A korábban bejelentetteknek megfelelően januártól 10 százalék körüli mértékben csökkennek a lakossági fogyasztók alapvető rezsiköltségei - egyelőre ennyi biztos. Nem valószínű ugyanakkor, hogy az így képződő megtakarítás egésze a hónap végén valóban pluszként jelenik meg a családi költségvetésekben.
A januári rezsicsökkentés hatása először a februári számlákban fog érződni, az áram, a gáz és a távfűtés lakossági árának 10 százalékos csökkentése négymillió háztartást érint - nyomatékosította Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára pénteken. A Magyar Hírlap értesüléseire, amelyek szerint a kormány annyira belejött a lakosság rezsiköltségeinek leszorításába, hogy a decemberben bejelentett után még az idei évre két újabb, 10-10 százalékos csökkentést tervez, az államtitkár nem reagált egyértelműen, pusztán annyit mondott, "a kormány továbbra is kiemelt feladatnak tekinti, hogy tovább dolgozzon a családok rezsiköltségeinek mérséklésén".
A cégek jó része többet fizet
Az áramárnál a kormány kommunikációjával ellentétben nem kizárólag a szolgáltatók nyereségének megvágásával - vagy veszteségének növelésével - következik be az ár lefaragása. Ennek költségét részben termelő vállalkozások állják majd.
A fogyasztói ár ugyanis több részből áll össze, és bár ebben az áram árának több mint 8 százalékos, előírt csökkentése valóban a szolgáltatókat terheli, a többi összetevővel már más a helyzet. A rendszerhasználati díjak 16 százalékos csökkentésének az az ára, hogy a nem az egyetemes szolgáltatás keretében vételezők (lásd keretes írásunkat) többet fizetnek majd. Emellett az úgynevezett kát egyszerűen megszűnik az előbbi fogyasztói csoport számára, a továbbiakban csak a vállalkozások fizetik meg a kapcsolt energia kötelező átvételéből adódó költséget.
A cégek tehernövekedése arányaiban hasonló nagyságrendűnek ígérkezik, mint amennyivel a háztartások - mindannyian, tehát nemcsak a rászorulók - kevesebbet fizetnek az áramért idén január 1-jétől. Pedig a szolgáltatók a lakossági áramárakon elszenvedett veszteségeiket már eddig is a nagyfogyasztókon igyekeztek behozni.
Árat emelhetnek majd a gyártók
A lehetséges problémák között tehát nemcsak az bukkan föl, hogy a profitot nem termelő vagy egyenesen veszteséges szolgáltatók feltehetően lemondanak a rendszerük fejlesztéséről, és a karbantartáson is spórolni igyekeznek - ami idővel akár ellátási gondokhoz vezethet (erről bővebben itt olvashat). Arra is számítani kell, hogy a magyar vállalatok versenyképessége a magasabb terhekkel tovább romlik, és a megnövekedett költségek egy idő után nyilván megjelennek az árakban.
Vagyis, bár a kormány tízszázalékos ígérete teljesül azzal, hogy egy átlagos, 2500 kWh-t fogyasztó háztartás valamivel több mint 120 ezer forint helyett körülbelül 110 ezret költ majd villamos energiára egy év alatt - a különbségnek legalább egy része jó eséllyel elmegy majd a feltehetően árat emelő vállalkozások drágább termékeire (csak a példa kedvéért: élelmiszerre).
Akkor miért csinálják?
Az [origo] által megkérdezett iparági szereplők közül többen is lehetségesnek nevezték, hogy a kormány az elüldözésre játszik. Azért alkalmazza ezt a módszert, mert a végső célja, hogy teljesen ellehetetlenítse a szolgáltatókat, és arra kényszerítse azok külföldi tulajdonosait, hogy nyomott áron eladják itteni érdekeltségeiket. Ezt Fónagy János a Népszabadságnak adott szombati interjújában ugyan tagadta, de megjegyezte, hogy "a sok tekintetben monopolhelyzetű közműszektorban kétségtelenül a mostaninál sokkal nagyobb mértékű közösségi tulajdont látnánk szívesen".
A kormány akkor is jól jöhet ki mindebből, ha a csökkenő rezsidíjak miatt a költségvetés áfabevételei is megcsappannak jó néhány milliárd forinttal. A rezsicsökkentés ugyanis jól kommunikálható, népszerű téma, az pedig, hogy ennek következtében bizonyos termékek és szolgáltatások megdrágulnak - a költségek tehát visszaszivárognak, és mégis megterhelik a családok pénztárcáját - sokkal kevésbé látványos, nehezen megfogható jelenség.
Nem tudja az NGM, mik azok a kkv-k? A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki közleményében azt írta, hogy "a kkv-k terhei sem közvetve, sem közvetlenül nem emelkednek". Ezt azzal indokolta, hogy "a rendszerhasználati díjak esetében nincs külön lakossági és nem lakossági árkategória", így e díjak csökkentése "a lakossági fogyasztókkal azonos módon vételező kis- és közepes vállalkozások energiaköltségét is csökkenti". Ez azonban csúsztatás, mert bár külön lakossági és nem lakossági kategória itt valóban nincs, de a kisfeszültség helyett középfeszültségen vételező fogyasztók számára nem olcsóbb, hanem drágább lett az áram január 1-jétől. Márpedig ez a fogyasztói kategória jellemzően a termelő vállalkozásoké - leszámítva a nagyfeszültségen vételező legnagyobb vállalatokat (amelyek számára egyébként nem változik a díj). Azon társaságok, amelyek "a lakossági fogyasztókkal azonos módon", vagyis az egyetemes szolgáltatás keretében kapják az áramot, a kisebb méretű, vagy egyszerűen alacsony áramigényű cégek. Az NGM közleményével lényegében azt állítja, hogy csak azon magyar cégek tekintendők kkv-nak, amelyek az egyetemes szolgáltatás keretében vesznek áramot. Ez nyilvánvalóan abszurdum, a törvényben meghatározott szempontok alapján a 6-700 ezer magyar vállalkozás legalább 95 százaléka kkv-nak minősül. Hogy közülük pontosan mennyien járnak rosszul, nehéz megbecsülni. Boros Norbert, az Elmű kommunikációs igazgatója az [origo] kérdésére közölte, egy olyan telep, ahol két-három lakatosműhely van, már biztosan középfeszültségen - azaz az idén a korábbinál drágábban - veszi az áramot. Drucker György, az Energiainfo.hu vezető elemzője érdeklődésünkre azt mondta, a fogyasztási adatok alapján akár a kkv-k fele, de "legalábbis sok tízezer" fog többet fizetni, mint korábban. |