Bajnai Gordon gazdagadóval váltaná le a kontár kormányt

Az Együtt 2014 kétkulcsos adót és visszahozott adójóváírást tervez - derült ki a párt hétfőn ismertetett gazdasági programjából. Bajnai Gordon szerint a versenyképességi rangsorokban legalább 15 helyet kell javítanunk. A politikus azt mondja, ha kormányra kerülnének, elérnék, hogy a gazdasági növekedés tartósan 2 százalékon álljon. A program ismertetésén részt vett Chikán Attila, az előző Orbán-kormány volt gazdasági minisztere és Jaksity György egykori tőzsdeelnök is.

Havi 400 ezer forint felett 30 százalék körüli adókulcs bevezetése mellett áll ki az a gazdaságpolitikai program, amelyet a Bajnai Gordon volt kormányfő által alapított Haza és Haladás Alapítvány dolgozott ki. Ezzel a legjobban kereső alkalmazottak tíz százalékától várnak plusztehervállalást - vagy ahogyan az akcióterv ismertetésekor sokszor elhangzott, szolidaritást.

Bajnaiék nemcsak a kétkulcsos adórendszert állítanák vissza, hanem az adójóváírást is, amely a legalacsonyabb keresetű dolgozóknak segítene. Pontos számot itt sem mondott az elképzeléseket ismertető Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, de szavaiból az körvonalazódott ki, hogy havonta 8-10 ezer forinttal kevesebb adót kellene fizetniük a minimálbéreseknek és a valamivel többet keresőknek, azaz ennyivel több pénzt vihetnének haza.

Nem program, vitaanyag

A fél éve készülő, harminc szakértő keze nyomát magán viselő programból ezenkívül egyelőre kevés számot árultak el Bajnaiék. Ezt azzal indokolta a dokumentum kidolgozóinak egyike - Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank és a bankszövetség egykori elnöke -, hogy inkább vitaanyagnak szánják, nem kész programmal akartak színre lépni. Az akciótervről ezért társadalmi párbeszédet kezdeményeznek.

A vitaanyag egyelőre javarészt inkább célokat, elveket, az intézkedések mögötti vezérfonalakat tartalmaz. "Nem fog manna hullani az égből, 2014-ben is ugyanazon a lejtőn lesz az ország, amin most van, de legalább már nem lefele tartunk, hanem megfordulunk. Izzadságos munka árán, de felfele megyünk" - állította Bajnai a programról, amely a Bizalom nevet kapta. Ennek révén "szorgos munkával és erőfeszítéssel visszatérhetünk a felzárkózó országok közé a mostani leszakadó országok sorából. Ez visszahozza a reményt."

Sárga lapot vezetnének be

Bajnai néhány, számszakilag is mérhető, így számon kérhető vállalást is tett, de ezekből sem volt sok. Az egyik ilyen feladat, hogy hat év alatt az ország versenyképessége óriásit javuljon, a versenyképességi rangsorban legalább 15 helyet javítsunk, a 40-45. helyre kerüljön az ország. A korrupciós listán a 40. helynél bőven jobb pozíciót lehetne megszerezni. A leghátrányosabb térségek felzárkóztatására ne sajnáljunk 300 milliárd forintot az uniós forrásokból.

Bajnaiék a különadókat (bank-, telefon-, energetikai, közmű-) nem szüntetnék meg, csak az európai átlagra csökkentenék. De ezt ahhoz kötnék, hogy a bankok kezdjenek hitelezni, a különadóval sújtott szektorok vállalják, hogy beruházásokat indítanak.

A vállalkozások védelmében a kormányra kerülésük esetén azonnal bevezetnék a sárga lap intézményét: ha most hibázik, szabálytalanságot követ el valaki, akár csak figyelmetlenségből, vagy abból fakadóan, mert bonyolult a szabályozási környezet, nyomban pirosat kap, büntetést, bírságot sóznak a nyakába. Először figyelmeztessen az állam - vázolta Bajnai.

