Van 100 milliárdunk, hogy meghódítsuk a világot

Az eddiginél jelentősebb szerepet szán az NGM a külföldi piacokra termelő cégeknek hitelező Eximbanknak. A pénz a jelek szerint meglesz, az érintett vállalkozásoknak jól is jön a kölcsön. Eddig a minisztériumok közötti versengés és a rossz nemzetközi gazdasági hangulat akadályozta, hogy segítsenek.

"A külföldi piacra dolgozó magyar kkv-k többségének életében egyszer eljön az a pillanat, amikor kiderül, a gyenge likviditási helyzet miatt exporthitelre van szükség. Nekünk is volt már egyszer, amikor rájöttünk, hogy egy nagy és sürgős megrendeléshez az alapanyagot nem tudjuk saját forrásból megvenni" - mondta az [origo]-nak egy könnyűiparban érdekelt magyar középvállalat vezetője. "Azt leszámítva, hogy a kölcsön folyósításához szükséges papírok kitöltésétől hülyét kapott a külföldi megrendelő, csak jót tudok mondani. Az egyéves futamidejű hitel kamata 3 százalékponttal volt a piaci alatt, és mivel a partner 90 napra fizetett, másképp nehezen tudtuk volna megkötni az üzletet" - magyarázta a cégvezető.

A nemrég a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alá került Eximbank mindenesetre azt ígéri, a múlt héten sikerrel kibocsátott devizakötvényéből befolyó 500 millió dollárból (közel 110 milliárd forintból), illetve még további kibocsátásokból - egészen 2 milliárd euró erejéig - felfuttatja a hazai exporthitelezést.

Az immár 100 százalékban állami tulajdonú bank vezetői által tartott minapi háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy Magyarországon a környező államok többségéhez képest kirívóan kevés exportügyletet finanszíroznak államilag támogatott hitellel, ami a magyar gazdaság ezzel foglalkozó, évente 90 milliárd eurós kivitelt lebonyolító szereplőinek versenyhátrányt okozhat a régióban.

A teljes exportvolumen exporthitellel finanszírozott aránya néhány európai országban:

Ország	Intézmény	Exportlefedettségi mutató (2011)
Ausztria	Oesterreichische Kontrollbank AG	18%
Finnország	Finnvera	4,5%
Magyarország	Eximbank Zrt.	0,6%
Szlovákia	Eximbanka SR	0,5%
Csehország	Ceská Exportní Banka (CES)	2,4%
Szlovénia	Slovenska Izvozna in Razvojna Banka (SID)	14,9%

Forrás: Eximbank

A pénzintézet 2011-es jelentése szerint tavaly 62,3 milliárd forintnyi új hitelt folyósított, és 22 milliárd forint értékben nyújtott garanciát, összesen 85 cégnek. Ebből 42,6 milliárd forint hitel és 0,7 milliárd forint garancia 60 kis- és középvállalkozás exportját támogatta. Az Eximbank azt várja, hogy jövőre ezek a számok megugranak, bár konkrét értékeket nem tűzött ki.

Beszéltünk cégvezetővel, aki bár évekkel ezelőtt többször próbálkozott, még nem tudott exporthitelhez jutni, mert állítása szerint a bizonyos piacokra való szállítást akkor nem volt hajlandó finanszírozni a bank. "Óriási szükség lenne rá, hogy a konstrukció széles körben, jó áron elérhető legyen, mert ha az ember 120-180 napos határidőre kapja meg a pénzét, az hatalmas rizikó" - mondta az autóipari beszállító vállalat ügyvezetője.

Kicsik is, multik is

A háttérbeszélgetésen azt mondták, hogy a korábbinál sokkal több cég számára lesz nyitott a lehetőség. A finanszírozási konstrukciók lefedik a teljes kereskedelmi folyamatot, vagyis az alapanyag-beszerzéstől a termelésen át a kiszállításig sokféle célra kérhető a hitel, sőt létezik utófinanszírozás is. A kisvállalkozásoktól a multikig mindenkivel tudnak foglalkozni a jellemzően 2 és 10 év közötti futamidejű hitelekről. A pénzintézet - saját fiókhálózat híján - a hitelek 60-70 százalékát a kereskedelmi bankokon keresztül, azok refinanszírozásával helyezi ki, az ügyfelek azonban ebben az esetben is azonos feltételekre számíthatnak. A bank olyan terméket is tervez bevezetni, amellyel az exportcégek beszállítói juthatnak forráshoz, az erről szóló törvénymódosítást már elfogadta a parlament.

