525 millió dollárért vásárolt a csődvédelem alatt álló Eastman Kodak szabadalmaiból egy 12 vállalatból álló konzorcium, amelynek sorai között "esküdt ellenségeket", így például az Apple-t és a Samsungot is felfedezhetjük. Az elsősorban digitális képfeldolgozásra vonatkozó szabadalmak értékesítésével az Eastman Kodak megpróbálja előteremteni a csődvédelem elhagyásához szükséges mintegy 830 millió dollárt, míg a neves tech cégek komoly szabadalmi perektől kímélhetik meg magukat.
A tranzakció ugyan nem váratlan, szépen rámutat a technológiai szektorban mindinkább elburjánzó szabadalmi káosz több érdekes aspektusára is.
Leárazás, kiárusítás
Az ügyletben nagyjából 1100 - túlnyomó részben az Eastman Kodak digitális képrögzítést és képfeldolgozást célzó technológiáira vonatkozó - szabadalom cserél gazdát, amelyek összesített értékét egy kifejezetten erre szakosodott tanácsadócég, a 284 Partners LLC korábban 2,6 milliárd dollárra taksálta. A vevők tehát nagyjából 20 százalékos áron juthatnak hozzá a súlyos jogi ügyek elkerülését lehetővé tévő pakkhoz.
A szabadalmak átadása egyúttal véget vet minden folyamatban lévő peres eljárásnak, amit a Kodak kezdeményezett vélt szabadalomsértések miatt a konzorcium tagjai ellen. Egy májusi beadvány alapján a Kodak például csak az Apple-től több mint 1 milliárd dollárra tartott volna igényt különböző szabadalmi vétkek miatt, úgyhogy ehhez képest is egészen barátinak tűnik a vételár (arról nem szól a fáma, hogy az Apple ellen csak a most értékesített szabadalmak miatt adott be keresetet a társaság, vagy van még valami a tarsolyában).
Kodak: egy letűnt kor nagymenője
Az Eastman Kodak az ügylet után még mindig mintegy 9600 szabadalommal rendelkezik majd - hangsúlyozta a társaság szóvivője a Bloombergnek a bejelentést követően. A megmaradt szellemi vagyont a cég egyfelől arra használhatja, hogy a csőd utáni átszervezésekkel egy-két lényeges üzletágra fókuszálhasson, de ugyanígy muníciót adhat egy további kiárusításhoz, ha még pénzre van szükség a talpra álláshoz.
Az Eastman Kodak hosszú évek vergődése után 2012 januárjában jelentett csődöt, és már ekkor felmerült, hogy értékesítene 1100 szabadalmat. A cég mindent megtett, hogy az azóta eltelt időben is lehetőség szerint folytassa a működését, és az amerikai jogban ismert kétféle, az úgynevezett Chapter 7 és a Chapter 11 szerinti csőd közül utóbbit választotta. Ennek értelmében a vállalatra nem azonnali felszámolás vár, hanem a hitelezőkkel közösen kialakított átszervezési terv teljesítése után folytathatja működését.
Ezt a tervet igyekszik legkésőbb február végéig véghezvinni a cég, többek között 4000 alkalmazott elbocsátásával. Az évek óta zajló átszervezések teljes költsége egyébként már mintegy 3,4 milliárd dollárra rúgnak, beleértve a 2003 óta összegyűlt 47 ezer fős elbocsátás minden költségét.
Mindenki benne akar lenni
A Kodak szabadalmi bolhapiacán egészen egyedülállóan díszes kompánia gyűlt össze, a szabadalmak vásárlói között ott szerepel szinte minden olyan tech nagyágyú, aminek valamilyen módon köze van a fogyasztói elektronikához és digitális képfeldolgozáshoz. A listán ráadásul elszánt szabadalmi ellenségeket találhatunk: az Apple mellett többek között ott szerepel például a Google és a Samsung is.
A résztvevők közül egyedül talán a Shutterfly kevésbé ismert, a társaság online fotómegosztó és albumkészítő szolgáltatást nyújt, és egyébként szintén igen vaskosan érintett bizonyos Kodakkal folytatott szabadalmi perekben, másfelől viszont idén márciusban 23,8 millió dollárért megvásárolta a Kodak hasonló szolgáltatását, a Kodak Galleryt.
