Lassan mindenki felül a zakatoló vonatra?
Múlt héten közel 9 milliárd dolláros tőkét allokáltak a befektetők a részvénypiacra (pontosabban a vételi oldalon megjelenő befektetési alapokba) a Bank of America adatai szerint, amire a 2000-es év tavasza óta nem volt példa. Ezzel a mozgással egy csapásra vége szakadt az utóbbi hónapokban rendre megfigyelhető trendnek, miszerint a kockázatoktól való félelem a részvénypiac felől tőkét von el, átcsoportosítva azt a kötvénypiacra. Az S&P 500 index eddigi emelkedését azért is nyugodtan szemlélhettük, mert a részvénypiaci tőkekivonás egyáltalán nem utalt az eufória kialakulására. Ennek a kellemes helyzetnek azonban múlt héten egy csapásra vége szakadt, hiszen a befektetők hirtelen hatalmas tőkét csoportosítottak át a részvénypiacra.
A befektetési alapokba és ETF-ekbe áramló tőke együttes mértéke elérte a 22 milliárd dolláros szintet, melyhez fogható beáramlást legutóbb 2007 szeptemberében mértek. Bár a számos tőzsdei érdekességet felvonultató Zerohedge blog felhívja a figyelmet, hogy jelenleg nem elsősorban a lakossági szereplők (akiknek a piacra való belépése sok esetben bizonyul elkésettnek és jelzi előre a tőzsdei fordulatot), hanem jóval inkább az intézményi szereplők részvények irányába történő elmozdulásáról lehet szó, a pénzbeáramlás ezen mértéke még így is figyelemre méltó. Talán már csak azért is, mert 2007-ben hatalmas részvénypiaci esés következett a hasonló mértékű tőkebeáramlási adatot követően.
Nincs extrém optimizmus a lakosság körében
Bár a Zerohedge szerint a befektetési alapok hatalmas tőkebeáramlását inkább az intézményi szereplők mozgatták, a szélesebb értelemben vett befektetői hangulatról rendszeresen gyűjtést végző AAII (Amerikai Kisbefektetők Egyesülete) adatai szerint a lakosság is egyre optimistább. A megkérdezettek több mint 46 százaléka látja pozitívan az amerikai részvénypiac következő fél éves teljesítményét, amire egy éve volt példa utoljára.
Bár egyre nagyobb körben terjed az optimizmus, és ennek megfelelően vélhetően egyre többen vásároltak már be részvényekből, a 46 százalékos érték mellett az utóbbi években több esetben is tovább tudtak még emelkedni az indexek. Ahhoz, hogy a részvénypiaci fordulattól igazán féljünk, a mostaninál sokkal szélsőségesebb mértékű optimizmust kellene látnunk.
A "profik" várakozásai sem szálltak el
Úgy tűnik egyébként, hogy nemcsak a lakosság, de a szakképzettebb, tapasztaltabb befektetők körében sem lehet túlzott optimizmust megfigyelni. A chicagói opciós piacon kereskedő befektetők várakozásait jelenleg leginkább a semleges jelzővel lehetne illetni. A részvénypiaci esést jellemzően az szokta jól előre jelezni, ha az eladási és vételi opciók volumenének aránya hirtelen csökkenést szenved el, azonban jelenleg ilyenről egyáltalán nincs szó.
Azét van még, ami a vészharangot kongatja
A befektetői hangulatot jól tükröző, illetve a befektetői pozícionáltságról képet adó indikátorokat sorra véve sajnos (a nagyfokú részvénypiaci tőkebeáramlás mellett) több olyat is találunk, ami már igencsak kongatja a vészharangot a részvénypiaci emelkedés felett. Ilyen lehet a tőzsdei körökben csak félelem indexként aposztrofált VIX mozgása is, ahogy azt egy korábbi cikkünkben már jeleztük.
Az index lokális mélységekbe esett az utóbbi napokban, ami a túlzott részvénypiaci nyugalomra utaló jel. Bár egyik indikátor sem tévedhetetlen, az elmúlt évek tapasztalatai szerint a mostanihoz hasonló nyugalmi időszakokban már jellemzően az óvatosság volt ajánlott a részvénypiacokon.
És még ez is ...
Miközben a részvénypiacok egyre magasabbra kapaszkodnak, az S&P 500 komponenseinek piacán a részvények 88 százaléka már a technikailag fontos 50 napos mozgóátlag fölé emelkedett. A szint átlépését a szakirodalom kedvező jelként értelmezi, de a nagyarányú hasonló mozgás a piaci túlvettség állapotára utaló jel lehet.
Tavaly márciusban és szeptemberben a mutató kiválóan bejelzett a részvénypiaci esést megelőzően, vagyis az arányszám magas szintje most sem feltétlenül kecsegtet sok jóval.
Nem jó jel a túlzott optimizmus
Ha már mindenki optimista a kilátásokkal kapcsolatban, vagyis már mindenki jól bevásárolt részvényekből, egyre kevesebben maradnak, akik további tételek vásárlásával felfele tudnák hajtani az árfolyamokat. Ezzel talán már mindent el is mondtunk arról, hogy a piaci szereplőknek miért is olyan fontos nyomon követni a befektetői hangulatot leképező indikátorokat és azok változását. A túlvett, túlzott eufóriát, vagy adott esetben túladottságot jelző mutatók rövid távon alkalmasak lehetnek a piaci fordulók kijelölésére, ahogy azt a fentebb felsorolt esetekben is láthattuk. Persze egyetlen mutató sem mindenható, azok számos esetben küldenek fals jelzéseket, ezért is lehet érdemes egyszerre többet is figyelemmnel kísérni. Ha a hangulati indikátorok közül több is egy irányba mutat, az talán nagyobb valószínűség mellett ad végül helyesnek bizonyuló jelzést.
Gyűjtésünk szerint mostanra egyre több indikátor kezd a túlvettség jeleire figyelmeztetni a részvénypiacon, de ahogy láthattuk, még vannak olyanok is közöttük, amik egyáltalán nem jelzik a piaci forduló közeledtét. Következtetésként annyit lehet érdemes levonni, hogy egy esetleges további részvénypiaci emelkedés közepette egyre inkább ajánlott lehet az óvatosság, márcsak azért is, mert az egyre nagyobb optimizmus közepette hamarosan olyan problémákkal kell szembenézni a piacnak, mint az elhalasztott költségvetési szakadék, vagy az elért - de egyelőre rendkívüli intézkedésekkel kezelt - adósságplafon kérdése. Eközben ráadásul a vállalati jelentési szezon is elkezdődött, ami szintén lehet piaci turbulenciák forrása a következő hetekben.