Szétrobbantják a multik ellenőrzését

Januártól az Audit, a Mercedest, a Suzukit és bármely vidéki kiemelt adózót a területi igazgatóságokhoz sorolják, megváltoztatva egy hat éve kifejlesztett rendszert. Vidéken azonban már elkophatott a szaktudás, amivel a dörzsöltebb nagycégek ügyeskedésein keresztül lehetne látni, most újra kell tanulniuk ezt a világot.

Nagy átalakuláson megy át az adóhivatal, nemrég elhatározták, szétrobbantják a Kiemelt Adózók Igazgatóságát (KAIG). Egy kormányrendelet értelmében a vidéki nagy cégeket jövőre már nem a bejáratott módon, a fővárosban felépített központból felügyelik, hanem elkerülnek a megyei igazgatóságokhoz, ahol azonban eléggé elszoktak attól, hogyan kell ellenőrizni a nagy adózókat. (Az, hogy melyik cég minősül kiemelt adózónak, keretes írásunkból derül ki.)

Az állam erősíti a tárgyalópartnere pozícióját

"Olyan ez, mint amikor két kilencvenkilós birkózó küzd egymással, de egyszer csak az egyiket lecseréli a csapata egy hatvankilósra" - érzékeltette egy hasonlattal az [origo] egyik adószakértő beszélgetőtársa azt, hogy erős alkupozícióba kerülnek az adóhivatallal szemben a nagy vidéki vállalkozások. A nemrég hozott rendelet értelmében például a Mercedest a Bács-Kiskun megyei adóigazgatóság fogja ellenőrizni, az Audit a Győr-Moson-Sopron megyei egység vizsgálja, a Suzukit a Komárom-Esztergom megyei igazgatóság szorítja majd rá az adótörvények maradéktalan betartására. Eddig az ő ügyeiket is a budapesti Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága követte, de a fővárosi egységhez jövőre már csak a fővárosi és Pest megyei nagy cégek fognak tartozni.

A kiemelt adózók igazgatóságán nem esnek hasra például az Auditól, a Magyarországon működő egyik legnagyobb cég csak egyike annak a 732 vállalatnak, amelyik a kiemelt adózók igazgatóságához tartozik pillanatnyilag. Jövőre azonban az Audit a győri egység fogja közelről vizsgálni, ott, a megyében különlegesebb elbánásban részesülhet - vélekednek az adóhivatal belső működését jól ismerő, az adózási területen egykor az állami oldalon is dolgozó beszélgetőtársaink, akiknek jó része neve elhallgatását kérve mondott véleményt az eldöntött átalakításról.

Ki a kiemelt adózó?

A kiemelt adózói státust jogszabály határozza meg. Azokat az adózókat sorolja a nemzetgazdasági minisztériumi rendelet ebbe a csoportba, amelyeknek az adóteljesítménye jelenleg - az egyes adókból és járulékokból egy évben befizetett összeg - 3,25 milliárd forint.

Ezt a határt akarja az NGM jövőre csaknem megfelezni, egy rendelettervezet szerint jövőre már az is kiemelt adózónak minősül majd, akinek az adóteljesítménye eléri az 1,8 milliárd forintot. Ezzel lényegesen bővül a kiemelt adózók létszáma: a NAV-tól kapott tájékoztatás alapján a mostani 646-ról 1343-ra ugrik a kiemelt adózók száma az országban.

A Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságához nemcsak a kiemelt adózók tartoznak, hanem egyéb hatásköri szabályok is még odasorolnak néhány vállalkozást, például a részvénytársasági formában működő bankokat, biztosítókat, függetlenül az adóteljesítményüktől. Most a KAIG-hoz 732 adózó tartozik, ebből 646 a kiemelt, 86 pedig egyéb hatásköri szabályok alapján idesorolt adózó.

Jövőre az 1343 kiemelt adózóból 656 fog a fővárosi és Pest megyei cégeket gyűjtő igazgatósághoz tartozni, őket egészíti ki még 103 adózó az egyéb szabályok miatt, a bankok, biztosítók maradnak a fővárosi egységnél. A vidéki igazgatóságok 697 kiemelt adózót kapnak.

