Így szedi be és osztja szét az ezermilliárdokat Orbán

Három őszi megszorító csomagot rejt a hét hónap alatt elkészült 2013-as költségvetés, amelyet kedden fogad el a parlament kormánypárti többsége. Az adóterhelést több körben növeli az Orbán-kormány, a gazdaság lefagyott, de nem mindenki fog rosszul járni. A nyugdíjasok járandósága az infláció felett nőhet, többet kap a közmédia és a debreceni futballstadion, a Kossuth tér rekonstrukciójára is több jut, a tömegközlekedésre is lesz forrás. De a költségvetést így el sem fogadhatnák, ha nem változtatja meg a kormány a kezét megkötő keretszabályokat.

Példa nélküli a 2013-as költségvetés - ebben igaza volt Orbán Viktornak, aki azt, hogy minden korábbinál előbb, már májusban hozzáláttak a büdzsé megalkotásához, még tavasszal azzal indokolta: ezzel szeretnének valami biztos pontot, stabilitást adni a gyorsan változó világban. Soha olyan hosszan nem faragták a számokat, mint most, hiszen hiába fogadtatta el a parlamenttel a kormány július közepére a 2013-as államháztartás fő sarokszámait, a kiadási és bevételi tételeket, a hiány összegét, azokat ki kellett dobni a kukába. A kormány újraírta az egészet, a végszavazáshoz mostanra jutottak el. Így végül is ugyanakkorra, december közepére lesz törvény az állam jövő évi gazdálkodásáról, mint a megelőző években, a kormány nem nyert időt - de az elmúlt fél év fordulatokban, újabb megszorító csomagokban, a szabályok felrúgásában azért gazdag volt.

A polgármestereket leszerelte, az IMF-et elhessegette

A költségvetés korai kidolgozása mögött két motiváció húzódhatott meg. Orbán egyrészt az IMF-et akarhatta kész tények elé állítani az esetleges tárgyalásokon, másrészt sarokba akarhatta szorítani a durva önkormányzati átcsoportosítás miatt elégedetlenkedő polgármestereket.

A terv bejött. A Nemzetközi Valutaalappal elmérgesedett a viszony, mielőtt még elkezdődhettek volna a hivatalos hiteltárgyalások, és a kormány ősszel három olyan megszorító csomagot épített bele a költségvetésbe, amelyek szöges ellentétben állnak az IMF ajánlásaival. Az első csomagban még volt ígéret némi kiadásvágásra, de abból nem sok valósult meg, a másik két csomagban viszont kizárólagosak voltak az adóemelések, sőt új adót is kitalált a kormány. Duplázzák a nyáron elfogadott sárgacsekk-adót, bevezetik a közműadót, a bankadót meghagyják a mostani összeggel, az energetikai cégek nyereségének felét elvonják, növelik a béren kívüli juttatásokra rakódó terhet, több iparűzési adót kell fizetniük a vállalkozásoknak, összességében több százmilliárd forinttal növelik az adóterhelést.

Az önkormányzatok állami támogatását több mint negyven százalékkal vágják meg, elveszik tőlük az illetékbevételeket és a gépjárműadó nagy részét, iskolák százait veszi át a központi költségvetés (bár pár héttel az indulás előtt a feje tetején áll minden). A polgármestereket mégis sikerült leszerelnie Orbánnak, köszönhetően annak, hogy a kisebb települések csaknem teljes adósságát, a nagyobb települések adósságának 40-70 százalékát átvállalja az állam.

A szabályok korlátozták a kormányt, ezért átíratta őket

A költségvetést el sem fogadhatták volna a meglevő keretszabályok betartása mellett. Július közepén az akkori fő számokat megszavazta a parlament, az államháztartási törvény előírása értelmében ezután a bevételi és kiadási főösszeg, a hiány mértéke, a minisztériumi keretszámok nem változhatnak. Ám ősszel, amikor a kormányoldal látta, hogy át kell írnia a büdzsét, előbb megváltoztatta az államháztartási törvényt.

Az idén életbe lépett új alkotmányt kiegészítő, az Orbán-kormány által kidolgozott új stabilitási törvény azt írta elő, hogy a 2013-as költségvetést csak úgy lehet megalkotni, ha a hiány nem lépi túl a GDP 2,2 százalékát. A kormány azonban 2,7 százalékosra kalibrálta a büdzsét. Erre az ellentétre felhívtuk a figyelmet, de a Nemzetgazdasági Minisztérium a zárószavazás előtt nem sokkal átíratta a stabilitási törvényt.

