Orbán összemérte fegyverét az EU-val

Hatórás késéssel, közös javaslat nélkül kezdődött el tegnap este az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozója a szervezet következő hétéves költségvetéséről. Éjszaka nem jutottak semmire, de reggel 6-ra elkészült egy új javaslat, amelyet fél hétkor kezdenek el tárgyalni, de később újra és újra eltolták a folytatást. Orbán szerint megállapodással zárul az EU-csúcs.

Nem sikerült az éjszaka során áttörést elérni az brüsszeli EU-csúcson, így a 27 európai vezető reggel fél hétkor folytatták tanácskozásukat. Herman Van Rompuy a tanács elnöke hajnalra kialakított egy új közös javaslatot. Erről nem sikerült délelőtt megállapodni, és délre halasztották a tárgyalások folytatását, majd újra és újra elhalasztották.

Orbán Viktor a délig tartó szünetben azt mondta, szerinte nagyobb valószínűsége van annak, hogy megállapodnak az országok, mint annak, hogy eredménytelenül zárul a csúcs. Elmondta, hogy az éjjel ő maga is kétoldalú egyeztetéseket folytatott Van Rompuy elnökkel, de pontos részleteket nem árult el, csak annyit, hogy "még a végén összemértük a fegyvereinket valamikor az éjszaka". A miniszterelnök szerint a magyar érdek szempontjából jól alakultak a tárgyalások, de még romolhatnak vagy javulhatnak. Orbán szerint így vagy úgy, de hazajönnek a déli forduló után.

Az ülés este 9-kor hatórás késéssel indult, de anélkül, hogy Rompuy bármilyen javaslatot tudott volna előterjeszteni. Éjjel egy óra előtt valamivel az elnök szünetet rendelt, és a megbeszélések fél kettőkor folytatódtak. A European Voice értesülése szerint innentől kezdve egészen reggel fél hatig Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök és Hermann Van Rompuy fogadta az országok vezetőit és igyekezett valamilyen új, közös álláspontot kialakítani. Rompuy reggel hat óra előtt jelentette be, hogy ezzel elkészültek, és fél hétkor folytatódhat a plenáris ülés.

A hosszúra nyúlt tanácskozást jól érzékelteti, hogy a Guardian szerint Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök is kanapén aludt egy kevéskét a saját delegációs szobájukban.

A hivatalos javaslat alapján a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetés 960 milliárd euró uniós kötelezettségvállalást és körülbelül 908 milliárd euró tényleges kifizetést tehet lehetővé. Ez a csúcs előtt pár nappal napvilágot látott számokhoz képest körülbelül 3 milliárd euróval több kötelezettségvállalást és 4 milliárd euróval kevesebb kifizetést jelentene. A 2013-ig tartó ciklushoz képest ez kevesebb pénz, vagyis először fordulna elő az Európai Unió és elődei történetében, hogy szűkül a büdzsé

Egyes értesülések szerint a javaslat további 12 milliárdos mozgásteret engedélyez a kifizetések terén, így azok maximális értéke végül majd a 920 milliárd eurót is megközelítheti. Uniós források szerint Herman Van Rompuy legelőször ezekről a főösszegekről akarja politikai megállapodásra bírni a csúcs résztvevőit, hogy azután az adott kereten belül döntsék el, melyik költségvetési fejezetre mekkora összeget fordítsanak, és milyen részletszabályok alapján.

Magyarország helyzete javulóban

A javaslat - amely még korántsem a végleges dokumentum - Magyarország legelmaradottabb térségei esetében 75 helyett 85 százalékban maximálná az uniós finanszírozás arányát a támogatott projektekben, ami összességében csökkentené a magyar költségvetésre háruló terheket. Emellett a hat magyarországi felzárkózó régió számára külön 1,4 milliárd eurót is előirányoz.

Magyarország azt is szerette volna elérni, hogy a támogatott projektek esetében a vissza nem igényelhető forgalmi adót is be lehessen számítani a támogatott összegbe. A korábbi javaslatok ezt amiatt nem tették lehetővé, mert a forgalmi adó a tagállamok költségvetését gazdagítja, így a kohéziós támogatás egy része gyakorlatilag egyenesen az államkasszába folyhat be. A jelenlegi javaslat szerint azonban a projektek többségénél a forgalmi adót is be lehetne számítani a támogatási összegbe. Ez, valamint a magasabb uniós finanszírozási arány becslések szerint a bruttó össztermék (GDP) 0,7 százalékának megfelelő egyenlegjavulást jelenthet a magyar államháztartás számára.

Kik vitáznak?

A fő töréspont az Európai Unió gazdagabb és szegényebb országai között feszült. Az előbbiek - úgynevezett nettó befizetőként (olyan országként, amely többet ad hozzá a közös költségvetésbe, mint amennyit kivesz onnan) - abban érdekeltek, hogy minél kisebb legyen a közös költségvetés főösszege, az utóbbiak (a nettó haszonélvezők) épp az ellenkezőjéért harcolnak.

Orbán Viktor Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel beszélget az éjszakai csúcson.

Az egyszer már kudarcba fulladt, és ezúttal is éjszakába nyúló vita azonban nem csupán erről szólt: számos más részletkérdésben is konszenzusra kellett jutniuk a tagállamoknak annak érdekében, hogy elfogadhassák a következő hét évre szóló közös költségvetést.

Mennyi pénz lesz összesen? Egy biztos: kevesebb, mint amennyi 2007-2013-ban rendelkezésre állt. Pedig az eredeti Európai Bizottsági javaslat még 4,8 százalékos emeléssel, durván 1025 ezer milliárd euróra növelte volna a 2014-2020-as költségvetési keretet, ám ez az összeg már korábban lekerült a napirendről.

Elsősorban Nagy-Britannia, Hollandia és Svédország tiltakozására Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke tavaly novemberben 972 milliárd eurós javaslattal rukkolt elő, de ez senkinek nem volt elfogadható. A nagy befizetők ezt az összeget is sokallták, az ő nyomásukra van Rompuy most csütörtöki javaslata további körülbelül 30 százalékkal ennél is lejjebb megy.

Mennyi juthat Magyarországnak?

Az általunk lehívható pénzek összege a javaslat szerint körülbelül 30 százalékkal kevesebb lenne annál a 25,7 milliárd eurónál (7200 milliárd forintnál), amennyi az idei évvel záruló ciklusban rendelkezésre állt. Az eredeti 18,2 milliárd eurós (5100 milliárd forintnak megfelelő) javaslatot van Rompuy novemberi ígéretében kétmilliárddal megfejelte, de Orbán Viktor ennél egész biztosan többet szeretne kiharcolni.

Például úgy, hogy az egyes országokra meghatározott GDP-arányos plafont megpróbálja feljebb tolni a javaslatban szereplő egységes 2,5 százalékosnál. A jelenlegi ciklusban 3,5 százalékos plafon vonatkozik Magyarországra.