Nem volt ugyan gond a mai spanyol kötvényaukcióval, a maximálisan tervezett 4,5 milliárd euróval szemben 4,61 milliárd eurónyi hosszú lejáratú kötvényt értékesített a kibocsátó. A kereslet stabil volt, közel azonos érdeklődés mellett találtak gazdára az állampapírok.
Fontos észrevenni viszont, hogy a korábbi, többnyire január elején végrehajtott kibocsátásokhoz képest lényegesen megemelkedtek a hozamok, drágábbá vált a forrás bevonása Spanyolország számára. A 2015-ben és a 2018-ban lejáró papírok esetében 40-50 bázispontos emelkedést lehetett látni, míg a 2029-es papírnál 80 bázispontosat.
A franciák is tartottak ma kötvénykibocsátást, ott sem volt gond a kereslettel és a tervezett mennyiséget, közel 8 milliárd eurónyi kötvényt adtak el.
A spanyol aukcióhoz hasonlóan itt is emelkedő hozamokat lehet látni, de az ugrás mértéke lényegesen kisebb, csupán 20-30 bázispont.
Január második felében a kötvénykockázati felárak emelkedésbe kezdtek, a német állampapírokat jobban preferálták a befektetők, mint a spanyol, az olasz vagy a francia papírokat. Messze nem vészesek még a hozamkülönbségek, de a piaci szereplők komoly figyelmet szentelnek forrás bevonás költségeinek megdrágulására.
Az olasz kötvények árfolyama azért kezdett bele az esésbe (a hozamok emelkednek ezalatt), mivel Silvio Berlusconi korábbi miniszterelnök a közvélemény kutatások alapján egyre nagyobb eséllyel lehet újra miniszterelnök. A piacok és vélhetően több EU-s politikus sem örül felhőtlenül a folyamatnak.
Spanyolországban pedig a kormányt és a miniszterelnököt komoly vádak érték, az ellenzék vezetője szerint több ezer eurót vett fel Mariano Rajoy illegálisan a párt pénztárából. Egy kormányválság negatív tényező lenne a gazdasági krízis sújtotta országban és előfordulhatna az is, hogy az EKB-nek kellene beavatkoznia a kötvénypiacon.
Hogyan működnek a kötvények? A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk. Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket. Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti. Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama). |