Óriási kockázatok

Az állam jövőre 15,3 ezer milliárd forintot szed be főként adókból, és 16,1 ezer milliárd forintot oszt szét az emberek, az állami intézmények és cégek, valamint kisebb részben a magánvállalkozások között. A kettő különbözete 842 milliárd forint, ekkora hiányt engedélyez az Országgyűlés a kormánynak a költségvetés végrehajtása során. Ha így lesz, az azt jelentené, hogy a kormány jövőre is a GDP 3 százaléka, az uniós küszöb alatt tudná tartani a deficitet. Ez kell ahhoz, hogy kikerüljön az uniós források megvonásával fenyegető túlzottdeficit-eljárás alól, de nem biztos, hogy így elégséges. Erről jövő májusban-júniusban dönthet az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa, ahol azt is mérlegelik, hogy fenntartható módon tudja-e 2014-ben is hozni a 3 százalék alatti hiányt az Orbán-kormány.

Azt, hogy a hiány teljesül-e, komoly bizonytalanság övezi. A költségvetésbe beleszámítottak néhány olyan bevételi tételt, amelyek a megvalósulása kétséges. Ilyen a pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötésétől remélt csaknem százmilliárd forint - pedig épp a költségvetési zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslatból derült ki, csak júliusra kell az adóhatóságnak késznek lennie arra, hogy adatbázist építsen a beérkező adatokból, ráadásul a négy-ötszázezer pénztárgép cseréjét is le kell bonyolítani.

Erősen kérdéses az is, hogy a kormány képes lesz-e több mint százmilliárd forinttal csökkenteni az uniós pályázatok állami önrészét. Ehhez az kellene, hogy legyen hitelmegállapodás az EU-val és az IMF-fel - ami elég valószínűtlen, a kormányzati szereplők is egyre bátrabban beszélnek a szakításról, és az IMF-pénzt helyettesítő kötvénykibocsátáson dolgoznak. A kormány kétszer is fiktív pénzre játszik, mert az IMF-megállapodástól remélt kamatkiadás-megtakarítással is számol a jövő évi költségvetésben.

A nagy kockázatokat soha nem látott méretű tartalékkal próbálja ellensúlyozni a kormány. Hatszázmilliárd forintos puffert képeztek a büdzsében, közel akkorát, amekkora hiányt terveztek.

A gazdaság lefagyott, nőnek az adók, a nyugdíjasok jól járnak

Miközben az adóprést szorítja a kormány - az elvonás mértéke még nagyobb lesz, mint az idén (a GDP 39 százalékára ugrik 38,8 százalékról, de már az idei is magasabb, mint ami a kormányváltáskor volt), a magyar gazdaság pedig a piaci konszenzus szerint a 2012-es másfél százalék körüli recesszióból alig bír kikeveredni, stagnálásközeli állapot jöhet -, addig lesznek nyertesei is a jövő évi költségvetésnek. Elsősorban az öregségi nyugdíjasok, akik járandóságát 5,2 százalékkal növeli a kormány. Azért ennyivel, mert Orbánék szerint ennyivel drágulnak az árak átlagosan. A legfrissebb elemzői felmérések azonban 4-4,5 százalék közötti inflációt jósolnak, vagyis a nyugdíjak reálértéke emelkedni fog. Ezzel szemben a családi pótlék, a gyes, a gyed összege, a közalkalmazottak illetménye nem változik, vagyis az infláció ledarálja vásárlóértéküket.

A közmédia is a nyertes területek közé fog tartozni, amely az ideinél négymilliárd több pénzhez jut az államkasszából. Jut pénz a debreceni futballstadionra (az idei 3,7 helyett több mint 9 milliárd), a parlament előtti Kossuth tér felújítására (1 helyett 10 milliárd), felállítják az Országgyűlési Őrséget 2 milliárd forintért. A Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium 3 milliárd forintot szán kereskedőházak alapítására, amelyek a kkv-kat segítik a külföldi piacra jutásban. Ugyanennyit fordítanak a keleti kapcsolatok bővítésére.

A tömegközlekedés sem lesz számkivetett terület. A MÁV és a Volánok költségtérítése, valamit a pályavasút fenntartásának támogatása sok milliárd forinttal emelkedik, miközben a MÁV-dolgozók ösztönzésére 2 milliárd forint jut. Ez utóbbi azt takarja, hogy a MÁV Cargo privatizációs bevételéből az Orbán-kormány 5 milliárd forintot szétoszt a nem vezető beosztású vasutasoknak. Tavaly egymilliárdot kaptak, az idén kétmilliárd forint esedékes, és jövőre is kétmilliárd forint megy el erre.

Az egészségügyben az idén volt béremelés az orvosoknak, az ápolóknak, ősszel a háziorvosok, a védőnők, a fogorvosok is kaptak fizetésemelést. Egy utolsó pillanatban történt módosítással 60 milliárdot adnak még a gyógyszerkasszának. A közoktatásban az iskolák átvételével van elég gondja az államnak, a pedagógusok szakszervezeteivel a sztrájk elkerülése érdekében tárgyalnak, és bár a kormány októberben az EU-nak megígérte, hogy a 70 milliárdos kiadással járó pedagógus-béremelést elhalasztják 2014-re, a miniszterelnök több ízben tett olyan kijelentést, nem biztos, hogy a tanároknak le kell mondaniuk a jövő szeptemberi béremelésről.