Tovább izgulhatnak a devizahitelesek

Az Európai Bírósághoz került egy devizahiteles és az OTP közötti per, amelynek lényege, hogy jogszerűen keres-e a bank azon, hogy a hitelfolyósításkor vételi, törlesztéskor pedig eladási árfolyamot alkalmaz. Devizahitelesek százezreinek sorsa, évi több mint tízmilliárd forint és egy egyszeri 70 milliárd forint a tét.

A Kúria felfüggesztette a Kásler Árpád és társa kontra OTP Bank és társa per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását, és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelem az EU Bírósága eljárási szabályzatának 105. cikk 1. bekezdésén alapul, figyelemmel az ügy kiemelt társadalmi jelentőségére.

Így most devizahitelesek százezrei várnak arra, hogy a bankok által előszeretettel alkalmazott eszközt, azt, hogy a törlesztőrészletet a magasabb, eladási árfolyamon számolta vagy számolja sok bank, miközben a hitel folyósításakor az alacsonyabb, vételi árfolyamon számolt, az Európai Bíróság - egyelőre az OTP és egy ügyfelének ügyében - jogszerűtlennek mondja-e ki. A Portfolio.hu becslése szerint ha a devizahiteleseknek adna igazat a bíróság, akkor hirtelen 70 milliárd forintjába kerülne a döntés a bankoknak, és évente több mint tízmilliárd forintjába is, vagyis ennyivel csökkenhetne a devizahitelesek terhe.

A vételi és törlesztési árfolyam közötti rés

Az ügy előzménye, hogy tavaly április végén megszületett az első olyan jogerős ítélet, amelyben egy devizaadós sikeresen beperelt egy magyarországi bankot. A Szegedi Ítélőtábla szerint az OTP tisztességtelenül járt el, amikor deviza eladási árfolyamon számítva szedte be az adóstól a törlesztőrészletet.

A pert Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte. A felperesek két pontot kifogásoltak a hitelszerződésükben: azt, hogy a bank devizában tartotta nyilván a hitelhez kapcsolódó kezelési költséget, illetve, hogy a törlesztőrészleteket a devizaeladási árfolyamon átszámítva szedte be a bank.

Ez a gyakorlat egyébként általános volt a devizahitelek esetében, a többi bank is ezt a gyakorlatot követte. (Amikor az ügyfél megkapja a hitelt, akkor vételi árfolyamon számítja át forintra, amikor pedig a havi törlesztőrészletet kalkulálja, akkor eladási árfolyamot alkalmaz. Ezzel azonban több bank már nem él, hanem egy jogszabályhoz igazodva a saját vagy a jegybank középárfolyamán számítja a törlesztőrészletet.)

Első fokon a Békés Megyei Bíróság tavaly decemberben már az adósok javára ítélt, a másodfokú perben pedig a Szegedi Ítélőtábla úgy határozott, hogy a kezelési költségeket nem illetékes megvizsgálni, viszont a törlesztések átváltására vonatkozó passzusai a hitelszerződésnek semmisek.

Visszamenőlegesen újra kell számolni

Az akkori határozat szerint "az eladási árfolyam alkalmazása a törlesztéskor azért tisztességtelen, mert a folyósításkori és a törlesztéskori árfolyamnak egyneműnek kell lennie, ugyanakkor a perbeli estben a bank a folyósításkori összeget vételi árfolyamon számította. Helyes az az I. fokú döntés, hogy a már nem érinthető folyósításkori vételi árfolyamon kell számítani visszamenőlegesen az adós törlesztését" - tájékoztatta az [origo]-t a Szegedi Ítélőtábla.

"A folyósításkori vételi árfolyam és a törlesztéskori eladási árfolyam alkalmazása ugyanis azzal jár, hogy az adósnak - még 0 százalékos ügyleti kamatot, 0 százalékos kezelési költséget és változatlan devizaárfolyamot feltételezve is - eleve magasabb összeget kell visszafizetnie, mint amit valójában a banktól megkapott" - áll az indoklásban.

Az ítélőtábla kimondta: a kölcsönszerződés lényegével ellentétes, hogy a bank nemcsak a pénz használatának ellenértékét (ügyleti kamat és költség) számolja fel, hanem a kölcsön alapgondolatával ellentétes módon a devizakereskedelmi - adásvételi ügyletek körében alkalmazható beszerzési-eladási árrést is.

Az OTP szerint a bank jóhiszemű volt

Az I. fokon eljáró Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án az említett két szerződési kikötés semmiségét állapította meg, vagyis mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, és az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el, visszamenőleges hatállyal. Az ítélet ellen az OTP fellebbezéssel élt, azzal érvelve, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg.

Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak. A devizaalapú kölcsön ügyleti kamata a forintalapú hitelekhez képest alacsonyabb, az adósok kedvező kondíciók mellett vették fel a kölcsönt, és tisztában voltak az árfolyamkockázat hatásaival.