Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a jegybanknak pontosan azokkal az eszközökkel kellene támogatnia a növekedési fordulatot, amelyekkel a Fed, az EKB és a Bank of England él - írta a Világgazdaságban.
A lap arról érdeklődött, milyen intézkedésekre gondolt a miniszter, aki a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a jegybanknak "legalább 12-16 eszköze" lehetne, hogy segítse a növekedési fordulatot.
A világ vezető jegybankjai által a válság kezdete óta alkalmazott, a hagyományos eszköztáron felüli monetáris politikai eszközök egy része a bankoknak nyújtott plusz források. Ha ez tartós pénzbőség-növekedést jelent, azt a szakzsargonban pénzpumpálásnak hívják. Ezek célja a tömeges bankbedőlések megelőzése volt - hasonlóan a valamivel később bejelentett vállalatikötvény-, illetve jelzáloglevél-vásárlásokhoz. Ezek a magyar gyakorlatból sem hiányoztak, hasonló programokat az MNB már 2008 októberében meghirdetett. A devizalikviditás-nyújtás az "új MNB" eszköztárába is bekerülhet, de ehhez az EKB-val, esetleg a svájci jegybankkal közös programok kellenének.
A magyar monetáris politika nehezen összehasonlítható a nagyokkal, ezért a közgazdászok többsége nem tartja jó ötletnek a pénzpumpálás másolását. Egyrészt azért, mert azok a jegybankok próbálkoznak mindent bevetni, amelyek már kifogytak a hagyományos eszközökből, így elsősorban a kamatcsökkentésből - Magyarországnak még bőven van lehetősége erre. A pénzpumpálás ráadásul a pénz értékének rontását is jelenti, ami a forint esetében súlyos következményekkel járhat. (Arról, hogy miért vagyunk a forint rabjai, bővebben olvashat ide kattintva.)
A Fed mennyiségi lazítási programjai az állampapírhozamok és a jelzáloglevél-hozamok leszorításával a befektetőket a kockázatosabb eszközök vásárlása felé próbálják szorítani. Ezt a magyar piacon nehéz megismételni, hiszen a jelzáloglevél-piac kicsi, vállalatikötvény-piac pedig gyakorlatilag nem létezik. (Az MNB 2010-ben indított egy jelzáloglevél-programot, amely azonban "érdeklődés hiányában" még abban az évben lezárult.) A következő logikus lépés a Fed részéről a részvényvásárlás lehet - ez az MNB esetében sem zárható ki, bár kérdéses, hogy mekkora lendületet adhat a gazdaságnak, ha részvények parkolnak a jegybanknál.
A reálgazdaságot közvetlenül befolyásoló lépések közül a Bank of England "funding for lending" programja emelhető ki, amelynek keretében a pénzintézetek kedvező feltételekkel kapnak finanszírozást, amennyiben abból lakásépítéseket, kisvállalatokat hiteleznek. A tapasztalatok nem túl biztatóak - de nem zárható ki hasonló konstrukció Magyarországon sem - ismerteti a Világgazdaság.