A briteket másolná a jegybank - Van-e értelme?

Felpörgetné a hitelpiacot a márciustól új elnököt kapó jegybank, a gazdaság élénkítését célzó program sajtóértesülések szerint egy korábban a brit jegybank által bevezetett programot másolná le. Az intézkedések hatása kérdéses lehet, tekintve hogy a szigetországban sem tudták még bebizonyítani annak egyértelmű pozitív összhatását.

A brit jegybank "Funding for Lending" (forrásnyújtás a hitelezésért) programjához hasonló módon kívánja felpörgetni a hitelezést a MNB a Napi Gazdaság értesülései szerint. Az elképzelések szerint a jegybanki refinanszírozási kamatlábnál jóval olcsóbban jutnának hitelekhez a bankok, amennyiben az abból származó összeget új hitelként helyezik ki.

A legtöbb elemző azonban nem vár komoly előrelépést az intézkedéstől, hiszen elmondásuk alapján a hitelezési piacon nem a hitelkínálat, hanem a hitelkereslet jelenti a szűk keresztmetszetet, ugyanis a cégek döntő többsége nem tervez beruházást a jelenlegi, sokak által kiszámíthatlannak tartott gazdasági környezetben.

Bár a pontos részletek egyelőre nem ismertek, a lap szerint vélhetően azon cégek számára lehetne folyósítani az említett hiteleket, melyek projektjeinek forrásköltsége épp olyan mértékben csökkenne, hogy a potenciális beruházás már nyereségessé válna. Az elemzők egyetértenek abban, hogy utóbbi cégek csak egy kis részét teszik ki a piacnak.

Vélemény: Jó helyen matat rossz eszközzel a kormány

Ugyan meglehetősen bizonytalan értesülésekről van szó, de ha elfogadjuk igaznak a pletykát, akkor akár pozitív üzenetet is taláhatunk benne. A kormány kommunikációja egyre erősebben a növekedésösztönzésre helyezi hangsúlyt a deficitcsökkentés helyett, ami kedvező fordulatnak látszik. Az sem titok, hogy a jegybank rendelkezésére álló minden eszközt igyekszik majd bevetni a március elején hivatalba lépő új elnök, ami lehet jó is, és rossz is, ezt még meglátjuk.

A negatív olvasata ugyanakkor a hírnek, hogy hiába néz jó irányba a kormány, szinte hatástalan eszközzel igyekszik megoldást találni, hiszen a magyar gazdaság talán legkevésbé a bankok hitelezési képessége miatt gyenge. A hitelezési hajlandóság már más kérdés, de az nem a forrásköltségeken múlik, hanem azon, hogy elhiszik-e a bankok (és külföldi anyabankjaik), hogy Magyarországon olyan kiszámítható, hiteles és üzletbarát gazdaságpolitikát fog folytatni a kormány, ami miatt megéri kockázatos hitelek kihelyezésére fordítani a tőkéjüket.

Szintén fontos tényező a hitelkereslet, ami megintcsak független a bankok forrásköltségeitől, és még csak nem is a jegybank hatáskörébe tartozó kérdés, hanem színtiszta reálgazdasági probléma. Nincs, vagy legalábbis túl kevés olyan vállalkozás van, amelyik úgy látja, hogy lehet és megéri beruházásokra, fejlesztésre, terjeszkedésre Magyarországon hitelt felvenni, mert egyfelől kellő kereslet van a szolgáltatásai és termékei iránt, másfelől pedig kellően kiszámítható, hiteles és üzletbarát gazdaságpolitikai környezet ahhoz, hogy kockázatos kalandokba bocsátkozzon. Az olcsó(bb) lakossági jelzáloghitezelés pedig azon viszonylag szűk réteg számára kínálhat új lehetőséget, amelyik egyébként is hitelképes, míg a többség vagy a devizahitellufi utóhatásaként, vagy szimplán a gyenge gazdasági környezet miatt sem így, sem úgy nem törekszik újbóli eladósodásra, így drámai fordulatra itt sem számíthatunk a fenti megoldás révén.

Mi a Funding for Lending?

A brit jegybank tavaly nyáron vezette be Funding for lending nevű hitelélénkítő programját. A program életrehívásának legfőbb célja az volt, hogy csökkentsék a bankszektor forrásköltségét, aminek segítségével a több kihelyezhető hitel válik elérhetővé, illetve csökkenhet ezek kamata is, ami a gazdaság élénkülését vetíti előre.

A bankok ezeket a programban szereplő hiteleket elsősorban a lakossági szektor, valamint a nem pénzügyi vállalkozások számára nyújthatják.

A Bank of England által meghirdetett program hatásai egyelőre még nehezen számszerűsíthetőek, azonban a sikerességével kapcsolatban máris számos kétely merült fel. A jelzálogpiacon pozitívum hogy markáns hangulatjavulást lehet megfigyelni, a program 80 milliárd fontjából viszont mindezidáig meglehetősen keveset hívtak le. Tény azonban, hogy a bankok forrásköltsége csökkent, de ez főleg az általános nemzetközi környezet javulásával magyarázható.