A konzorcium tagjai:
A résztvevők többségének árfolyama nem reagált érdemben a hírre, hiszen egy pár tíz- vagy százmilliós tétel egy Apple vagy Google méretű cég számára nem bír nagy jelentőséggel. Az amerikai piacon két részvény viszont megugrott, az Adobe és a Shutterfly üzletmenete szempontjából is kulcsfontosságú lehet a Kodak szabadalmainak megszerzése. A Shutterfly szoros versenyben állt a Kodakkal, míg az Adobe zászlóshajója a professzionális digitális képszerkesztő szoftver, a Photoshop, így a Kodak tudását jól hasznosíthatja a jövőben.
Szintén érdekes, bár a hasonló szabadalmi ügyekben nem szokatlan jelenség, hogy a szabadalmi portfóliót valójában nem is megvásárolja a fenti konzorcium, hanem csak licencdíjakért örökös használati jogot szerez rájuk. Magukat a két, kifejezetten szabadalmi portfóliókat összegyűjtő és "megőrző" társaság, az Intellectual Ventures és az RPX Corporation vásárolja meg. Önmagában ez a két cég megérne egy cikket, hiszen kifejezetten az az üzleti modelljük, hogy szellemi termékeket vásároljanak és fejlesszenek, de nem termékgyártás, hanem a szabadalmak bérbe adásának céljával.
Csak a szabadalom, de hol a fejlesztés?
Az elmúlt években a technológiai szektorban, és különösen a fogyasztói elektronika kapcsán egészen extrém mértéket öltöttek a szabadalmi háborúskodások, elég csak az Apple és a Samsung vérre menő küzdelmére gondolnunk, amiben szinte minden napra jut egy egyik vagy másik szereplőnek kedvező bírósági ítélet. A mobiliparban szó szerint minden gyártó perel minden gyártót.
Ezek az ügyek sokszor egészen jelentős összegekről szólnak, így nem csoda, hogy az érintett vállalatok hajlandók mélyen a pénztárcájukba nyúlni, hogy hozzájussanak a védettséget nyújtó szabadalmakhoz. A legemlékezetesebb eset 2011-ben volt, amikor egy Apple és Microsoft vezette csoportosulás 4,5 milliárd dollárért szerezte meg a Kodakhoz hasonlóan csődbe ment Nortel szabadalmait.
Egy kis ízelítő a tech szektorban zajló végtelen pereskedésekről
A Motorola magát is adta a szabadalmakkal
Abból a brigádból a Google kimaradt - csupán 900 millió dollárt ajánlott a szabadalmakért -, ami azzal fenyegetett, hogy a szabadalmakat megszerző vállalatok súlyos jogi támadást intézett volna ellene. A Google ezért vásárolta fel a 2011 elején kettévált Motorola mobilkészülékekkel foglalkozó részét, a Motorola Mobilityt 12,5 milliárd dollárért. A vételár a Motorola Mobility aktuális árfolyamához képest 63 százalékos prémiumot tartalmazott.
A felvásárlási ár és a Motorola működéséből és termelőeszközeiből származó érték különbsége alapján a vaskos prémium túlnyomó része a társaság rekordméretű - mintegy 16-17 ezer szabadalmat tartalmazó - szabadalmi portfóliójának volt köszönhető.
A szabadalmakat a Motorola nem használta, nem termeltek bevételt és profitot, ezért a vállalat piaci értékében sem jelentek meg. A Google számára viszont sok milliárd dolláros értéket képviseltek, különösen úgy, hogy a nagy riválisokkal szemben elvesztett egy hasonló párbajt. Időközben a Google illetékes vezetői kerek-perec el is ismerték, hogy a Motorolát nem a készülékgyártás felpörgetéséért vásárolták, hanem kizárólag a szabadalmak miatt.
A Motorola Mobility árfolyama a Google ajánlata előtt és után
Az egész Kodakért lehet még marakodás
Mindez azt is jelenti, hogy nem a mostani lehet az utolsó hasonló ügylet az Eastman Kodak körül, könnyen elképzelhető, hogy a cég további szabadalmakat lesz kénytelen értékesíteni, hogy előteremtse az átstrukturálás forrásait. Ha pedig egy újabb csomag kerül piacra, akkor kénytelen lesz minden lehetséges érintett ajánlatot tenni rá, ha nem akarja magát védtelenül tudni. Sőt, szélsőséges esetben akár az egész céget megpróbálhatja bekebelezni valaki, ha elég hasznosnak találja a megmaradt szabadalmakat.
Az innováció tehát továbbra is megmarad a technológiai szektorban, csak sokszor inkább jogi síkon jelentkezik.