleg már megállapodtak a bankfelügyelet alapvető szabályaiban - úgy döntöttek: fel kell gyorsítani a munkát a bankunió két további pillérének, nevezetesen a bankok szanálási mechanizmusának és az EU-szintű betétgarancia-rendszernek a megteremtése érdekében.
Az EU-csúcs pénteken délelőtt folytatódik, résztvevői külpolitikai témákról - így egyebek közt Szíriáról - tanácskoznak.