Megvan az új egykulcsos adó, rezsicsökkentésnek hívják

A legújabb növekedési fordulat motorjának látja Matolcsy György miniszter a rezsicsökkentést. Az eddigiek alapján évente 11 ezer forint marad egy átlagfogyasztónál, amelyet másra költhet. Vajon valóban a boltokba kerül a pluszpénz - és ezzel valóban segíti a GDP idei növekedését? Orbán Viktor miniszterelnök korábban logikusan érvelt amellett, hogy nem így lesz.

Nemcsak szociális, hanem gazdaságpolitikai megfontolások is vezetik a kormányt a rezsicsökkentéssel: az olcsóbb áram, gáz és távhő ugyanis pénzt hagy a lakosságnál, amelyet fogyasztásra fordíthatnak, és ezzel élénkítik a gazdaságot. A kormány eddig is próbálkozott a fogyasztás élénkítésével, csakhogy minden kísérlet kudarcot vallott.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly év végén a Magyar Hírlapnak növekedési fordulatról beszélt, amely a befektetések és az autógyárak beindulása, a munkahelyvédelmi akcióterv és az uniós pénzek mellett a rezsicsökkentésnek is köszönhető lesz. "Orbán Viktor miniszterelnök döntése szerint tíz-tíz százalékkal csökken a villamos energia, a gáz és a távhő ára. Ez a pénz a családoknál marad, amelyből nő a fogyasztás" - mondta, és konkretizálta is, hogy mit vár ettől. "Mi úgy számolunk, ez is egy százalékot tesz hozzá a fogyasztás révén a GDP-hez."

A háztartások fogyasztása a magyar gazdaság teljesítményét legjobban mutató GDP körülbelül kétharmadát teszi ki, vagyis emelkedése a gazdasági növekedés egyik kulcsa. Hátránya viszont, hogy ha külföldi termékeket (például mobiltelefon, televízió, autó) vásárolnak az emberek, akkor az visszafogja a GDP-t (a magyar termék külföldi eladása növeli, a külföldi termék behozatala csökkenti a gazdasági kibocsátást).

11 ezer fejenként

A KSH 2011-es adatai alapján egy ember átlagosan körülbelül 111 ezer forintot költ egy évben gázra, villanyra, távhőre, vagyis a 10 százalékos árcsökkentés éves szinten 11 ezer forintot hagy az átlagember pénztárcájában. A kormány nem kommentálta, de a Magyar Hírlap értesülése szerint további 10-10 százalékos csökkentés is a tervek között van, ez további ezresekkel növelné a családok elkölthető pénzét.

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője szerint a rezsicsökkentés, valamint a nyugdíjak és a minimálbér infláció feletti emelése összesen 1100 milliárd forint elkölthető többletjövedelmet teremt 2013-ban. Ha megvalósulna az az extrém helyzet, hogy ezt teljes mértékben fogyasztásra fordítanák az emberek, az 6 százalékos bővülést jelentene ezen a téren.

Az egy főre eső háztartási kiadások emelkedése (forrás: KSH)

Az elemzők többsége azonban a fogyasztás zsugorodását valószínűsíti. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere 1-2 százalékos visszaeséssel számol 2013-ra. Szerinte a 2000-es évek fogyasztási felfutása a lakáspiachoz és a banki hitelezéshez kötődött, ez a két szektor viszont szembeszéllel küzd. Kondrát Zsolt, az MKB elemzője 2 százalékos visszaesést vár, mert a munkáltatókra háruló többletteher (például a rezsicsökkentés miatt is), a bérkompenzáció szűkítése és a nagy munkanélküliség a fogyasztás bővülése ellen hat.

Hogy pontosan milyen hatással jár majd a rezsicsökkentés, senki nem tudja megmondani, mivel ez attól is függ, hogy mire fordítják a náluk maradó pénzt az emberek. Alapvetően három lehetőségük van: elköltik (élelmiszerre, ruhára, tévére, utazásra, fodrászra), félreteszik, vagy az adósságukat csökkentik. Mindegyik segíti a növekedést, de az utóbbi kettő csak hosszú távon - vagyis Matolcsy fordulatához nem járul hozzá.

