Az utolsó pillanatban jelenti majd csak be, hogy kit jelöl a Magyar Nemzeti Bank élére - jelentette ki Orbán Viktor Brüsszelben Hajdú Márton az állandó brüsszeli magyar képviselet szóvivőjének Twitter-bejegyzése szerint. A miniszterelnök a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben elhangzott előadásában beszélt a jegybank-elnök jelöléséről.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre előterjesztett magyar igényre - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az előadását követő sajtóbeszélgetésen. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. Az IMF azonban mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. A megállapodás esélye ezért csökken - állapította meg a kormányfő.
Jelenleg elég kicsi az esélye annak, hogy bármilyen megállapodás születik Magyarország és az IMF között. A kormány mindvégig azt hangsúlyozta, hogy rugalmas hitelkeret szeretne, de számítani lehetett arra, hogy az IMF egy ennél szigorúbb ellenőrzéssel járó ajánlattal állt volna elő, ha egyáltalán elindulnának a hivatalos tárgyalások.
Legyen vége a túlzott deficit eljárásnak
A magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni az országgal szemben a 2004-es EU-csatlakozás óta folyamatban levő, túlzott deficit miatti eljárást - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Orbán Viktor felhívta a figyelmet: Európa részesedése csökken a világgazdaságban, és úgy vélekedett, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani - mondta.
Orbán Viktor előadást tart Brüsszelben. A beszélgetést az Európai Központi Bank korábbi elnöke Jean-Claude Trichet moderálta.
A Bruegel intézetben tartott előadásában Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy Európa részesedése csökken a világgazdaságban. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Az általa idézett adatok szerint Európa a világ népességének 8 százalékát, a világ termelésének 25 százalékát, ugyanakkor a világ szociális kiadásainak 50 százalékát adja. Az EU 27 tagországa évente 1,2 milliárd euró új adósságot "termel". "Ki az az őrült, aki hajlandó finanszírozni egy ilyen rendszert?" - tette fel a kérdést.
Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani - mondta a kormányfő.
A jegybank függetlensége is téma volt
A miniszterelnök arra számíti, hogy a következő két évben Magyarország kikerül az energiafüggőség csapdahelyzetéből.
Az előadást követő vitában - amelyen Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank volt elnöke, a Bruegel Intézet irányító testületének vezetője elnökölt - többször szóba került a jegybanki függetlenség kérdése. Orbán Viktor nyomatékkal leszögezte: tiszteletben tartják a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jegybank szerepköre nem teljesen egyezik Európában, illetve az Egyesült Államokban: különbségek vannak abban a tekintetben, hogy a jegybank csak az infláció megelőzésére összepontosít-e, vagy más célokra is.
André Sapir, a Bruegel Intézet kutatója - a Brüsszeli Szabad Egyetem professzora -, elismerve a magyar pénzügyek terén elért eredményeket, megjegyezte: nem vált Magyarország hasznára, hogy kétely merült fel, illetve vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják a jegybank függetlenséget.
Orbán Viktor kitért arra: a központi bank függetlenségének tiszteletben tartása mellett is "valakinek jelölnie kell jegybankelnököt", amikor a régi elnöknek lejár a mandátuma. Hozzátette: ezt a jelölést ő a határidő lejárta előtt mindössze egy nappal fogja megtenni, a jelölt személyét érintő viták elkerülése érdekében.
Orbán Viktort arról is kérdezték, miként vélekedik David Cameron minapi beszédéről, amelyben a brit miniszterelnök kilátásba helyezte a népszavazást a brit EU-tagság fenntartásáról, ha bizonyos jogkörök nem kerülnek vissza az unió kezéből tagállami kézbe. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a britek véleményalkotásába nincs joga beleszólni, de ami az EU alapszerződésének esetleges módosítására vonatkozó brit felvetést illeti, azt nagyon veszélyes elképzelésnek tartja. Szerinte nagyon nehéz lenne lezárni egy alapszerződés-módosító vitát, ha egyszer azt megnyitják.