Az amúgy sem betonbiztos lábakon álló államkassza sínyli meg

A vidéki nagy cégek tárgyalási pozíciójának erősödése azonban csak az egyik oka lehet annak, hogy az államkassza - rövid távon, jövőre jó eséllyel- rosszul jöhet ki a rendszer felforgatásából. Egészen másként kell ellenőrizni egy nagy céget, mint egy egyéni vállalkozót. Egy nagyvállalat nem úgy ügyeskedik, hogy nem ad számlát, nem üti be a pénztárgépbe a vásárlás összegét, hanem sokkal kifinomultabb módszerekkel - így a vállalatcsoporton belüli árak mozgatásával - igyekszik minimalizálni a befizetendő adót, akár feszegetve a törvényesség határait. Az ilyen, nagyvállalatoknál kialakult gyakorlatot, annak ellenőrzését is meg kell tanulni, márpedig 2007 óta a megyei igazgatóságok munkatársai nem nagyon találkoztak ilyen ügyletekkel. Akkor központosították a kiemelt adózókat, bő tíz évvel a kiemelt adózók igazgatóságának 1996-os megalakítása után kerültek oda a vidéki nagy cégek is.

"Kétségtelen, hogy korábban volt gyakorlatuk a vidéki egységeknek abban, hogyan tartsák rajta a szemüket a nagyvállalatokon, most újra kell tanulni sok mindent, fel kell kötni a gatyát" - mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, aki szerint idővel azért beáll a rendszer. Arra nem tudott becslést adni, hogy mennyi időt vesz igénybe a tanulási folyamat. Azt mindenesetre több beszélgetőtársunk is osztja, hogy ez idő alatt a szükségszerűen lazább felügyelet miatt súlyos pénzeket veszíthet az eléggé kifeszített költségvetés, de arról, hogy ez milliárdokban vagy inkább tízmilliárdokban mérhető-e, forrásaink nem bocsátkoztak jóslatokba.

Mindenesetre a tapasztalat hiánya, a kifinomult adóminimalizáló technikák nem kellő ismerete miatt komoly árat fizethet az államkassza: a kiemelt adózók most a főbb adónemekben (áfa, társasági adó, személyi jövedelemadó, járulékok) az országos összbevétel egyharmadát fizetik, 2010-ben durván 2500 milliárd forintnyi közterhet utaltak a költségvetésbe. Vagyis ha a fent említett okok akár csak egyszázalékos bevételelmaradást eredményeznek, az is 25 milliárd forintjába fáj a büdzsének.

A nagy adózók a fővárosi nagy adótanácsadókkal intéztetik ügyeiket

Egyik beszélgetőtársunk azért is tartja érthetetlennek a vidéki kiemelt adózók ellenőrzésének vidékre helyezését, mert az adótanácsadói piac megmutatta, melyik modell az életképes. A négy nagy adótanácsadó cégnek (Deloitte, Ernst & Young, KPMG, PwC) csak a fővárosban van irodája (a PwC idén Győrben is nyitott egy kisebb kirendeltséget), ügyfeleik általában a nagy cégek szerte az országból, és adózási ügyeiket el tudják úgy látni, hogy csak Budapesten van irodájuk.

Ezen felül az is komoly érvágást okozhat az államkasszának, hogy a fővárosi kiemelt adózók igazgatóságának országos hatásköre megszűnik olyan ügyekben is, amikor több megyén átívelő ügyleteknél merül fel komoly adócsalás gyanúja. Most ilyen esetekben a budapesti központ indít vizsgálatot, minden jogköre megvan, minden adathoz gyorsan hozzáfér. Jövőre azonban az egyik megyei igazgatóságnak fel kell vennie a másik megyei egységgel a kapcsolatot, és bár egy speciális szabály lehetővé teszi, hogy az egyikük irányítsa a vizsgálatot, de ez nehézkesebb, döcögősebb lesz, mint most - mondja egyik forrásunk. "Olyan ez, mint amikor az Egyesült Államokban egy bűnténynél a helyi sheriff elkezd vizsgálódni, de belép a képbe az FBI is, a nyomozás pedig súrlódásokkal lesz terhelt, mindkét szereplő villogni akar" - érzékelteti.

