Mint beszámoltunk róla, a fideszes Balázs József a múlt héten beadott egy módosító indítványt, amely úgy szólt, hogy idén december 31. helyett jövő március 29-ig kérhessék az árfolyamgátat a devizahitelesek. A parlament többsége elfogadta ezt a javaslatot.
Így most már március utolsó munkanapjáig van idejük azoknak a devizahiteleseknek, akik vagy pontosan fizették eddig a törlesztőrészleteket, vagy ha van is elmaradásuk, az nem több, mint 90 napos. Nekik március 29-ig van lehetőségük, hogy egy kérvény beadásával jelezzék a bankjuknál: fix árfolyamon szeretnének ezentúl törleszteni.
Az árfolyamgát azt jelenti, hogy legalább három évig, de maximum 2017 közepéig a frankhitelt 180, az euróhitelt 250, a jenhitelt 2,5 forintos árfolyamon lehet törleszteni. A piaci és a fix árfolyam közötti különbségnek megfelelő törlesztőrészletből a kamatrészt (a törlesztőrészlet nagyobbik részét általában) a bank és az állam fele-fele arányban fizeti a bank ügyfele helyett, a tőketörlesztési rész azonban a gyűjtőszámlán gyűlik, és az árfolyamgát lejárta után azt is el kell kezdeni visszafizetni.
Az árfolyamgát igénylése egyelőre nagyon lassan halad. Három héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra a pénzügyi felügyelet a legfrissebb adatokat, amelyek szerint a jogosultaknak (akik 450 ezren vannak körülbelül) mindösszesen húsz százaléka jelezte október végéig, hogy élni kíván a lehetőséggel. Gyuris Dániel, a Bankszövetség megbízott elnöke ezt azzal magyarázta, hogy az emberek már a valódi segítséget is sunyi dolognak tartják.
Két hete Orbán Viktor kormányfő is arra biztatta a devizahiteleseket, hogy minél többen lépjenek be a rögzített árfolyam rendszerébe, mert a kormány nem tudja garantálni, hogy a forint nem fog gyengülni.