Nem a bankok erőltetik a kilakoltatásokat

Bírósági eljárás keretében sokkal több lakásárverést kezdeményeznek közműtartozás vagy polgári peres ügy, mint banki hiteltartozás miatt. Árverésig az ügyek tizede sem jut el, kilakoltatásig csak a töredékük.

Nem a bankok a fő kezdeményezői a végrehajtásoknak - írja a pénteki Napi Gazdaság a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) adatira hivatkozva.

A statisztikák szerint 2011-ben 434 ezer végrehajtási ügy indult, ennek 9,1 százalékában, 39,5 ezer esetben tűztek ki ingatlanárverést. Az összes eljárásnak ugyanakkor csak mintegy 20 százaléka indult banki kezdeményezésre, a többi egyéb okból, így közmű- vagy telekommunikációs szolgáltatók követelései, illetve polgári peres ügyek miatt.

A közel 40 ezer kitűzött árverésből 2011-ben mindössze 2769 ingatlant értékesítettek árverésen, ebbe azonban nemcsak a lakó-, hanem az ipari és egyéb ingatlanok is beletartoznak. (Az előzetes adatok szerint az árverések száma tavaly sem érte el a 3000-et.) A két szám közötti nagyságrendi különbség egyik oka, hogy az adós és a hitelező az árverés kitűzése urán gyakran találnak más megoldást. A másik ok, hogy az árverések döntő része teljesen eladhatatlan ingatlanokat érint.

A bankok a 2011 májusában a kormánnyal kötött első megállapodásban vállalták, hogy 2015-ig előre meghatározott kvóta alapján jelölnek ki kényszer-értékesítésre ingatlanokat - idén negyedévente és településtípusonként az összes hitelezett ingatlan legfeljebb 4 százalékát. A bankok ugyanakkor a kvótát csak átlagosan 60-70 százalékig használják ki.

Az adatok nem támasztják alá azt sem, hogy a devizahitel-probléma eszkalálódása és a nem fizető adósok számának megugrása nyomán szaporodtak volna el az árverések: az utolsó válság előtti évben, 2007-ben a 2011-esnél alig kétszázzal kevesebb, 2557 ingatlanárverést hirdettek meg. Ráadásul a sikeres árveréseket sem minden esetben követ kényszer-kilakoltatás: tavalyelőtt mindössze 199 ilyen eset volt - írja a lap.

A cikkben nem szerepel, de tény, hogy lakásárverés, majd az ezt követő kilakoltatás nemcsak a bírósági végrehajtás keretében lehetséges. Sok hitelező a végrehajtáson kívüli eljárást választja, ezek adatai értelemszerűen nem szerepelnek az MBVK statisztikáiban.