Volt idő, nem is olyan régen, amikor Olaszország határain kívül alig érdekeltek valakit az ország egymást gyorsan követő parlamenti választásai. Az állandó kormányválságok miatt gyorsan elhasználódó miniszterelnököknek a nevét is nehéz volt megjegyezni. A most vasárnapi választásra viszont egész Európa odafigyel, és nem véletlenül: egy kedvezőtlen eredmény újra felszíthatja az euróválságot, véget vetve a piacokon hónapok óta uralkodó viszonylagos nyugalomnak.
A Mario Monti válságkezelő kormányának megszűnő parlamenti többsége miatt két hónappal előrébb hozott választásnak annak ellenére sem esélyese a jelenlegi kormányfő, hogy megóvta hazáját a görög típusú adósságkrízistől. A jelek szerint a szavazók többsége nem bocsátja meg, hogy közben a szigorú takarékosságra épülő Monti-program semmivel sem tudta előrevinni a gazdaságot. A GDP másfél éve csökken, tavaly összesen 2,2 százalékkal esett vissza.
A favorit egyelőre a baloldali Pier Luigi Bersani, bár az utóbbi hetekben zsugorodott az előnye. Ő továbbvinné Monti reformprogramját - a közös kormányzást sem zárja ki -, de megszólalásában hangsúlyozta, hogy a csak megszorításokra épülő politikának véget kell vetni. Azt mondta, meg akarja győzni az EU-t arról, hogy ez az út sehova sem vezet, a növekedést is serkenteni kell.
Legnagyobb ellenfele a többszörös miniszterelnök és még többszörös botrányhős, Silvio Berlusconi. A politikába sokadszor visszatérő, a megszorításokat pillanatnyilag mindenestül elutasító Berlusconi megválasztásától nagyon tartanak a befektetők, kormányra kerülése esetén biztosra vehető az euró jelentősebb gyengülése.
A Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint ugyanakkor ennél is rosszabb lenne, ha bizonytalan, a kormányalakítás esélyei szempontjából nem egyértelmű végeredmény születne. Ilyen helyzet állhat elő például akkor, ha jól szerepel az egykori komikus, Beppe Grillo pártja.
Grillo a teljes politikai establishmenttel szemben határozza meg magát, és a korrupcióellenességet a középpontba állító, gyakran radikális hangvételű üzeneteire meglepően sokan vevők. Erejét mutatja, hogy a nagy pártok vezetői sem hagyták szó nélkül az indulását. Berlusconi a demokráciára leselkedő veszélynek nevezte, Bersani pedig államcsődöt vizionált a hatalomra jutása esetére.
Nem kell azonban efféle extrém forgatókönyveknek megvalósulniuk ahhoz, hogy aggasztó folyamatok induljanak el. Az S&P közgazdászai szerint már önmagában az is nagy gond lehet - függetlenül attól, hogy ki nyer -, ha a kormányváltás idejére, néhány hétre megtorpannak a reformok. Márpedig ha a befektetők megijednek, és elveszítik a bizalmukat, megint jön az euróválság, és persze ránthatja magával a forintot is.