Nem nő a fogyasztás, nem is fog!

Bár a miniszter 1 százalékpontos GDP-növekedést vár a rezsicsökkentéstől, korábban Orbán Viktor érvelt a legvehemensebben amellett, hogy ez miért nem valószínű. Tavaly szeptemberben egy parlamenti vitában határozottan állította, hogy "Magyarországon nem nő a fogyasztás. Én arra kérem önöket, hogy ne kergessenek illúziókat. Nem is fog!" Ezt azzal magyarázta: annyira eladósodottak az emberek, hogy így nem fognak költekezni.

A fogyasztás és a GDP negyedéves változása az előző évhez viszonyítva, százalékban (forrás KSH)

Még ugyanabban a hónapban megerősítette ezt a Kossuth Rádióban is, amikor arról beszélt, hogy "baj van a világban, baj van Európában, okos ember ilyenkor nem fogyaszt". Orbán azonban kétségbe vonta, hogy ez baj lenne. Ha nem költenek az emberek, nem nő a gazdaság, viszont cserébe takarékoskodnak, félretesznek - érvelt.

A miniszterelnöknek lehetett tapasztalata arról, hogy hiába öntenek egy halom pénzt a magyarok egy csoportjára, azok mégsem akarnak fogyasztani. Az egykulcsos, bőkezű családi kedvezménnyel megtámogatott személyi jövedelemadózás a magas keresetűek (főleg a többgyerekesek) pénzét növelte jelentősen. Egy háromgyerekes, havi bruttó 400 ezer forintot kereső ember közel 90 ezer forinttal többet tarthatott meg 2010-ről 2011-re, az állam 400 milliárd forintot hagyott a jól keresők zsebében.

A rezsicsökkentés más

Ettől is azt várta a kormány, hogy induljon be a fogyasztás, de nem indult, sőt a kiskereskedelmi forgalom a 2011-es kismértékű fellendülés után jelentősen visszaesett, idén április óta minden hónapban nagymértékben elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Ennek nagyrészt az lehet az oka, hogy a magas jövedelműek a náluk hagyott pénzt inkább félretették, nem elköltötték - vagy épp az adósságok visszafizetésére fordították (a végtörlesztéssel is azok élhettek főleg, akiknek volt pénzük). Az elkölthető lakossági jövedelmek növelésére szolgált a nyugdíjpénztári reálhozam és az árfolyamgát is, de a lehetőséggel élők számára okosabb a többletet megtakarításként fialtatni, mint elkölteni, ráadásul eddig nem is jelentkeztek olyan sokan, mint várták.

Ami nem jött be az egykulcsos adónál, a reálhozamnál, a végtörlesztésnél és az árfolyamgátnál, az mégis bejöhet a rezsicsökkentésnél. Az energiaárak mérséklése ugyanis már nemcsak a gazdagok pénztárcájára hat, hanem minden háztartásra. A Nielsen piackutató felmérése szerint a magyarok, ha kapnának száz forintot, abból tizenhármat tennének csak félre, a többit elköltenék élelmiszerre, ruhára. Ez elmarad az európai átlagtól: ott a pénz pontosan ötödét fordítanák megtakarításra.

Mindez arra utal: a rezsicsökkentéssel a lakosságnál hagyott pénz valóban a fogyasztást élénkítheti. Ugyanakkor miközben a kormány az egyik lendülettel élénkít, a másikkal fékez. A kabinet deklarált célja Orbán Viktor szavai szerint, hogy "a munkán lévő adókat folyamatosan csökkentjük, és a fogyasztás és a forgalom felé tereljük át az adórendszer súlypontját". Ez pedig ellentmond a fogyasztásélénkítés céljának. Az áfa általános kulcsa 25-ről 27 százalékra növekedett tavaly januárban, nőttek a jövedéki adók az üzemanyagokra, a dohánytermékekre, az alkoholra, idén januártól pedig többek között a tranzakciós adó szívhatja a el pluszpénzeket.