Stabil 2 százalékos növekedés

A bizalom, a stabilitás újraépülését attól is várják, hogy - szintén azonnali intézkedésként - adóalkotmányba foglalnák, hogy adókat évente csak egyszer lehessen módosítani, bevezetésük, változtatásuk előtt legalább hatvan nap álljon rendelkezésre, 20 milliárd forintnál kevesebb bevételt hozó adót nem lehetne bevezetni. A korrupció elleni harc egyik sarokköve lenne, hogy csak akkor léphetne hatályba egy szerződés az állam és egy magáncég között, ha előtte az interneten nyilvánosságra hozzák a tartalmát.

A bizalomra összpontosító programtól azt lehet remélni - állították Oszkóék -, hogy a magyar gazdaság stabilan 2 százalékos növekedést tud elérni, miközben a mostani gazdaságpolitika folytatása stagnálást hoz. Az orbáni politika nyomán újratermelődő államadósság helyett Bajnaiék jelentős adósságcsökkenést ígérnek, és a munkanélküliek, a foglalkoztatottak, a költségvetési hiány területén is erős kontrasztot festettek fel a vitaanyag készítői.

Chikán: Mélyenszántó változások kellenek

Az Együtt 2014, illetve a Haza és Haladás Alapítvány gazdasági vitaanyagát ismertető rendezvényen felszólalt Chikán Attila, Jaksity György és Pete Péter is, mindannyian a bizalom helyreállítását jelölték meg az egyik legfontosabb feladatként, és mindhárman bírálták a kormány jelenlegi politikáját. Chikán - az első Orbán-kormány gazdasági minisztere - azt mondta, "mélyenszántó változások kellenek, hogy kimásszunk a helyzetünkből". Jaksity György - a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke, egykori tőzsdeelnök - úgy fogalmazott, 2010 óta "az unortodox tündérmese szemtanúi és szenvedő alanyai vagyunk".

Kampánygurukra hallgat a kontár Orbán-kormány

Bajnai szerint 23 éve, a rendszerváltáskor a magyar emberek azt akarták, hogy úgy éljenek, mint az osztrákok. A húsz éven át folytatott magyar modellnek azonban elfogytak a tartalékai. Elfogytak, mert az állam nem védte meg az állampolgárait a monopóliumoktól, a devizahitelezés mulasztásaitól. A hibás, rossz politika is oka ennek, amely a hatalom megszerzését mindenek fölé helyezte.

A rendszerváltástól 2010-ig tartó időszakot azért ne minősítsük totális kudarcnak - mondta Bajnai, hozzátéve, ennek a korszaknak van két döntő érdeme: képes volt arra, hogy megakadályozza a magyar társadalom végletes kettészakadását. A vagyoni különbségek kisebbek, mint máshol, és az egyén boldogulhatott. Kialakult az országban egy vékony, törékeny középosztály. Ez használható alap ahhoz, hogy új társadalmi modellt hozzunk létre.

Oszkó Péter és Bajnai Gordon a hétfő délutáni rendezvényen

Az exminiszterelnök ostorozta Orbán kormányát. A mostani kabinet bűnei között említette, hogy a politikai hatalom megszerzése, megtartása előrébb való, mint a józan ész. "Ma minden kérdést heti közvélemény-kutatások és amerikai kampányguruk tanácsai alapján döntenek el."

A másik ok Bajnai megítélése szerint a kontárság, a hozzá nem értés. Ezt azzal szemléltette, hogy a kormány durván elvétett lényegében minden gazdasági előrejelzést. Tavaly a gazdaság 1,7 százalékkal esett vissza, pedig Orbánék 2011 őszén még másfél százalékos emelkedéssel számoltak.

A harmadik ok a mérhetetlen szerzési vágy. "Jól körvonalazható, szűk vállalkozói csoport érdekei fedezhetők fel közigazgatási döntések mögött, vagy amikor az állam arról dönt, hol és mit épít, amikor földet oszt, vagy amikor hirdetést ad fel."