Azt, hogy GDP-termelési képességben mekkora segítséget jelenthet a magyar cégeknek a program, a gyakorlat dönti el. (Mindenekelőtt értesülniük kell a lehetőségről, ami nagyban múlhat az Eximbankkal együttműködő kilenc kereskedelmi bank hozzáállásán.) Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kérdésünkre nem tudta megbecsülni a közvetlen hatást, de megjegyezte, abban biztos, hogy jó a kezdeményezés, mert ez a fajta támogatás kitűnően illeszkedik a magyar exportstruktúrához, és eddig nagyon kevéssé használtuk ki.

Az adatok azt mutatják, hogy a magyar vállalkozói szférának valóban nagy szüksége lenne hitelre. A vállalati hitelek állománya 2009 első negyedéve óta szinte folyamatosan csökken, szeptemberben 2007 ősze óta először esett 7 ezer milliárd forint alá. Az MNB legfrissebb felmérésében az áll, hogy 2012 harmadik negyedévében a bankok 22 százalékánál ismét szigorodtak a kölcsönnyújtás legfontosabb feltételei. Az MFB most megjelent saját vállalati felmérésében pedig megállapítja, hogy 2012 őszére épp az exportcégek számára "vált leginkább a fejlesztések akadályává a forráshiány".

De miért csak most?

Nem teljesen világos, hogy az évek óta tartó hitelszűke közepette miért csak most jutott a kormány eszébe, hogy ezen a csatornán keresztül több pénzt pumpáljon a gazdaságba. Különösen annak fényében furcsa ez, hogy a költségvetésnek nem kerül a dolog óriási összegekbe: amellett, hogy egy izonyos mértékig állami garanciát vállal az Eximbank által felvett hitelekre, a piaci forrás és a folyósított kedvezményes hitel kamata közötti különbséget kell állnia. (A mostani kötvénykibocsátás kamata 5,75 százalék, az exporthiteleké 2-3 százalék körül mozog.) A különbség fedezésére előirányzott pénz jelenleg 7 milliárd forint, később ez persze emelkedhet. Az Eximbank tapasztalatai szerint ez a pénz bőven megtérül, mert munkahelyeket teremt, addicionális exportot generál.

A bank vezetése szerint a program azért most indul, mert az exporthitelezés eddig csak egyszerű financiális eszköz volt, az NGM pedig gazdaságpolitikai szerepet szán neki. Matolcsy György gazdasági miniszter a GE-vel kötött stratégiai megállapodás hétfői aláírásán külön kiemelte az Eximbankot, és kijelentette: "Mi ott vagyunk mögötte". Június közepe óta a bankot Nátrán Roland, az NGM korábbi pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára vezeti.

Egy neve elhallgatását kérő, a vállalati szférát és a kormányzati döntések hátterét is jól ismerő forrás azt mondta az [origo]-nak, az Eximbank eddigi háttérbe szorulásában a nemzetgazdasági és az MFB-t felügyelő fejlesztési tárca szembenállása, és azon belül személyes konfliktusok is szerepet játszottak. Ez a szembenállás a kormányzati ciklus elején többször is tetten érhető volt a hatáskörök elosztásáért folyó rivalizálásban.

Feltehetően azért sem próbálkozott korábban az Eximbank jelentősebb forrásbevonással, mert az elmúlt két évben állami szereplőként a devizakötvény-kibocsátás elég kiszámíthatatlan eredménnyel járt volna. A mostani, optimista világgazdasági hangulatban azonban jól sikerült - még az sem tette bizalmatlanná a befektetőket, hogy az IMF-tárgyalások zátonyra futottak.