Vannak érvek a szétszedés mellett is

Igaz, a döntés mellett is szólnak érvek. Mint azt a kiemelt adózók igazgatóságának életére rálátó egyik forrásunk mondja, nagyon leterhelt most a KAIG, megfeszített erővel tudják csak a törvényben előírt háromévenkénti ellenőrzést megcsinálni, így ha több hely között szétdobják a nagy adózókat, könnyebb lesz a penzumot teljesíteni.

Megkerestük az adóhivatalt is a változás okáról. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a - kormányzati kommunikációban mostanában szinte minden bevételi plusz megindokolására használt - beszedési hatékonyság növelésének szándékával magyarázta a lépést. Azt a hivatal nem fejtette ki részletesen, hogy mi okozná a beszedési hatékonyságjavulást, csak annyit írtak, hogy "az intézkedés célja a szervezeti szinten rendelkezésre álló erőforrások optimális kihasználása, ..., a kiemelt adózók közvetlenül a székhelyüknek megfelelő területi adóigazgatóságokkal kerülnek kapcsolatba, ez biztosítja a rugalmas és hatékony ügyintézést az adózó számára és a korábbinál hatékonyabb adóhatósági ellenőrzést."

Létszámbővítés nem lesz

Az ügyintézést azonban már eddig is eléggé rugalmasnak látták Budapesten. A KAIG fennállásának 16 éve alatt folyamatosan fejlesztette az ügyfélkapcsolatát, mint az az adóhatóságnak abból a kiadványából is kiderül, amelyik a KAIG 15 éves megalakítása apropóján áttekintette a kiemelt adózók igazgatóságának fejlődéstörténetét, múltbeli és mai állapotát, felépítését. Abban többek között azt írják, hogy az 1996-os életre hívás mögött az a nemzetközi gyakorlatban elfogadott célkitűzés húzódott meg, hogy "a legnagyobb adózókra specializálódott szervezeti egység útján, a közvetlenebb kapcsolatnak köszönhetően koncentráltan legyen biztosítható az adóigazgatási feladatok hatékony ellátása."

Referensi rendszert építettek ki, minden nagy adózó állandó ügyintézőhöz tartozik, egy ügyintézőnek azonban sok kiemelt adózója van, átlagosan harminc cég ügyeit intézi egy ügyfélreferens. A referens általában telefonon, interneten tartja a kapcsolatot a hozzá rendelt céggel, csak ritkán utazik a helyszínre, tájékoztatja az ügyfelét, nézi, hogy minden bevallását időben és hibátlanul beadja-e, ha hibás, az egyeztetés után javítja, kiad igazolásokat. Amikor háromévente teljes körűen át kell vizsgálni egy adott kiemelt adózót, akkor is viszonylag kevés időt vesz igénybe a helyszíni ellenőrzés, mert az átfogó adóellenőrzés előkészületeit, a vizsgálat adatainak elemzését a budapesti irodában teszik meg.

A megyei igazgatóságok bevonása a kiemelt adózók ellenőrzésébe, felügyeletébe létszámbővülést követelne meg beszélgetőtársaink szerint, az adóhatóságon belüli átcsoportosítás - a fővárosban dolgozók egy részének vidékre irányítása - nem oldaná meg azt a problémát, amit a vidékre szóródott nagy adózók jelentenének. Sok megyében egyszerűen nincs 30 kiemelt adózó, így a több mint 700 adózó mellé a mostaninál több referenst kell állítani a megyehatárokhoz igazodó rendezőelv miatt.

A NAV azonban belső átcsoportosítást sem hajt végre, ez is a lapunknak küldött válaszból derül ki. Állítják, hogy az átalakítás miatt nem változik az adóhivatal munkavállalói létszáma, nem lesz átcsoportosítás a budapesti és a területi igazgatóságok között, mert, mint írják, a kiemelt adózók kezeléséhez szükséges szakembergárda már most is rendelkezésére áll a területi szerveknek.